Az Európai Unió mezőgazdasági területeinek csupán negyede tekinthető jó állapotúnak – derül ki az Európai Bizottság Kutatóközpontjának jelentéséből. A dokumentum szerint az agrár-ökoszisztémák 53 százaléka közepes, 23 százaléka pedig kifejezetten rossz állapotban van. A talajromlás, a biológiai sokféleség csökkenése és a klímaváltozás miatt a jelenlegi gyakorlatok már nem fenntarthatók. A figyelem ezért egyre inkább a regeneratív gazdálkodás felé fordul.
A regeneráció alapelvei
A regeneratív mezőgazdaság célja nem csupán a talajromlás megállítása, hanem az ökológiai rendszerek aktív helyreállítása. A megközelítés a biológiai sokféleség növelését, a talajélet serkentését, a vízmegőrzést és a vegyszerhasználat minimalizálását helyezi előtérbe.
A regeneratív rendszer komplex, mert nemcsak a talajról, hanem a teljes ökoszisztéma működéséről szól: beletartozik az állatállomány kezelése, a természetes vízgyűjtők megóvása és a tájstruktúrák visszaállítása is.
A regeneratív gazdálkodás kifejezést először Robert Rodale használta 1983-ban, aki szerint ez a mezőgazdaság egy olyan formája, amely egyszerre növeli a termelékenységet és a talaj biológiai aktivitását, miközben minimális környezeti terheléssel jár.
Fotó: Pixabay
Mennyi idő alatt regenerálódik a talaj?
A talaj regenerálódása nem egyik napról a másikra történik. A természetes folyamatok időigényesek, és a javulás mértéke nagyban függ a degradáció típusától, annak súlyosságától és az alkalmazott módszerektől.
Míg egy aszály utáni talajélet akár heteken belül is újraindulhat, addig erdőtüzek vagy intenzív művelés után a helyreállítás akár évtizedeket, sőt évszázadokat is igénybe vehet.
Nincs egyetlen üdvözítő módszer
A regeneratív mezőgazdaság nem dogma, hanem szemlélet. A szakértők hangsúlyozzák, hogy nem minden esetben jár automatikusan pozitív hatással: bizonyos körülmények között akár a hozam is csökkenhet. A siker attól függ, hogy mennyire illeszkedik a módszer a helyi adottságokhoz és növénykultúrákhoz.
A forgatásos művelés például általában hátrányosan hat a talajra, növeli a párolgást és csökkenti a szervesanyag-tartalmat. Ugyanakkor megfelelő időzítéssel, csökkentett menetszámmal és a növények igényeinek figyelembevételével még ez a technika is alkalmazható – a cél nem a merev tiltás, hanem az alkalmazkodás.
Gyakorlatban: hogyan támogassuk a talajt?
A talaj felszínének folyamatos takarása szármaradványokkal vagy takarónövényekkel alapfeltétele a regeneratív gyakorlatoknak. Ez nemcsak csökkenti a párolgást, hanem elősegíti a szénmegkötést és a talajbiológiai aktivitás megőrzését is. A szervesanyag-tartalom növelésével ugyan nő a széntartalom is, de ez hosszú távon egy új egyensúlyi állapotba kerül, amely művelt területen alacsonyabb, mint természetes körülmények között.
A korszerű mezőgépek is segíthetnek a regeneratív átállásban: olyan eszközök, amelyek egy menetben több feladatot is el tudnak látni, jelentősen csökkentik a talajbolygatás gyakoriságát és mértékét.
Ne csak a Talaj Világnapján figyeljünk oda
December 5. a Talaj Világnapja – jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a talaj egészségének megőrzésére. Azonban a fenntartható földhasználat nem ünnepnapi kérdés, hanem a mezőgazdaság jövőjének kulcskérdése. A regeneratív gazdálkodás nem csodaszer, de komoly lehetőséget jelent a mezőgazdaság és a természet új egyensúlyának megteremtésére.
Forrás: Kukorica Kör Egyesület
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
