Bár Brüsszel a gyors uniós csatlakozást ígéri Ukrajnának, súlyos hiányosságok terhelik az ország mezőgazdasági szabályozását – különösen a génmódosított szervezetek (GMO) terén. Miközben az Európai Unióban szigorúan ellenőrzött a GMO-termesztés, Ukrajnában továbbra sincs világos kép arról, hogy a gazdálkodók hol és milyen génmódosított növényeket termesztenek.



Több tonna GMO-szennyezett kukoricát kellett megsemmisíteni

A problémát nem csak elméleti szinten érzékeli a magyar hatóság: a 2023-as tavaszi vizsgálatok során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) olyan GMO-szennyezett és toxinos gabonatételeket azonosított, amelyek Ukrajnából érkeztek. A mintavételezések során több mint 29 tonna kukorica forgalmazását tiltották meg, és a megsemmisítéséről döntöttek.

Ezek a szállítmányok ellenőrizetlenül, kvázi automatikusan kerültek be az uniós piacra az Európai Bizottság döntése alapján, amely felmentést adott az ukrán exportnak. A magyar szakértők szerint ez nemcsak a hazai termelőknek jelent súlyos versenyhátrányt, hanem élelmiszer-biztonsági kockázatot is rejt magában.

GMO: tiltva van, mégis elterjedt

Ukrajna 2007-ben fogadta el első, GMO-kra vonatkozó jogszabályát, ám az gyakorlatilag semmiféle ellenőrzést nem biztosított. Az ukrán agrárminisztérium 2022-ben maga ismerte el: „de jure” nem léteznek GMO-k az országban, de „de facto” árnyékpiac alakult ki. A hatóságoknak sem információjuk, sem eszközük nincs arra, hogy átláthatóan szabályozzák vagy ellenőrizzék a génmódosított növények termesztését.

Az USA mezőgazdasági minisztériuma szerint 2020-ra az ukrán GMO-szójatermesztés elérhette az 50-65 százalékot, a GMO repce 10-12, a GMO kukorica pedig körülbelül 1 százalékos arányt képviselt. Mindez annak ellenére történhetett meg, hogy elvileg a génmódosított vetőmagok használata tilos volt.



Jogszabályi reform úton – de csak 2026-tól

Az Európai Unió egy külön projekt keretében segítette Ukrajnát az új GMO-törvény megalkotásában, ám a háborús körülmények hátráltatták az előrehaladást. Végül 2023 augusztusában az ukrán parlament elfogadta az új jogszabályt, amely a GMO-val kapcsolatos tevékenységek és termékek állami szabályozását és ellenőrzését írja elő. A törvény azonban csak 2026. szeptember 16-án lép hatályba.

Addig viszont az ukrán földeken teljes az átláthatatlanság. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy még ha szigorú szabályozás is lép életbe, kérdéses, hogy a korábban génmódosított növényekkel szennyezett területeken egyáltalán lehetséges-e majd GMO-mentes termesztés.

Az európai fogyasztók jogai sérülnek

A helyzet több szempontból is problémás: nemcsak a fogyasztók tájékoztatása sérül, hanem az uniós piac egészének hírneve is veszélybe kerülhet. A génmódosított növények megjelenése ellenőrizetlen körülmények között ugyanis hosszú távú élelmiszer-biztonsági és agrárpiaci következményekkel járhat.

Az uniós csatlakozás kapujában álló Ukrajnának tehát még bőven lenne feladata a GMO-használat átláthatóságának megteremtésében – különösen, ha a közösség teljes jogú tagjaként szeretne részt venni a belső piacon.

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: Pixabay