Az Arizonai Egyetem friss kutatása szerint az agrovoltaika – vagyis a mezőgazdasági művelés és a napenergia-termelés egyidejű alkalmazása ugyanazon a területen – áttörést jelenthet a száraz és félszáraz régiók élelmiszer-termelésében. A módszer előnye, hogy nem igényel új földterületet, miközben a növények fölé telepített napelemek árnyékot biztosítanak, kedvezőbb mikroklímát teremtenek, és mérséklik a vízveszteséget.


A kutatók a tanulmányukban rámutatnak: a magas hőmérséklet és az erős napsugárzás a száraz területeken nappali visszaesést okoz a fotoszintézisben.

A napelemek alatt csökken a levegő hőmérséklete, nő a páratartalom, és a növények kevésbé szenvednek hőstressztől – ez pedig a terméshozam növekedéséhez vezethet.

A vízhiányos régiók a legnagyobb nyertesek

A technológia különösen előnyös lehet ott, ahol a mezőgazdasági vízfelhasználás legnagyobb részét az öntözés teszi ki. Az agrovoltaika csökkentheti a vízigényt, enyhítheti a vízhiányt, és biztosíthatja az élelmiszer-ellátást.



Gazdasági és környezeti előnyök

Hosszabb távon a gazdák akár az energiatermelésből is bevételhez jutnak, miközben a napelemek biztonságosabb munkakörnyezetet teremtenek a kültéri munkát végzőknek.

A technológiát már sikerrel alkalmazzák többek között Észak-Amerikában és Afrikában. Az Amerikai Napenergia Társaság becslése szerint az agrovoltaika globális piaca 2033-ra elérheti a 13 milliárd dollárt, és a világ napenergia-kapacitásának 10%-át adhatja 2030-ra.

Forrás: thecooldown.com

Indexkép: Shutterstock