A mungóbab, vagy más néven zöldbab (Vigna radiata), egy kis méretű, zöld színű hüvelyes, amely Ázsiából származik, de egyre nagyobb figyelmet kap szerte a világon. Nem csupán az egészséges táplálkozás hívei fedezik fel újra, hanem a fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság kérdéseivel foglalkozó szakemberek is. Az apró szemek tápanyagtartalma és sokoldalú felhasználása lenyűgöző – ráadásul a termesztése is környezetbarát.
Az emberiség több mint 4500 éve ismeri és használja, főként az indiai és kínai gyógyászatban kapott kiemelt szerepet. Az ayurvédikus gyógyászatban régóta alkalmazzák tisztító hatása miatt, mivel könnyen emészthető, mégis tápláló. Ma, amikor az egészséges étkezés és a környezet védelme egyszerre fontos, talán épp ideje újra felfedeznünk ezt a rendkívüli növényt.
A konyhán túl is hasznos
A mungóbabot nemcsak a tányérunkon, hanem a kertben és a háztartásban is hasznosíthatjuk. Különleges képessége, hogy képes megkötni a levegő nitrogénjét, így természetes módon javítja a talaj minőségét. Kevés vizet igényel, gyorsan nő, és a termőhelyek széles skáláján megél, ezért különösen értékes zöldtrágyaként is használható.
Az indiai kultúrában nemcsak ételként, hanem kozmetikai célokra is alkalmazzák: őrleményét természetes samponként és arctisztítóként használják, mivel enyhén hámlasztó és méregtelenítő hatással bír. Nem meglepő, hogy a NASA is vizsgálja a mungóbab termesztésének lehetőségét az űrállomásokon, hiszen gyors növekedése, magas fehérje- és tápanyagtartalma ideálissá teszi a hosszú távú űrutazások során is.
Mungóbab: az emberiség több mint 4500 éve ismeri és használja, főként az indiai és kínai gyógyászatban kapott kiemelt szerepet – fotó: Pixabay
A csírák királya
A mungóbab az egyik leggyorsabban csírázó növény, akár már 24 órán belül láthatók az első csírák. Ez a tulajdonsága a mikrozöldségek termesztésében is népszerűvé tette, főként városi környezetben, ahol nincs lehetőség nagyobb kert kialakítására.
A csíráztatott mungóbab ropogós, friss és kiváló alapanyag salátákhoz, szendvicsekhez vagy melegételekhez.
De nemcsak a csírája értékes. Az egész növény gazdag fehérjében – 100 gramm körülbelül 24 grammot tartalmaz –, miközben alacsony a zsírtartalma. Emellett jelentős mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, valamint vasat, káliumot és magnéziumot is. Külön előnye, hogy a többi babfajtához képest kevésbé puffaszt, ezért érzékenyebb emésztésűeknek is ajánlott.
A világ egyik legsokoldalúbb hüvelyes növénye
A mungóbab gasztronómiai szempontból is rendkívül sokoldalú. Ázsiában lisztjét édességekhez, például holdújévi süteményekhez is felhasználják. Őrleményéből készül a híres üvegmetélt is, amely számos ázsiai leves és tésztaétel alapja. Csíráztatva pedig frissen vagy párolva is fogyasztható.
Nem véletlen, hogy több mint 200 elnevezéssel találkozhatunk a világ különböző részein, a hindi „munga” szóból származó neve pedig különösen elterjedt Indiában. Az ottani konyhák elengedhetetlen alapanyaga, és a helyi hagyomány szerint szerencsét is hoz – különösen a kínai holdújév idején, amikor gyakran készítenek belőle édes fogásokat is.
A mungóbab könnyen beilleszthető a mindennapi étrendbe. Csíráztatása egyszerű: 8–12 órás áztatás után naponta kétszer-háromszor kell átöblíteni, és 3–4 napon belül már fogyasztható. A friss csírák salátákba, szendvicsekbe vagy akár levesekbe is tökéletesek. Tárolásuk sem bonyolult: hűtőben egy hétig frissek maradnak.
Főzve körülbelül 20–25 perc alatt megpuhul, így gyorsan elkészíthető belőle például fűszeres mungóbab curry. Ehhez elég egy kevés hagyma, fokhagyma, paradicsom és curry fűszerkeverék, amit kókusztejjel selymesítve igazi melegítő, tápláló fogást kapunk.
Friss csíráiból könnyed saláta is készíthető uborkával, paradicsommal, lilahagymával, citromlével és olívaolajjal. Ez a fajta étel nemcsak vitaminban gazdag, hanem tökéletes választás könnyű ebédnek vagy vacsorának. A szárított mungóbab száraz, hűvös helyen tárolva akár egy évig is eltartható, így mindig kéznél lehet, ha egészséges alapanyagra van szükség.
Egy növény, amely a jövőnket is formálhatja
A mungóbab nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági és környezeti szempontból is kiemelkedő. Ma India a legnagyobb termelője, de egyre több fejlődő ország ismeri fel fontosságát, és fordul felé mint exportcikk és fenntartható kultúrnövény felé. Mindez azt mutatja: egy ilyen apró mag is képes nagy változásokat hozni – akár a tányérunkon, akár a bolygónkon.
Indexkép: pixabay.com
