A digitalizáció és az adatalapú döntéshozatal forradalmasítja a mezőgazdaságot – de milyen kihívásokat rejt mindez a gyakorlatban? Erre a kérdésre keresett választ Asztalos Gábor, a Mezőhegyesi Ménesbirtok projektigazgatója a PREGA X 2025 konferencián tartott előadásában. Az elhangzottak rávilágítottak arra, hogy bár az adatok jelentős mennyiségben állnak rendelkezésre, azok hatékony felhasználása még számos akadályba ütközik – különösen egy olyan összetett és nagy területen gazdálkodó szervezetnél, mint a Ménesbirtok.


A Ménesbirtok rövid bemutatása

A több mint 240 éves múltra visszatekintő Ménesbirtok II. József császár idején jött létre a hadsereg lóállományának utánpótlására. Ma is folyik a lótenyésztés, de már nonprofit tevékenységként. A fő profil azonban a mezőgazdasági termelés: a cég 900 tejelő tehénnel működő tehenészetet üzemeltet, és több mint 8000 hektáron gazdálkodik. Az egyik legfontosabb tevékenysége a vetőmag-előállítás, ami évtizedek óta jelentős bevételi forrás.

Az adatok mennyisége és típusa

2024-ben a Ménesbirtokon begyűjtött adatok mennyisége elképesztő mértékű volt:

  • 11,5 millió adatpont mezőgazdasági gépektől
  • 7 millió műholdfelvétel
  • 2 terabájtnyi drónnal gyűjtött nyersadat
  • 8 milliárd pixelből álló lidar-térkép
  • különféle meteorológiai adatok és flatfile-állományok az öntözéshez

Ezek az adatok nap mint nap segítik a döntéshozatalt, különösen a növénytermesztés, a növényvédelem és az állapotfelmérés területén. Azonban a hatalmas mennyiségű adat kezelése és harmonizálása komoly kihívásokat jelent.

Technológiai és strukturális kihívások

A különböző gyártók gépei által használt eltérő adatformátumok jelentős akadályt gördítenek a hatékony adatfeldolgozás elé. Például a kombájnok különféle mértékegységekben (kg/tonna, kg/hektár, t/hektár) küldenek adatokat, amelyeket először egységesíteni kell. Ez rengeteg időt és szaktudást igényel.

További nehézség a különböző géptípusok fájlformátumai. Egy adott munkaműveletet gyakran háromszor is el kell készíteni különböző formátumokban, hogy kompatibilis legyen az eltérő gépekkel.

Szerződéses és operatív problémák

A vetőmag-előállítás sajátos igényei miatt gyakori, hogy a vetéstervek az utolsó pillanatban módosulnak. Ez 20-30-szoros újratervezést és parcellahatár-átszabást is jelenthet, ami jelentős terhet ró az adatkezelőkre és a gépkezelőkre egyaránt.

E kihívásra válaszul a Ménesbirtok egy külső fejlesztővel együttműködve olyan szoftvert fejlesztett, amely képes tömbösített módon, egyszerre több gépre is kiküldeni a módosított feladatokat. Ez jelentősen gyorsítja a folyamatokat és növeli a hatékonyságot.

A gépkezelők szerepe

Az adatgyűjtés pontossága a gépkezelő kompetenciájától is függ. Fontos, hogy tisztában legyenek az adatstruktúrával, és helyesen rögzítsék az adatokat. Csak így lehet később pontosan elemezni, összehasonlítani és értékelni azokat.

A gabonabetakarítás példáján keresztül jól érzékelhető az adatmennyiség problémája. Egy 9 méteres adapterrel működő kombájn 6 méterenként generál adatpontokat, ami olyan mértékű fájlméretet eredményez, hogy azokat fel kell darabolni. Ez tovább növeli a munkaműveletek számát, és nehezíti az adatfeldolgozást.

A precíziós gazdálkodás előtt jár?

Asztalos Gábor szerint a precíziós gazdálkodás gyakorlata (pl. változó dózisú műtrágyázás, tőszámú vetés) már előrébb tart, mint az azt támogató digitális infrastruktúra. Az adatgyűjtés, harmonizálás és elemzés még mindig komoly lemaradásban van – ez gátja lehet a fejlődésnek, ha nem történik rendszerszintű változás.

A jövő útja: standardizáció és mesterséges intelligencia

A megoldás iránya világos:

  • Standardizált fájlformátumokra és adatstruktúrákra van szükség, hasonlóan az ISOBUS rendszerhez.
  • Egy gyártóra való fókuszálás egyszerűsítheti a gépek közötti kompatibilitást.
  • A mesterséges intelligencia bevonása elkerülhetetlen a nagy mennyiségű történeti adat értelmezéséhez.

A Ménesbirtok már elindított egy pilot projektet az Agrár EDIH keretében, ahol a HPE közreműködésével egy gyártófüggetlen adatplatformot tesztelnek. Ennek célja az összes adat – az agrármenedzsment szoftvertől a traktoros és időjárási adatokig – egy központi rendszerben történő gyűjtése és magas szintű elemzése.

Az előadás végén Asztalos Gábor hangsúlyozta: bár ma még főként a nagyobb gazdaságokat érintik ezek a problémák, a jövőben a kisebb szereplők sem kerülhetik el az adatkezelés kihívásait. A digitalizáció és a precíziós gazdálkodás előretörése miatt az adatstruktúrák egységesítése és a rendszerszintű gondolkodás elengedhetetlen lesz az agrárium fenntartható fejlődése szempontjából.

Indexkép: Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság/Facebook