A mezőgazdaságban keletkező szerves hulladékok, például az élelmiszer-maradványok és az állati trágya, napjainkra komoly környezeti terhet jelentenek. Ugyanakkor a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság jegyében ezek az anyagok értékes nyersanyagokká alakíthatók – erre világított rá egy svéd kutatás.



Hulladékból illékony zsírsav, abból pedig fehérje

Clarisse Uwineza doktori projektje során bebizonyosodott, hogy az élelmiszer-hulladék és az állati trágya anaerob lebontással értékes illékony zsírsavakká alakítható. Ez az eljárás oxigénmentes környezetben történik, ahol mikroorganizmusok bontják le a szerves anyagokat. Az így keletkező savak pedig tápanyagként szolgálhatnak egy fehérjetermelő gombafaj, az Aspergillus oryzae számára.

A gomba ezekből a savakból, valamint nitrogénből és ásványi anyagokból gazdag biomasszát állít elő, amely kiváló minőségű, könnyen emészthető állati takarmányként használható fel. A gomba által előállított biomassza emellett nem csupán fehérjében, hanem ásványi anyagokban és rostokban is gazdag, így komplex táplálkozási előnyt nyújt az állatok számára.


hulladek

Fotó: Shutterstock


Fenntartható alternatíva a szója és halliszt kiváltására

Uwineza szerint ez a megoldás lehetőséget kínál arra, hogy csökkentsük a jelenleg használt, kevésbé fenntartható fehérjeforrások – mint a szója és a halliszt – arányát az állattenyésztésben. Munkája jól példázza, hogyan zárható le a körforgás az agráriumban: a hulladékból előállított takarmány visszakerül az élelmiszerláncba, ezzel csökkentve a környezeti terhelést és erőforrás-felhasználást.

Kutatása során azt is megfigyelte, hogy a gombák még olyan savakon is képesek voltak hatékonyan fejlődni, amelyek nagy koncentrációban mérgezőnek számítanak. A savak szabályozott adagolásával sikerült optimalizálni a gombák növekedését, ezáltal magasabb hozamot és jobb minőséget elérni.


Több, mint takarmány: új utak a biogazdaságban

A gombás biomassza nemcsak állati takarmányként alkalmazható: alkalmas lehet más anyagok előállítására is. Ez a sokoldalú felhasználhatóság tovább növeli a gazdasági és környezeti értékét.

A projekt közvetlenül támogatja az ENSZ több fenntartható fejlődési célját is, különösen a felelős fogyasztásra és termelésre (12. cél), az éghajlatváltozás elleni fellépésre (13. cél), valamint az éhezés felszámolására (2. cél) irányuló törekvéseket.

A kutatás jól példázza, hogyan válhat a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék nem csupán kezelendő problémává, hanem a jövő fenntartható takarmányának alapjává.

Forrás: dairyglobal.net

Indexkép: Shutterstock