Az elérhető adatok alapján 2022-ben a hazai energetikai célú biomassza-felhasználás 3,93 millió tonna volt, ami 7,7 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest. Ebből 143 ezer tonna importból származott – írja Biomassza-felhasználás energetikai célra című elemzésében az Agrárközgazdasági Intézet.
Hozzáteszik, hogy a 2022-es évben felhasznált összes biomassza-alapanyag közel egyharmadát a Közép-Dunántúlon, 23,3 százalékát Dél-Dunántúlon használták fel energiatermelésre. Az említett két régió együtt a biomassza-alapanyag felhasználásának több mint felét tette ki, míg a maradék 45 százalékon 5 régió osztozott.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a biomassza-alapanyagokat felhasználó erőművek és fűtőművek, vállalkozások 2022-ben 47,6 százalékban faaprítékot (1258 ezer tonna) használtak fel energiatermelésükhöz, az előző évi mennyiségnél 7,9 százalékkal kevesebbet, de még így is ez a legjelentősebb alapanyag. A legnagyobb mértékben az amúgy is alacsony bázissal rendelkező lágyszárú tüzelőanyag felhasználása esett vissza, amely közel 20 százalékkal lett kevesebb 2022-ben a 2019-es értékhez képest – emelik ki.
A lakossági, közületi hulladék 5,2 százalékkal járult hozzá az összes biomassza-alapú energiatermeléshez 2022-ben – derül ki az adatokból.
A biomassza-alapanyagokat felhasználó cégek 2022-ben nagy mennyiségben faaprítékot használtak fel energiatermelésükhöz – Fotó: Shutterstock
Hangsúlyozzák, hogy a biogáztermelésben felhasznált legfőbb alapanyagcsoport a mezőgazdasági termékek, amelynek részesedése 52 százalék (670,6 ezer tonna). Ennek a mennyiségnek a 89,2 százalékát az állati trágyák jelentették 2022-ben.
Magyarországon, a mezőgazdaságban a folyamatos üzemű, nedves technológiájú, fermentortartályos biogáz-előállítás a jellemző. Az előállítás során a trágyák és egyéb hulladékok anaerob kezelésével csökken a környezet szagterhelése és emellett kiváló tápanyagot biztosít a növénytermesztés számára a szubsztrátlé (a biogázüzem fermentormaradéka) magas tápanyagtartalma miatt. Ezt alkalmazva csökkenthető vagy ki is váltható vele a műtrágya-felhasználás – foglalja össze az AKI jelentés.
Kiemelik, hogy a Magyarországon 2022-ben a működő és adatot szolgáltató biogázüzemek (szennyvíziszap- és depóniagáz-üzemek nélkül) 47,1 százaléka alapvetően mezőgazdasággal, azon belül is állattartással foglalkozó vállalkozásoknál vagy közvetlenül mellettük helyezkedtek el, növelve a költséghatékonyságot az alapanyagok és a tartályok távolságának minimalizálásával.
A növénytermesztés és állattenyésztés melléktermékei, valamint egyéb anyagok feldolgozása egy környezetkímélő körforgásba illeszkedik bele, ami az energiatermelés révén ráadásul még költségkímélést is jelent a mezőgazdasági vállalkozás számára – hangsúlyozza a jelentés.
Ugyancsak fontos alapanyagcsoport a biogáztermeléshez a feldolgozóipari alapanyagok 40,7 százalékkal (525 ezer tonna), melynek 32,5 százalékát a szeszipari melléktermékek, a 49,9 százalékát az egyéb feldolgozóipari alapanyagok tették ki 2022-ben.
Magyarországon a megújuló energiaforrások felhasználását tekintve az elmúlt években a legerőteljesebb fejlődésen – a folyamatos támogatásnak köszönhetően – a napenergia-felhasználás ment keresztül, azonban a biogázüzemek és biomassza-erőművek, fűtőművek tevékenysége is, főleg a jelenlegi energiaválságos időszakban igen fontos – összegzi a jelentés.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
