Hazánkban a szilva az egyik legkedveltebb gyümölcs. Olyan gyakori a kiskertekben, hogy átlagosan minden családra két szilvafa is jut. Nem is csoda, hiszen bár nyersen is népszerű, de a belőle készített lekvár és pálinka teszi igazán közkedveltté.

Gondozása nem túlságosan bonyolult, azonban érdemes megismerni az igényeit, és azt is, hogy mi lehet az oka annak, ha éretlenül hullik le a szilva a fánkról. Így bőséges és finom gyümölcs teremhet a szilvafánkon, amit nyersen is nagy élmény fogyasztani.

Ismerd meg a szilvafát

A szilva őshazája a Földközi-tenger keleti medencéje környékén van, és valószínű, hogy először a törökök és a görögök kezdték el termeszteni. A gyümölcs hamar eljutott az összes kontinensre, de a legnagyobb mennyiségben Európában terem. Hazánkban is nagyon kedvelt, nem véletlen, hogy néhány település nevében is megtalálható, így Szilvásvárad, Szilvágy, Szilvás és Szilvásszentmárton elnevezésében is.

szilvafa terméssel

Te is sokat tehetsz a szilvafád egészségéért. Fotó: Shutterstock

De nem csak a gyümölccsel kapcsolatos települések nevei, a szilvafajták elnevezései is igen érdekesek, így találkozhatunk Penyigei, Nemtudom, Boldogasszony, Bódi vagy akár Lotyó szilvával is. Vannak közöttük lilák, kékek, zöldek, pirosak és sárgák, és mind nagyon finom.

Étkezési célból kiváló lekvár és befőtt készíthető ebből a nagyon finom gyümölcsből, de mivel kiemelkedő cukoralkohol tartalma van, kedvelt alapanyaga a pálinkának is.

A szilvafa gondozása

A szilvafák nem kívánnak tőlünk lehetetlent, azonban mindig meghálálják, ha törődünk velük. Akkor is teremnek, ha senki sem foglalkozik velük, de sokkal szebb, finomabb és nagyobb lesz a gyümölcs, ha gondoskodunk a szilvafáról.

1. A szilvafa nagyon szereti a napfényt.

2. Jól viseli a hideget, így a fagyoknak is ellenáll. Mivel elég késő tavasszal borul virágba, így általában a gyümölcsre sincs veszéllyel a fagy.

3. Mivel sekélyen gyökerezik, ha tartós csapadékhiány áll fenn, nem tesz jót neki, és le fogja hullatni a termését, ezért fontos, hogy rendszeresen öntözzük.

4. A trágyázást is meghálálja.

5. Szinte minden talajon megterem, de a futóhomokot és a szikes talajokat nem igazán kedveli.

6. Sok önmeddő fajtája van, melyeket csak pollenadó fajtákkal együtt érdemes telepíteni.

7. Az ültetőgödörbe tegyünk 10-15 kg érett istállótrágyát, majd minden ősszel érdemes 4-5 dkg kálisót és 4-5 dkg szuperfoszfátot, nyáron pedig 6-10 dkg pétisót adni a szilvafának.

8. Ha több szilvafát szeretnénk ültetni, akkor azokat érdemes hat méter távolságra ültetni egymástól, hogy kellő hely jusson számukra a fejlődéshez.

9. A szilvafa csemeték általában az ötödik évben hoznak elsőként termést. De addig sem tétlenkedhetünk, hiszen van rá pár évünk, hogy kialakítsuk számára a megfelelő koronát. Mivel a szilvafa hajlamos rá, hogy sűrű legyen a koronája, ez nagyon fontos feladat, hiszen a metszés nélkül az átláthatatlan lenne, nem jutna át rajta a fény, és a levegő, így ez sem a termés szempontjából, sem a szilvafa egészségének szempontjából nem kedvező.

Az évente elvégzett metszés során fontos, hogy távolítsuk el a koronát sűrítő ágrészeket. Mivel a szilvafák többsége gyökérsarjakat nevel, fontos, hogy ezeket is távolítsuk el. A sarj körül bontsuk ki a talajt, és gyökerestől tépjük le a sarjat.

10. Fontos, hogy mivel a szilvafán elég bőséges szokott lenni a termés, gondoskodjunk a fa alátámasztásáról.

11. A szilvafáknak sokféle betegségük és kártevőjük van, ezért is fontos a rendszeres permetezés. Leggyakoribb betegsége a sharka-vírus, amely először a levelek világos mintázottságában jelentkezik, a fa nem tud kellő módon fejlődni, és a gyümölcse is lehull, majd sajnos elpusztul a szilvafa.

szilva tálban

A szilva a kertből frissen szedve a legfinomabb. Fotó: Shutterstock

Gyakori betegsége még a vörösfoltosság és a monília, a kártevők közül pedig leginkább a pajzstetvek, a szilvamoly, a poloskaszagú szilvadarázs és a levéltetvek támadják meg. Nagy segítség a szilvafának, ha nem hagyjuk a talajon a lehullott gyümölcsöt, és rendszeresen ápoljuk a fa törzsét is. Ne feledkezzünk meg a metszés utáni sebkezelésről sem, hiszen így számtalan betegséget tudunk megelőzni.

12. Az egyik legkedveltebb szilvafajtánk Besztercei, de sokak termesztik az Olasz kék, a Stanley és a Sermina fajtát is.

13. Egy szilvafa átlagosan 40-50 kg termést hoz, és akár 30 évig is ellát minket gyümölccsel.


Így ültesd el a szilvafát

A szilvafa ültetésére a legideálisabb időszak az ősz, de tavasszal is el lehet végezni. A konténeres szilva csemetéket tulajdonképpen egész évben el lehet ültetni, amikor nincs fagy. Azonban a szabadgyökerű szilvafa csemetéket  csak októberben és novemberben szabad ültetni. A földlabdás csemeték egész évben ültethetők.

Először is találjunk a szilvafa számára egy kellően meleg területet a kertben. Mivel nem lesz kis méretű, kellő távolságra ültessük a háztól és a kerítéstől, és azzal is számoljunk, hogy bizony potyogtatni fogja a gyümölcsét. Ássunk ki egy 60x60x60 centiméteres ültetőgödröt, majd helyezzünk bele istállótrágyát vagy komposztot. Ezt takarjuk be földdel, hogy ne érintkezzen vele közvetlenül a szilvafa gyökere.

Helyezzük egyenesen a szilvafát a gödörbe, majd úgy fedjük be az ültetőgödröt, hogy a növény földjének felszíne egy síkba kerüljön a kerti talajjal. A szabadgyökerű szilvafa csemete elhelyezésénél nagyon fontos, hogy tökéletesen függőlegesen álljon, és a szemzési, oltási hely a földfelszín felett helyezkedjen el. Fél araszonként kell tömöríteni a talajt, és iszapolni. A szilvafát az ültetés után rendszeresen és bőségesen kell öntözni.

Ezért hullhat a szilva a fáról

1. A poloskaszagú szilvadarázs nősténye lehet az egyik okozója a bajnak, hiszen a megtermékenyült szilvavirágok magházába rakja a tojásait, melyekből lárvák kelnek ki és belülről eszik meg a szilvát. Ezért a gyümölcs még zöld állapotában lehullik.

2. A szilvamoly támadásának hatására is éretlenül hullanak le a szilvák a fáról.

3. A természetes gyümölcsritkulás is oka lehet annak, ha a termés egy része lehullik, hiszen ha túl sok a termés, a szilvafa szelektál. Ezáltal jóval nagyobb és finomabb lesz a szilva, hiszen nem aprózódik el a szilvafa energiája a sok, apró termés felé.

4. Sajnos akkor sem nyugodhatunk meg, amikor már érni kezd a szilva. A sharka-vírus ugyanis nem csak a fák lombozatát teszi szürkés színűvé, de az érésben lévő szilvák hullását is előidézi. A sharka-vírus a levéltetvek útján terjed, ezért is fontos a megelőző permetezés.

Ezért fogyassz sok szilvát

A szilva cukortartalma nagyon magas, így aki vigyázni szeretne a súlyára, fogyassza óvatosan. Kiváló a székrekedés megelőzésére, akár nyersen, akár aszalt szilvaként is.

A szilva kalóriaszegény, nem tartalmaz telített zsírokat, de vitaminokban gazdag. Kiváló C-vitamin forrás, de jelentős az A-vitamin és a béta-karotin tartalma is. Az A-vitaminnak hála remek hatással van a látásra, a bőrre és a nyálkahártyák egészségének megőrzésére.

szilva és lekvár

A szilva lekvár formájában is nagyon finom. Fotó: Shutterstock

A szilvában olyan antioxidánsok is vannak, mint amilyen például a lutein, amely segít a szabadgyökök elleni harcban. A szilva ásványi anyagokban is gazdag, így jelentős mennyiségben tartalmaz magnéziumot, káliumot, vasat és fluoridot. A szilva K-vitamint is tartalmaz, ami fontos a véralvadáshoz, a csontok fejlődéséhez és az Alzheimer-kór gyógyításában is jelentős szerepet játszik. A héjában található cellulóznak, és rostos húsának köszönhetően közismert vizelethajtó.

Ha szilva, akkor pálinka

Ha már kellő mennyiségű szilvalekvár került a polcokra, készíthetünk pálinkát is a szilvából. Két igazán híres, szilvából készült pálinkánk is van.

1. A szatmári szilvapálinkát nem lehet kihagyni a sorból, sőt, vele illik kezdeni, hiszen igazi hungarikum. A szakirodalom a Szatmár-Beregi síkság vidékét külön agrometerológiai körzetként tartja nyilván, emiatt olyan különleges az itt termett szilva íze, mely a pálinkát is igazán egyedülállóvá teszi.

A szatmári szilvapálinka előállításához a penyigei és besztercei szilvafajták használhatók, és az előírás szerint a párlat az előbbi két szilvafajtát 80%-ban, egyéb szilvafajtát maximum 20 %-ban tartalmazhat. A szatmári szilvapálinka földrajzi jelzés kizárólag a Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén termesztett szilvából készített pálinka esetén használható.

2. A békési szilvapálinka a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt gyümölcspálinka. Mivel a szilva hosszan érik, nagy a cukortartalma, ezért kitűnő pálinka készülhet belőle. A „békési" megjelöléssel előállított szilvapálinka alapanyaga a Békésen és Békés környékén termett szilva. A pálinka előállításához vörös szilva használható fel minimum 50-%-ban, és besztercei, stanley és ageni szilvák használhatók mellette. A vörös szilva színe kékespiros, íze édeskés. A besztercei szilva kék színű és édes, a stanley szilva sötétkék színű, míg az ageni szilva ibolyáskék színű és nagyon illatos.

A pálinkát csakis kis mennyiségben célszerű fogyasztani!