Az Európai Parlament és a Tanács képviselői hosszú egyeztetések után megállapodásra jutottak az EU által nyújtott kereskedelmi preferenciák rendszerének – az Általános Preferenciarendszernek (GSP) – reformjáról. A kompromisszumos megoldás áttörést jelent a két éve tartó patthelyzetben, amelyet főként a fejlődő országokból származó vámmentes rizsimport körüli viták okoztak.
A most elfogadott intézkedés értelmében automatikusan újra bevezethetők lesznek a vámok, amennyiben az EU-ba érkező rizsimport 45 százalékkal meghaladja a tízéves átlagként meghatározott 387 ezer tonnás alapértéket – azaz eléri az évi 552 ezer tonnát. Ezt a küszöbértéket a rendelet hatálybalépését követő egy évben felül is vizsgálhatják.
A megállapodás főként az EU két legnagyobb rizstermelő tagállamának, Olaszországnak és Spanyolországnak volt kiemelten fontos, mivel ők a leginkább érintettek az olcsó, vámmentes rizsimport által okozott piaci nyomásban. Ők szorgalmazták a szigorúbb, gyorsabban aktiválható védintézkedések bevezetését is, azonban végül egy kompromisszumos, automatikusan működő korlátozásban állapodtak meg.
Fotó: Shutterstock
Bár további automatikus védintézkedéseket más mezőgazdasági termékekre nem vezettek be, a tárgyaló felek külön felügyeleti mechanizmust fogadtak el. Ez arra kötelezi az Európai Bizottságot, hogy folyamatosan értékelje az import mennyiségét és hatását, és szükség esetén beavatkozzon a piac védelme érdekében.
A GSP-reform egyik további fontos eleme, hogy a jövőben a kereskedelmi előnyök odaítélése szorosabban kapcsolódik majd az emberi jogok betartásához, a környezetvédelemhez, a jó kormányzáshoz, valamint – első ízben – az illegálisan az EU-ban tartózkodó személyek visszafogadásában való együttműködéshez is.
A reform értelmében a preferenciák felfüggesztése előtt hosszabb értékelési szakaszt és legalább egyévnyi együttműködést kell megvalósítani az érintett államokkal. A legszegényebb országok számára ezek az új feltételek csak két év múlva lépnek életbe.
A megállapodás tehát nemcsak az európai gazdálkodók – különösen a rizstermelők – érdekeit védi, hanem új keretet ad az EU fejlődő országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolataihoz is. A jogszabály végleges jóváhagyását az uniós nagykövetek hamarosan megadják, a plenáris szavazásra pedig 2026 elején kerülhet sor.
Forrás: euractiv.com
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
