A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárás következményeként a 2025-ös évben a megszokottnál jóval gyengébb akáctermés született: a normális években jellemző 12–15 ezer tonna helyett mindössze annak körülbelül a negyedét tudták megtermelni a magyar méhészek. Bross Péter méhész, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint az akác rövid, alig tíznapos virágzási időszakában csak Nyugat-Magyarországon voltak kedvezőek az időjárási körülmények, az ország többi részén a méhek gyakorlatilag nem tudtak hordani.

– Ilyen szakma a miénk: egész évben dolgozunk, beruházunk az ismeretlenbe, mégis teljes mértékben ki vagyunk szolgáltatva az időjárásnak – fogalmazott Bross Péter, hozzátéve, hogy szeles, hűvös vagy esős virágzás idején egyszerűen nem telnek meg a kaptárak.

A jelentős terméskiesés gyors áremelkedést hozott: júniusban mintegy 80 százalékkal ugrott meg az akácméz felvásárlási ára. A szakember szerint a hazai ellátás ettől még nem került veszélybe, mivel az akácméz szakszerű tárolás mellett akár egy-két évig is megőrzi minőségét. Az export viszont érezhetően visszaesett, és az új év elejére a termelők raktáraiból nagyrészt elfogyott a 2024–2025-ös készlet. A drágulás elsősorban azoknak a tőkeerős méhészeknek kedvezett, akik korábban nem voltak rákényszerítve a nyomott árú értékesítésre.

Nemcsak az akácméz, hanem a vegyes virágméz ára is emelkedett 2025 közepére. Igaz, ez az árszint csupán a 2021–2022-es évek szintjét érte el, miközben a termelési költségek jelentősen nőttek. Bross Péter szerint az árak még így is alacsonyak ahhoz képest, hogy mennyivel drágább lett a méhészkedés. Az áremelkedés hátterében az egész Európát érintő méhpusztulás, valamint az ukrajnai háború miatti kínálati zavarok is szerepet játszanak, hiszen Ukrajna az Európai Unió egyik legnagyobb virágméz-beszállítója.

– Az uniós piacon exportőrként közvetlenül versenyzünk az ukrán mézzel, így az ottani ármozgások a magyar felvásárlási árakat is erősen befolyásolják – mutatott rá az OMME elnöke.

A méhészet helyzetét tovább nehezíti a klímaváltozás hosszú távú hatása, a méhlegelők romlása, valamint az új, invazív kártevők – például az ázsiai és keleti lódarázs, illetve az ázsiai kis méhatka – megjelenése. Emellett a nemzetközi piac egyik állandó problémája a mézhamisítás, amely Bross Péter szerint főként Nyugat-Európában, a diszkontláncok kínálatában jelent gondot, és amely ellen jelenleg nincs elég hatékony uniós fellépés.

A legnehezebb helyzetben a főállású méhészek vannak, akiknek jövedelmezősége az elmúlt évtizedben jelentősen romlott. Sokuk számára egyre élesebbé válik a kérdés, hogy meddig tartható fenn a tevékenység.

– Tudomásul kell venni, hogy csak a legjobbak maradnak talpon – fogalmazott az egyesület elnöke, hozzátéve, hogy

a sikeres méhészek egyre inkább saját stratégiákkal, közvetlen értékesítéssel és tudatos alkalmazkodással próbálnak túlélni.

Az idei kilátásokról szólva Bross Péter megjegyezte: biztató jel, hogy január közepén még nem mutatkoztak komoly problémák a méhállományoknál, és az akár mínusz 20 Celsius-fokos téli hideg önmagában nem károsítja a méheket. Hogy a következő akácszezon mit hoz, azt azonban – a szakma sajátosságából adódóan – továbbra is elsősorban az időjárás dönti el.

Forrás: mfor.hu

Indexkép: Pexels