Az Amerikai Egyesült Államokban a precíziós gazdálkodás ma már nem pusztán technológiai divat, hanem tudatos menedzsmentstratégia, amely figyelembe veszi a térbeli és időbeli változékonyságot a termelés javítása érdekében – erről beszélt Steve Phillips, az Oklahomai Állami Egyetem kutatója a kecskeméti PREGA Konferencián online előadásában.
Bár sokan a precíziós mezőgazdaságot kizárólag drónokkal, GPS-szel és hozamtérképekkel azonosítják, Phillips hangsúlyozta: a technológia csak eszköz, nem cél.
A cél a hatékonyabb döntéshozatal és a gazdálkodás gazdaságosságának javítása – még a világ legkisebb birtokain is.
A legelterjedtebb technológiák és alkalmazási területek
Az USA mezőgazdasági szívében, főként a kukorica- és szójatermesztő államokban végzett felmérések szerint a precíziós technológiák közül a legnagyobb területi lefedettséggel a gépi irányítású megoldások rendelkeznek:
- GPS alapú sorvezetés és automata kormányzás
- Szakaszvezérlés permetezőn és vetőgépen
- Hozamtérképezés
- Zónás vagy rácsponti talajmintavétel
Ezeket a szolgáltatásokat jellemzően agrárszolgáltatók kínálják, és adataik alapján ezek a technológiák az amerikai termőterületek 50–75%-án jelen vannak.
A gyors megtérülés – például az átfedések csökkentésével elért inputmegtakarítás – miatt ezek különösen vonzóak a termelők számára.
Fotó: Shutterstock
Melyik technológia térül meg leginkább?
A felmérések szerint a legnagyobb és legbiztosabb megtérülést az alábbi eszközök és technológiák hozzák:
- Szakaszvezérlés: 15–50 dollár/hektár közötti profitot is eredményezhet, különösen kisebb, szabálytalan alakú táblákon.
- GPS-es sorvezetés: nagy, egyenes táblákon a legkifizetődőbb.
- Hozamtérképezés: önmagában nem hoz közvetlen profitot, de megalapozza a későbbi döntéseket, így közvetett hasznot termel.
- Terepi kísérletek (strip trial): helyspecifikus döntések előkészítését segíti, hosszú távon kiemelkedő megtérülést kínál.
A talajmintavétel és változó dózisú kijuttatás (VRT) esetében a megtérülés hosszabb idő alatt jelentkezik. Különösen igaz ez a PK-műtrágyákra, ahol a nyereségesség csak akkor mutatható ki, ha csökken az inputfelhasználás, vagy ha a terméshozam növekedés stabilizálódik a célzott kezelésnek köszönhetően.
Térkép alapján adagolt műtrágya és vetőmag
Bár a változó dózisú műtrágyázás területén hosszú múltra tekinthet vissza az USA (több mint 25 éve elérhető technológia), az elterjedtsége mindössze 40–45% körül mozog. Ennek oka, hogy a megtérülés nehezen számszerűsíthető, különösen akkor, ha a kijuttatott tápanyag mennyisége összességében nem változik, csupán az elosztása módosul.
Egy példán keresztül mutatta be, hogyan lehet egy adott területen ugyanannyi műtrágyával célzottabb eredményt elérni, de a haszon csak akkor látható, ha többéves hozamtérképekkel és talajadatokkal igazolják a hatékonyságot.
A változó tőszámú vetés (pl. kukorica, szója) szintén 20–25%-os elterjedtséget mutat. A szója esetében könnyebben kimutatható a megtakarítás, mivel a növény jobban alkalmazkodik a térbeli változásokhoz, míg kukoricánál csak stabilizálódott hozamok esetén jön a haszon.
Szolgáltatói oldal: hol van a profit?
Az agrárszolgáltatók közül sokan jelentős profitot érnek el a következő szolgáltatásokkal:
- Változó dózisú műtrágyázás
- Talajmintavétel
- Adatkezelés, adattárolás
Ugyanakkor a távérzékelés (pl. műholdképek alapján készített előrejelzések) vagy a recepttérképek értékesítése még nem váltak igazán nyereségessé.
A jövő egyik kulcsa lehet a “adat mint szolgáltatás” modell, mely során a termelő adatainak (hozamtérkép, talajadatok, műtrágyázási előzmények) rendszerezése és elemzése alapján készülnek a döntéstámogató ajánlások.
Látómezős gyomirtás, robotika, mesterséges intelligencia
A mezőgazdasági közgazdászok szerint a jövő nagy áttörései az alábbi területeken várhatók:
- “See-and-spray” gyomirtási rendszerek: célzott, gépi látás alapú gyomirtás, ami jelentősen csökkentheti a növényvédőszer-felhasználást.
- Ko-robotika: ember által irányított traktorokat követő autonóm gépek, nagyüzemi gazdaságokban különösen ígéretesek.
- Swarm-robotika: több, kisméretű autonóm robot, amelyek kis parcellákban is hatékonyan működhetnek – a munkaerőköltség csökkentésével.
- Mesterséges intelligencia: még nem hoz közvetlen költségcsökkenést, de javítja a döntések minőségét. A szolgáltatók jelenleg kevés profitot látnak benne, de hosszú távon ígéretes.
Összegzés: mikor és miben térül meg a precíziós gazdálkodás?
Steve Phillips szerint a legnagyobb és legmegbízhatóbb megtérülést továbbra is az alábbiak biztosítják:
- GPS-alapú irányítás (sorvezetés)
- Szakaszvezérlés
- Változó dózisú mész kijuttatás
A PK-műtrágyázás, változó tőszám és adatvezérelt döntéstámogatás is profitot termelhet, de ezek hatása időben és térben jobban változik.
A precíziós gazdálkodás nem öncélú technológiai újítás, hanem egy olyan stratégia, amely akkor a leghatékonyabb, ha költségcsökkenést, hozamnövekedést és hosszú távon hozzáadott értéket eredményez.
Indexkép: Shutterstock
