A Tapolcai- és a Káli-medence egyik legnagyobb természetvédelmi beruházása indult el, amely nemcsak a természeti értékek megóvását, hanem a fenntartható gazdálkodás fejlesztését is szolgálja. A 1,21 milliárd forintos projekt célja, hogy korszerű infrastruktúrát építsen ki, javítsa az őshonos állatfajták – köztük a magyar szürke szarvasmarha, a bivaly, a juh és a magyar tarka – tartási körülményeit, valamint elősegítse a természetbarát területhasználatot.

Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a téma kapcsán adott nyilatkozatában hangsúlyozta:

a természetes gyepek optimális állapotához elengedhetetlen, hogy állatok legeljenek rajtuk.

A gyepgazdálkodásban betöltött szerepük mellett ezek az őshonos állatok a hazai genetikai kincsestár megőrzésében is kulcsfontosságúak. Mint mondta, több faj mára talán már eltűnt volna, ha nem a nemzeti parkok gyepein legeltetnék őket.

Jelenleg tíz magyar nemzeti park területén mintegy 13 ezer őshonos állat legel. A szarvasmarhafajták közül a magyar szürke, a magyar tarka, a kárpáti borzderes és a bivaly is megtalálható a természetes gyepeken. Juhfajták közül a racka, a cikta és a cigája, lovak közül a muraközi, a furioso és a hucul segítenek az élőhelyek természetes állapotának fenntartásában.

A gépi munkavégzés a természetvédelmi területeken sokszor nem engedélyezett vagy nem kivitelezhető – különösen, ha például a földön fészkelő madarak védelme forog kockán. A legeltetés ezzel szemben természetes és kíméletes alternatívát jelent. Rácz András úgy fogalmazott: ezek az állatok nemcsak tájfenntartók, hanem élő génbankként is működnek. A nemzeti parkok feladata, hogy megőrizzék azon állatfajták genetikai örökségét, amelyek a modern gazdaságossági szempontok miatt háttérbe szorultak.

A projekt részeként 822 hektáron zajlik fejlesztés: állattartó épületek újulnak meg, mezőgazdasági gépeket és természetvédelmi felszereléseket szereznek be, valamint utakat korszerűsítenek a Kornyi-tavi, Salföldi majori és Kisapáti térségben. A cél a gyepterületek természetvédelmi célú, hatékony és kíméletes kezelése, amely egyúttal csökkenti a környezetterhelést és a működtetési költségeket is.

Az új gépparkkal könnyebbé válik a kaszálás, az inváziós fajok visszaszorítása és a legeltetés koordinálása. A beruházás hosszú távú hatása túlmutat a természetvédelem keretein: a helyi közösségek életminőségének javításához is hozzájárul, hiszen a fejlesztések új lehetőségeket teremtenek a gazdálkodók számára.

Az Agrárminisztérium szerint a projekt sikere elképzelhetetlen a helyi lakosság, az önkormányzatok és a civil szervezetek támogatása nélkül. Példát mutat arra, miként lehet ötvözni a természetvédelmi célokat a modern eszközökkel és módszerekkel – egy élhetőbb, fenntarthatóbb jövőért.

Forrás: Infostart.hu

Indexkép: Pixabay