A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése nem csupán az iparban és a szolgáltatásokban, hanem a mezőgazdaságban is új korszakot nyit. A technológia fejlődését figyelő agrárvállalkozásoknak azonban nemcsak a lehetőségeket, hanem a felelősséget is szem előtt kell tartaniuk. Az etikai, adatvédelmi és jogi keretek ismerete éppoly fontos, mint a technikai innovációk alkalmazása. Ezekről is szó lesz a jövő évi PREGA konferencián.



Felelős fejlesztés és adatbiztonság – alapfeltétel a mezőgazdasági innovációban

A szakértők szerint a mezőgazdasági vállalkozásoknak különösen nagy körültekintéssel kell kezelniük az MI-fejlesztéseket. Az algoritmusok ugyanis – megfelelő ellenőrzés hiányában – előítéleteket vagy hibás döntéseket is hozhatnak, ami torzíthatja a gazdálkodási folyamatokat. Az „algoritmikus elfogultság” elkerülésére ezért transzparens, felelősségteljes fejlesztési keretrendszerre van szükség.

Az adatvédelem is kulcskérdés, hiszen az MI-rendszerek működése nagy mennyiségű szenzoradatot, termelési információt és időjárási mintát dolgoz fel.

Az ilyen adatok helytelen felhasználása nemcsak jogi, hanem gazdasági kockázatot is jelenthet. A megbízhatóság és az adatbiztonság tehát a modern agrártechnológiai vállalkozások egyik legfontosabb értéke kell legyen.


digi

Fotó: Shutterstock


Precíziós gazdálkodás – mesterséges intelligencia a földeken

A mezőgazdaságban az MI leglátványosabb hatása a precíziós gazdálkodásban jelentkezik.

A mesterséges intelligenciával működő prediktív rendszerek már hetekkel előre képesek jelezni a növénybetegségeket, kártevő-fertőzéseket vagy az aszály okozta stresszt. Mindezt a talajnedvesség-, hőmérséklet- és műholdadatok elemzésével teszik lehetővé, ami óriási segítséget jelent a gazdálkodóknak a megelőző döntésekben.

Egyre több magyar agrár startup fejleszt olyan rendszereket, amelyek valós idejű adatok alapján segítik a gazdákat az inputanyagok (víz, műtrágya, növényvédő szer) optimalizálásában. Ez nemcsak a költségeket csökkenti, hanem a környezeti terhelést is mérsékli – vagyis a fenntarthatóság és a jövedelmezőség kéz a kézben jár.

Intelligens öntözés és robotika – az agrárdigitalizáció új szintje

Az MI által vezérelt precíziós öntözőrendszerek a talajérzékelőkből és időjárási előrejelzésekből származó adatok alapján döntenek az öntözés mennyiségéről és időzítéséről. A cél: a vízfelhasználás minimalizálása a hozam megtartása mellett. A klímaváltozás miatt ez kulcsfontosságú fejlesztés – különösen az Alföld vízhiányos térségeiben.

Emellett a robotika is robbanásszerűen fejlődik.

A mesterséges látással és érzékelőkkel felszerelt betakarító robotok már képesek felismerni az érett termést, és kíméletesen leszedni például a gombát, epret vagy paradicsomot anélkül, hogy kárt tennének benne.

Ez nemcsak a munkaerőhiányra ad választ, hanem a termékminőséget is javítja.



Adatvezérelt ellátási lánc és fenntartható modellgazdaságok

A mesterséges intelligencia nemcsak a termelésben, hanem az élelmiszer-ellátási láncban is forradalmat hoz. A keresleti minták és logisztikai adatok elemzésével a rendszerek előrejelzik a piaci igényeket, ezáltal csökkenthető a felesleges termelés és az élelmiszer-pazarlás.

A jövő mezőgazdaságát olyan „okos farmok” formálják majd, ahol a trágyából biogáz, az energiából pedig új értékteremtés lesz. A Lettországban működő mintagazdaság példája jól mutatja: a tejelő állomány trágyájából nyert biogáz nemcsak villamosenergiát biztosít több ezer otthon számára, hanem melléktermékként halnevelést és kaviártermelést is támogat – vagyis az MI és az agrár-energetika integráltan működik.


digi

Fotó: Shutterstock


Magyar gazdák előtt is új lehetőségek nyílnak

Az MI-alapú rendszerek Magyarországon is rohamosan terjednek: az agrárdigitalizációs központok, egyetemi kutatások és startup-fejlesztések közösen segítik a gazdálkodókat a technológiai átállásban.

A drónos növényfelmérés, a műholdas talajelemzés és a valós idejű adatgyűjtés már nem a jövő – hanem a jelen a hazai precíziós gazdálkodásban.

A következő években a mesterséges intelligencia várhatóan a gazdálkodás minden szintjén megjelenik – a vetésidő megválasztásától a tápanyag-utánpótlásig, a betakarítási logisztikától az értékesítésig. Az MI tehát nem csupán egy technológiai eszköz, hanem a fenntartható és versenyképes agrárium kulcsa lesz.

Forrás: openaccessgovernment.org

Indexkép: Shutterstock