Képzeld csak el: pár óra alatt illatozó, sűrű, házi szilvalekvár az asztalon, és még a konyha is tiszta marad! Ugye, hogy jól hangzik? Nos, a legfrissebb praktikák szerint tényleg ilyen egyszerű lehet a lekvárfőzés, ráadásul a szilvaszezon most pörög igazán, így ne hagyd ki ezt a lehetőséget!
1. Lépés: A szilva kiválasztása
Az igazán finom szilvalekvár titka a jó minőségű, érett szilva. A magyar gazdák idén is remek termést szüreteltek, így a piacokon most a legjobb szilvákat találod. Válassz lédús, érett, de nem túlérett szemeket – ezekből lesz igazán zamatos a lekvár! A legjobb pedig, ha csak a kertedig kell kimenned a szilváért!
2. Lépés: Gyors előkészítés
A szilvákat mosd meg, magozd ki, majd tedd egy nagy lábosba. És most jön a trükk: felejtsd el a hosszú kevergetést és a cukorral való pepecselést! Csak egy kevés vizet önts alá, hogy le ne égjen az elején, és már indulhat is a főzés!
3. Lépés: A villámgyors főzés titka
A modern konyhákban egyre népszerűbb a sütőben való lekvárfőzés. Így nem kell ott állni az üst mellett, és körülbelül 2 óra alatt sűrű lekvárrá varázsoljuk a szilvát. Ráadásul az ízek is intenzívebbek maradnak.
- A megmosott szilvát kimagozzuk és tűzálló edénybe tesszük.
- A sütőt állítsuk egy kicsivel 100 Celsius-fok fölé.
- Másfél óra múlva törjük össze villával, vagy turmixoljuk le a gyümölcsöt, majd tegyük vissza a sütőbe addig, amíg össze nem sűrűsödik.
- Amikor elkészült, még forrón töltsük tiszta, sterilizált üvegekbe, és kerüljön száraz dunsztba.
Mivel nem koszoljuk össze vele az egész konyhát és nem is kell mellette állni, ahogyan érik a kertben a szilva, úgy készíthetjük folyamatosan a lekvárt.
4. Lépés: Cukor? Tartósítószer? Elhagyható!
Ha igazán egészséges szilvalekvárt szeretnél, bátran kihagyhatod a cukrot és a tartósítószert. A szilva természetes cukortartalma elég, hogy finom, édes legyen a végeredmény. A sütőben főzve pedig kellően sűrű lesz, így hosszabban eltartható.
5. Lépés: Üvegbe vele!
A kész lekvárt még forrón töltsd tiszta üvegekbe, zárd le, majd fejjel lefelé állítsd pár percre. Így vákuum keletkezik, és garantáltan nem romlik meg.
+1 Tipp: Fűszerezd bátran!
Egy kis fahéj, szegfűszeg vagy akár egy csipetnyi vanília igazi különlegessé teszi a házi szilvalekvárt. Próbáld ki, és dobd fel vele a reggeliket vagy a sütiket!
Ez a házi szilvalekvár nagyon finom és gyorsan elkészíthető! Fotó: Shutterstock
Ha eddig azért nem mertél lekvárt főzni, mert macerásnak tűnt, most végre eljött a te időd! Ilyen egyszerűen és gyorsan még biztosan nem készítettél szilvalekvárt – vágj bele, és élvezd a házi ízeket egész évben!
Ha eddig még nem volt, legyen szilvafa a kertedben
A szilvafa nagyon szereti a napfényt, így eszerint válasszuk ki a helyét. Jól viseli a hideget, így a fagyoknak is ellenáll. Mivel elég késő tavasszal borul virágba, így általában a gyümölcsre sincs veszéllyel a fagy, ezért is érdemes legalább egy szilvafának helyet adni a kertben.
Mivel azonban a szilvafa sekélyen gyökerezik, ha tartós csapadékhiány áll fenn, nem tesz jót neki, és le fogja hullatni a termését, ezért fontos, hogy rendszeresen öntözzük. De nem csak vízre van szüksége, a trágyázást is meghálálja.
A szilva szinte minden talajon megterem, de a futóhomokot és a szikes talajokat nem igazán kedveli. Sok önmeddő fajtája van, melyeket csak pollenadó fajtákkal együtt érdemes telepíteni.
A szilvafa ültetése esetén az ültetőgödörbe tegyünk 10-15 kg érett istállótrágyát, majd minden ősszel érdemes 4-5 dkg kálisót és 4-5 dkg szuperfoszfátot, nyáron pedig 6-10 dkg pétisót adni a szilvafának. Ha több szilvafát szeretnénk ültetni, akkor azokat legalább hat méter távolságra ültessük egymástól, hogy kellő hely jusson számukra a fejlődéshez.
A szilvafa ültetésére a legideálisabb időszak az ősz, de tavasszal is el lehet végezni. A konténeres szilvafa csemetéket tulajdonképpen egész évben el lehet ültetni, amikor nincs fagy. Azonban a szabadgyökerű szilvafa csemetéket csak októberben és novemberben szabad ültetni. A földlabdás csemeték egész évben ültethetők.
Először is találjunk a szilvafa számára egy kellően meleg területet a kertben. Mivel nem lesz kis méretű, kellő távolságra ültessük a háztól és a kerítéstől, és azzal is számoljunk, hogy bizony potyogtatni fogja a gyümölcsét. Ássunk ki egy 60x60x60 centiméteres ültetőgödröt, majd helyezzünk bele istállótrágyát vagy komposztot. Ezt takarjuk be földdel, hogy ne érintkezzen vele közvetlenül a szilvafa gyökere.
Helyezzük egyenesen a szilvafát a gödörbe, majd úgy fedjük be az ültetőgödröt, hogy a növény földjének felszíne egy síkba kerüljön a kerti talajjal. A szabadgyökerű szilvafa csemete elhelyezésénél nagyon fontos, hogy tökéletesen függőlegesen álljon, és a szemzési, oltási hely a földfelszín felett helyezkedjen el. Fél araszonként kell tömöríteni a talajt, és iszapolni. A szilvafát az ültetés után rendszeresen és bőségesen kell öntözni.
Ez is fontos a szilvafa számára
Ne legyünk türelmetlenek, hiszen a szilvafa csemeték általában az ötödik évben hoznak elsőként termést. De addig sem tétlenkedhetünk, hiszen van rá pár évünk, hogy kialakítsuk számára a megfelelő koronát. Mivel a szilvafa hajlamos rá, hogy sűrű legyen a koronája, ez nagyon fontos feladat, hiszen a metszés nélkül az átláthatatlan lenne, nem jutna át rajta a fény, és a levegő, így ez sem a termés szempontjából, sem a szilvafa egészségének szempontjából nem kedvező.
Az évente elvégzett metszés során fontos, hogy távolítsuk el a koronát sűrítő ágrészeket. Mivel a szilvafák többsége gyökérsarjakat nevel, fontos, hogy ezeket is távolítsuk el. A sarj körül bontsuk ki a talajt, és gyökerestől tépjük le a sarjat.
Fontos, hogy mivel a szilvafán elég bőséges szokott lenni a termés, gondoskodjunk a fa alátámasztásáról, így nem kerül a szilva idő előtt a földre, és a szilvafa ága sem törik le a rajta roskadozó gyümölcs alatt.
A szilvafáknak sokféle betegségük és kártevőjük van, ezért is fontos a rendszeres permetezés. Leggyakoribb betegsége a sharka-vírus, amely először a levelek világos mintázottságában jelentkezik, a fa nem tud kellő módon fejlődni, és a gyümölcse is lehullik, majd sajnos elpusztul a szilvafa.
Gyakori betegsége még a vörösfoltosság és a monília, a kártevők közül pedig leginkább a pajzstetvek, a szilvamoly, a poloskaszagú szilvadarázs és a levéltetvek támadják meg. Nagy segítség a szilvafának, ha nem hagyjuk a talajon a lehullott gyümölcsöt, és rendszeresen ápoljuk a fa törzsét is. Ne feledkezzünk meg a metszés utáni sebkezelésről sem, hiszen így számtalan betegséget tudunk megelőzni.
Az egyik legkedveltebb szilvafajtánk a Besztercei, de sokak termesztik az Olasz kék, a Stanley és a Sermina fajtát is. Egy szilvafa átlagosan 40-50 kg termést hoz, és akár 30 évig is ellát minket gyümölccsel, ezért a most ültetett szilvafa termését még az unokáink is látni fogják. Sőt, kóstolni is!
_fill_540x300_0.jpg)
