Az emberi bélrendszer egy olyan összetett, folyamatosan változó ökoszisztéma, amely több trilliónyi mikroorganizmust foglal magában. Ezt a közösséget nevezzük bélmikrobiomnak, amelynek az egészsége a szervezet működése szempontjából kiemelkedő fontosságú – hatással van az emésztésre, az immunrendszer működésére, sőt a mentális jólétre is. De mi köze van a kefirnek a bélmikrobiomhoz?

A bélflóra egyensúlyának a fenntartásában jelentős segítséget nyújthat a kefir, ez az ősi, fermentált tejtermék ugyanis jótékony hatású mikroorganizmusokat tartalmaz.

Minden egyes ember mikrobiomja egyedi, kialakulásában számos tényező játszik szerepet, – például az öröklött genetika, a táplálkozás, az életkor, a környezeti hatások és a gyógyszerhasználat – különösen az antibiotikumok alkalmazása.

A bélflóra jótékony mikroorganizmusai létfontosságú feladatokat látnak el a szervezetben. Segítik az emésztést, lebontják az összetett rostokat, egyes fajok vitaminokat – például K- és B-vitaminokat – termelnek, táplálják a bélhámsejteket, csökkentik a gyulladást és befolyásolják az anyagcserét. A bélflóra a bélhez kötődő immunrendszerrel (GALT) is kapcsolatban áll, ezáltal hozzájárul a megfelelő immunválasz kialakulásához. Gátolja a kórokozók növekedését, fontos szerepe van a bélgát épségének fenntartásában, megelőzi, hogy káros anyagok jussanak a vérkeringésbe.

Amennyiben ez az egyensúly felborul, megnőhet a kórokozók aránya, és csökkenhet a jótékony mikroflóra mennyisége, ami sokféle egészségügyi problémát idézhet elő (emésztési panaszokat, gyulladásos bélbetegségeket (IBD), allergiákat, autoimmun kórképeket, de összefüggésbe hozható akár az elhízással, cukorbetegséggel vagy mentális zavarokkal is.

kefír

A kefir a bélflóra egyensúlyának a fenntartásában jelentős segítséget nyújthat – fotó: Pixabay

Kefir, a mikroorganizmusokban gazdag szövetséges

A kefir különlegessége nemcsak az ízvilágában, hanem a benne rejlő mikrobiális sokféleségben is megmutatkozik, amely hatékonyan támogatja a bélrendszer egészségét.

Egyik legismertebb jellemzője, hogy rendkívül magas koncentrációban tartalmaz élő, aktív mikroorganizmusokat. Ennek az erjesztett italnak az előállítása során létrejövő mikrobiális összetétel nagyon gazdag és változatos, jóval meghaladva a legtöbb kereskedelmi joghurtban megtalálható probiotikumok mennyiségét és sokféleségét.

A kefirben jelen lévő mikroorganizmusok közül kiemelkednek a tejsavbaktériumok (LAB), valamint az élesztőgombák, amelyek együttműködve támogatják az emésztőrendszer optimális működését. Egyre több kutatás támasztja alá azt is, hogy a kefir rendszeres fogyasztása nemcsak az emésztésünket javíthatja, de a mentális egészségünkre is pozitívan hathat.

A kefir a mikrobiális sokféleség kulcsa lehet

Az egészség szempontjából a bélflóra diverzitása meghatározó – a kefir rendszeres fogyasztása segíthet ennek helyreállításában és fenntartásában.

Az egészséges bélmikrobiom egyik legfőbb ismérve a magas mikrobiális diverzitás, azaz a különböző fajok és törzsek széles skálájának jelenléte. A nagyobb fajgazdagság rugalmasabb, stabilabb és funkcionálisan fejlettebb mikrobiomot eredményez, amely ellenállóbb a külső zavaró hatásokkal – például stresszel, helytelen étrenddel vagy antibiotikumhasználattal – szemben, és hatékonyabban látja el biológiai feladatait.

A modern, nyugati típusú életmód és táplálkozás azonban sok esetben a mikrobiális sokféleség csökkenését eredményezi a bélflórában. A kefir hozzájárulhat a diverzitás fokozásához vagy éppen a károsodott egyensúly helyreállításához.

A kefir rendszeres fogyasztása új mikroorganizmusokat juttathat el a bélrendszerbe. Ezek a mikrobák, még ha nem is telepednek meg tartósan, de

  • anyagcseretermékeikkel aktiválhatják a már meglévő jótékony baktériumokat,
  • aktívan részt vesznek a káros kórokozók visszaszorításában
  • és hozzájárulhatnak egy gazdagabb és egyensúlyban lévő mikrobiális közösség kialakulásához.
  • Az egyik legfontosabb védekező eszköz a kefir savképző tevékenysége. A kialakuló savas környezet kedvezőtlen feltételeket teremt a legtöbb kórokozó, például a Salmonella, az E. coli patogén törzsei számára.

Fontos a kompetíció is: mivel a kefirből származó jótékony mikroorganizmusok nagy számban vannak jelen, így képesek elfoglalni a bélhámsejteken található kötődési helyeket, valamint felhasználni az elérhető tápanyagokat, így szó szerint kiszorítják a patogéneket.

Hangulatjavító hatás

Közismert, hogy a bélrendszerünk kommunikál az agyunkkal a bél-agy tengely néven ismert kapcsolat révén. Amennyiben a bélflóránk egészséges, kevesebb az esély a gyulladások kialakulására, kiegyensúlyozottabban működik a hormonháztartásunk, és kiegyensúlyozottabbak lehetünk mentálisan is. Tanulmányok szerint a kefirben található probiotikumok csökkenthetik a stressz szintjét és a szorongást.

Még a laktózérzékenyek is fogyaszthatják

Mivel a kefir enzimjei segítik a laktóz lebontását, így a kefirt még azok is fogyaszthatják, akik érzékenyek a tejcukorra. A fermentáció során ugyanis a benne lévő mikroorganizmusok – baktériumok és élesztők – nagy mennyiségben laktázt termelnek. Ez az enzim részben lebontja a tej eredeti laktóztartalmát, így a kefir laktóztartalma akár 30–50%-kal is alacsonyabb lehet, mint a kiindulási tejé.

Ráadásul a kefir fogyasztásával élő mikrobák is bejutnak a bélrendszerbe, amelyek szintén laktázt tartalmaznak. Ez tovább segítheti a maradék laktóz lebontását a bélben, így a laktózérzékeny egyének gyakran jobban tolerálják a kefirt, mint a tejet vagy akár a joghurtot. Csökkenhetnek a kellemetlen tünetek – puffadás, hasi görcsök, hasmenés –, miközben a szervezet hasznosítani tudja a tejtermékekben található fontos tápanyagokat.

Annak érdekében, hogy a kefir jótékony hatásait maximálisan kiaknázzuk, célszerű rendszeresen fogyasztani. Eleinte ajánlott kisebb mennyiséggel indulni – például napi fél pohárral – és figyelni a szervezetünk reakcióit. Ritkán ugyanis előfordulhatnak enyhe emésztési tünetek, fokozott gázképződés, puffadás, de ezek elmúlnak amint a bélflóra alkalmazkodik az új baktériumokhoz.

Hogyan fogyasszuk?

A kefir felhasználása sokoldalú: fogyasztható önmagában, turmixokhoz adva, salátaöntetként. Fogyaszthatjuk reggelire, uzsonnára vagy akár vacsora mellé. Keverhetjük gyümölcsökkel, magvakkal, zabpehellyel – de akár turmix alapként is, a lényeg a rendszeresség.

A kefir egy olyan komplex fermentált tejtermék, amely hatékonyan támogatja a bélmikrobiom működését. Kár lenne nem kihasználni a hatásait.

Indexkép: pixabay.com