Az aszály, a hőhullámok és a dráguló inputanyagok fokozódó nyomást gyakorolnak a repcetermesztésre. Milyen olajnövények lehetnek ellenállóbbak ezekkel a kihívásokkal szemben, és milyen lehetőségek rejlenek bennük a vetésforgó klímához való alkalmazkodásában? Az agráriumban a diverzitás növelése egyre inkább kulcstényezővé válik a környezeti stresszhatások csökkentésében. De hogyan tudnak a termelők túllépni a repcealapú rendszereken? Milyen alternatív növényekkel érdemes számolni?

A repce évtizedek óta meghatározó olajnövény, jelentős terméshozammal és kereslettel. Ugyanakkor érzékeny az aszályra és a hőstresszre, miközben magas tápanyag- és növényvédelmi igénye van. Ez kérdéseket vet fel a jövőbeni fenntarthatóságával kapcsolatban. A Knowing Climate nevű uniós projekt – melyben a Balti Környezetvédelmi Fórum Németország (BEF) és a Lauenburgi Hercegség is közreműködik – több alternatív lehetőséget vizsgál.

A repce jól érzi magát a téli csapadékban gazdag régiókban, például Schleswig-Holsteinben vagy Mecklenburg-Elő-Pomerániában, de a tavaszi szárazság és a változó hozamok miatt kockázatos választás az aszálynak kitett területeken. A szója, a napraforgó, a kender és a camelina ígéretesebb lehetőségeket kínálnak.

repce

A repce évtizedek óta meghatározó olajnövény, jelentős terméshozammal és kereslettel – fotó: pexels.com

Szója

A szója elsősorban Bajorországban és Baden-Württembergben bizonyult sikeresnek, ahol az ország szójaterületének 70 százaléka található. Az itteni hosszú, meleg tenyészidőszak kedvez a fejlődésének. A nitrogénmegkötő képesség előnyös, de a gümőbaktériumokkal való inokulálás elengedhetetlen. A korai érésű fajták már Északkelet-Németországban is megjelentek. A szója környezetbarát tulajdonságai – mint az alacsony kibocsátás és a talajjavító hatás – vonzóvá teszik, ugyanakkor virágzás idején érzékeny a szárazságra. A klímaváltozás miatt északabbra fekvő régiókban, például Alsó-Szászországban is megindulhat a termesztés.

Napraforgó

A napraforgó rendkívül jól viseli az aszályt és a meleget. Mélyre hatoló gyökérzete hatékony vízhasználatot biztosít. Kelet-Németországban – Brandenburgban, Szász-Anhaltban – már bevált, és Dél-Németország egyes részei is alkalmasak lehetnek a termesztésre. A növény viszonylag egyszerűen gondozható, jól bírja a homokos talajt, és jobban tűri a nyári szárazságot, mint a repce.

Habár Németországban jelenleg még kisebb szerepet tölt be a vetésszerkezetben, az emelkedő árak és a kedvező időjárás miatt nő a jelentősége. Legnagyobb kihívása a megfelelő, helyspecifikus fajták hiánya, valamint a gyenge feldolgozóipari háttér.

Kender

A kender jól alkalmazkodik különböző talajviszonyokhoz, mérsékelt szárazságtűréssel rendelkezik, és több agronómiai előnnyel is bír. Alsó-Szászországban, Brandenburgban és Szász-Anhaltban termesztik leginkább. Mély gyökérzete javítja a talajszerkezetet, sűrű lombozata elnyomja a gyomokat, miközben kevés növényvédő szert és műtrágyát igényel. Emiatt különösen alkalmas ökológiai gazdálkodásra és talajjavításra.

Olajnövényként a magjáért termesztik, amelyből egészséges, omega-3 zsírsavakban gazdag olajat préselnek. A skálázhatóságot azonban jogi korlátozások, tanúsítási és termesztési szabályok nehezítik. A kender jogosult uniós támogatásra, és a termesztett terület mintegy fele biominősítéssel rendelkezik.

Camelina (magvas gomborka)

A camelina ideális választás lehet gyengébb minőségű, aszályos területekre, alacsony inputigénye miatt. Jól tűri a késői fagyokat, a kopár, homokos talajt, így különösen alkalmas Brandenburg, Alsó-Szászország északi része és más, kedvezőtlen adottságú térségek számára. Ott is sikeresen termeszthető, ahol a repce vagy a kukorica már nem éri meg a magas költségek miatt. Rövid tenyészideje és alacsony tápanyagigénye miatt jól beilleszthető az ökológiai gazdálkodásba és a vetésforgóba. Bár olajhozama mérsékelt, agronómiai előnyei és ellenállóképessége révén a klímaváltozás korában egyre jelentősebb szerephez juthat.

Forrás: agrarheute.com

Indexkép: pexels.com