Kevés és drága a gyümölcs, az otthon főzött pálinka pedig soha nem látott mennyiségben árasztja el a piacot – a legális főzdék lassan levegőhöz sem jutnak. A hungarikumként jegyzett pálinka fennmaradását ma már nemcsak a természeti csapások, hanem az állami szabályozás és a feketekereskedelem is veszélyezteti.
– Nálunk, Békésben egyetlen éjszaka leforgása alatt fagyott el a híres békési vörös szilva – emlékezik vissza a közelmúlt súlyos csapására Maros Róbert, a Békési Pálinkafőzdét is működtető Angyalgyár Kft. ügyvezetője.
A kajszi után a szilva is eltűnt a bőséges termések közül, így a cefrének való hiánya azonnal meglátszik a piacon. A gyümölcsmizéria miatt sorra zárják be kapuikat azok a főzdék, amelyek tavaly még kitartottak.
2010: fordulópont a pálinkában
A pálinka főzésének 2010-es liberalizálása gyökeresen átrendezte a piacot.
Az otthoni, adómentes főzés engedélyezése után három év alatt 43 százalékkal zuhant a teljes magyar szeszipar legális értékesítése.
A hivatalosan „csak saját fogyasztásra” készülő italból ugyanis valójában üzletszerűen, feketén árusított tömegtermék lett. Becsült adatok szerint ma már húsz–harmincszor több „házi párlat” készül, mint amennyi a kereskedelmi főzdékből kikerül. Vidéken járva elég egyetlen kérdés: merre lehet házi pálinkát venni – és az ember azonnal eligazítást kap.
Nemcsak az ár a baj
Sokan úgy gondolják, hogy a gyümölcs árrobbanása jelenti a végső döfést, Maros Róbert azonban másképp látja.
– Ha a főzdék ingyen adnák, a boltos árrés nélkül árulná, akkor is többe kerülne, mint a feketén kapható házi párlat – fogalmaz.
A fő problémát tehát a szabályozás és az adóteher jelenti, amely miatt a legális ital versenyképtelen. A pálinkadivat a 2010-es évek elejéig tartott, azóta folyamatos a lejtmenet.
Új generáció, új szokások
A rövidital-fogyasztás világszerte hullámzik: volt, hogy a vodka, a whisky vagy a gin hódított, ma a tequila élvezi a divatot. A fiatalok egy része pedig már semmilyen alkoholt nem fogyaszt. A főzdéknek komoly gond, hogy a szupermarketekben ma már akkora az alkoholmentes italok választéka, hogy sokszor eléri az alkoholos verziók kínálatát.
A szilva is megsínylette a kései fagyokat Fotó: Pixabay
A pálinka szabályai: csak hazai gyümölcsből
A túlélés kulcsa lehetne az import, de erre nincs lehetőség. A szabályozás szerint pálinka csak magyar gyümölcsből készülhet – külföldiből legfeljebb „gyümölcspárlat”. Ez a hungarikum-védelmi intézkedés mára visszájára fordult.
– Ha lenne magyar barack, cseresznye, szilva, azt vásárolnánk. De nincs, így nem lesz pálinka sem – mondja az ügyvezető.
Hozzátette, Spanyolországban és Lengyelországban hatékony ültetvényfejlesztési és öntözésfejlesztési programok zajlottak, így téve versenyképessé a gyümölcstermelést.
Lehetőség a túlélésre?
A szakma szerint a bér- és magánfőzés szabályozásának átgondolására, valamint a feketekereskedelem felszámolására lenne szükség.
Megoldás lehetne, ha otthon továbbra is adómentesen főzhetnének az emberek, de az illegális értékesítést súlyos, akár milliós bírsággal szankcionálnák.
Ez tiszta versenyt teremtene, bevételt hozna az államnak, és életben tartaná a tisztességes főzdéket.
Csak itthon világhírű
Egyesek az exportban látják a pálinka jövőjét, Maros Róbert azonban szkeptikus. Szerinte ugyanis a pálinka csak itthon világhírű. Hiába hangzik jól az export ötlete, valójában elenyésző piaci szegmensről beszélünk.
Forrás: mfor.hu
Indexkép: Pixabay
