Az idei szeptembert hosszú időn át nyárias meleg jellemezte, sokszor a 30 °C-ot is elérte a hőmérséklet. Ez kedvezett a betakarításnak, de az Alföld több megyéjében a tartós szárazság komoly nehézségeket okozott az őszi vetések előkészítésében. A gazdák közül sokan kénytelenek voltak halogatni a vetést, hiszen a száraz talajba került magok csak vontatottan csíráztak, és sok helyen hiányos állományok alakultak ki. A hét közepére érkező csapadék és az ezzel járó lehűlés ugyanakkor enyhülést hozhat: segíti a repcevetéseket, frissíti a talajokat, viszont kedvez a gombás betegségek terjedésének is.

Az őszi káposztarepce kelése az esők hatására felgyorsult, és kiegyenlítettebb lett, de a fiatal állományok még most sem veszélytől mentesek. A repcebolha és a vetési bagolylepke hernyói jelentős károkat okozhatnak a zsenge növényekben, miközben a mezei pocok is egyre nagyobb problémát jelenthet. A száraz nyár során zavartalanul szaporodtak, így most, a repce kelésével együtt megjelenhetnek a táblákon. A gazdáknak érdemes fokozottan figyelniük az állományokat, hiszen időben elvégzett beavatkozásokkal megelőzhetők a komolyabb károk.

növényvédelem

1. ábra: Földibolhák lyuggatják a repce leveleit – fotó: Lepres Luca

A kapásnövények, mint a kukorica és a napraforgó idén újra a megszokottnál jóval korábban értek be. A kukorica és a napraforgó betakarítása már augusztus végén elkezdődött, mostanra alig maradt betakarítatlan állomány. A kukoricamoly népessége folyamatosan csökken, viszont a gyapottok bagolylepke rajzása erőteljes, és a lárvák károsítása továbbra is jelentkezik a csövek végein. Ennek következménye a fuzáriumos csőpenész erősödése, amely különösen akkor válhat veszélyessé, ha az időjárás tartósan csapadékosabbra fordul. Ez ugyanis nemcsak a termés mennyiségét, hanem minőségét is súlyosan veszélyezteti a fokozódó toxintermelés miatt.

A gyümölcsfák között is folyamatos a munka: az alma és a körte betakarítása zajlik, több helyen a szilva szürete is tart még. A nedvesebb körzetekben a moníliás gyümölcsrothadás tovább terjed, ezért az érés függvényében mielőbbi betakarítás javasolt. Ugyanakkor a csonthéjas gyümölcsfák lombozatán a levéllikasztó betegségek erősödése figyelhető meg, ami különösen indokolttá teszi majd őszi lemosó permetezést.

növényvédelem

2. ábra: A kezeletlen körtefákon, idén is látványos tüneteket okoz a körterozsda – fotó: Lepres Luca

A diófákon a nyugati dióburok-fúrólégy rajzása már csak észlelési szinten tapasztalható. Védekezni már késő, azonban a fertőzött, befeketedett termések rendszeres összegyűjtése és eltávolítása most is fontos feladat, hiszen ezzel csökkenthető a jövő évi fertőzés veszélye.

A szüret szinte minden borvidéken folyamatban van, de az esősebb dunántúli és északi területeken a botritiszes, vagyis szürkepenészes fürtrothadás tünetei erősödnek a fürtökön. A betegség gyorsan terjed, különösen a cukrosodó bogyókban. Emiatt sok helyen csak a mielőbbi szüret mentheti meg a termést. A lisztharmat-fertőzés közepes-erős szintet ért el, sok ültetvényben a levelek szinte teljes felületét érinti, míg a peronoszpóra friss levéltünetei is megjelentek és tovább terjedtek a zsengébb leveleken és hajtásokon. A már leszüretelt táblákban különösen fontos a kénes vagy kén-olajos lomblemosás, hiszen ez gyéríti a lisztharmat áttelelő képleteit, megelőzve a jövő évi fertőzéseket.

A mezőgazdasági területek mellett a településeken is egyre látványosabb a poloskák őszi mozgása. A vándorpoloskák és más fajok megkezdték a telelőre vonulást, ilyenkor igyekeznek védett zugokat találni, akár a lakásokban és házakban keresve menedéket. Ez a jelenség évről évre egyre kellemetlenebb a lakosság számára a poloskák tömegesen megjelenése okán.

Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.

Forrás, indexkép: Lepres Luca