Az elmúlt két hétben, április nyárias elejétől eltérően hűvös, olykor már télies, hajnalban helyenként fagyos időjárás uralkodott. Ennek következtében mind a növények fejlődése, mind a károsítók tevékenysége lelassult. Azonban még így is 2-3 héttel előrébb van a növények vegetációs fejlődése. A héten újra nyáriasba fordul az idő, de a hét közepétől újabb lehűlés várható csapadékkal társulva, amely előteremti több kórokozó fertőzéshez szükséges feltételeit.
A birs még mindig veszélyben van
Az almatermésűek közül már csak a birsen láthatunk virágokat, a körtén és az almán már ott vannak a kötődött terméskezdemények. Míg utóbbiakat virágzásban az ervíniás tűzelhalás kevésbé veszélyeztette, a birs még most, a virágzás vége felé is veszélyben van. Hiszen akkor számíthatunk az ervínia fertőzésére, amikor a virágzás idején három egymást követő napon a hőmérséklet meghaladja a 18 °C-ot, a lehullott csapadék mennyisége több mint 2,5 mm és a levegő páratartalma 75% fölött van.
A birs még veszélyben van: az időjárás kedvező a tűzelhalás kórokozójának – fotó: Lepres Luca
Az almafalisztharmatnak kedvezett az időjárás, így a kezeletlen fákon továbbterjedt, ezeken már jelentős mértékű a hajtásfertőzés. A varasodás fertőzésveszélye szintén magas. Az első fertőzéshez kapcsolódó tüneteket már megfigyelhetjük, melyek a leveleken kezdetben csak apró világos, majd később sötétebb zöld foltok formájában jelennek meg, míg a gyümölcskezdeményeken tűszúrás méretű sötét foltokat láthatunk. Ha ezeket tapasztaljuk, kuratív készítményekkel védekezzünk.
A csonthéjasokat egyre több kártevő támadja
A csonthéjas fákon szépen növekednek a gyümölcsök. A moníliás virág- és hajtásfertőzés már nem veszélyezteti a fákat, de egyre több kártevő támadja azokat. Főként a levéltetvek, melyek mostanra minden csonthéjas fafajon megtalálhatók és intenzíven szaporodnak, így a védekezés sürgetővé vált. Emellett számolnunk kell más lombkárosító fajok megjelenésével is, mint a sodrómolyok és később a levélbarkók.
Sokasodnak a levéltetvek a csonthéjas gyümölcsfákon – fotó: Lepres Luca
A gyarapodó gyümölcsök sincsenek biztonságban, mert a gyümölcsmolyok közül a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly lassan eléri a rajzáscsúcsot. Ez azt jelenti, hogy 7-10 nap múlva szükséges az inszekticides védekezés, mivel a csapdafogások alapján időzített permetezés akkor a leghatékonyabb, ha a kikelt, a gyümölcsbe vagy hajtásba éppen berágó fiatal lárvákat éri.
A cseresznye és a meggy elérte a zöldborsó nagyságú gyümölcsméretet, és megkezdődött a cseresznyelégy rajzása, amit a fák napos oldalára, magasabbra kihelyezett sárga ragacslapokkal tudunk nyomon követni és a segítségével időzíteni a védekezést. Egyelőre a csapdafogások alacsonyak, egy-két egyedre korlátozódnak.
A cseresznye termése már zöldborsó nagyságú – fotó: Lepres Luca
A szőlőben itt az ideje a lisztharmat és a peronoszpóra elleni védekezésnek
A szőlőben is jóval korábban jött el az első lombkezelés ideje a szokásosnál. Habár a lehűlés a szőlőnövény fejlődését is lassította, már így is 25-28 centiméteresek a hajtások, és a virágfürtök is határozottan láthatóak. Azaz itt az ideje a lisztharmat és a peronoszpóra elleni első permetezésnek! A lisztharmat első tüneteit még nem találták meg, de az aszkospórák szóródása már megkezdődött, így indokolt a felszívódó hatóanyag alkalmazása az elemi kén mellé.
Idén jóval korábban kezdődnek a lombkezekések a szőlőben – fotó: Lepres Luca
A peronoszpóra első tüneteinek megjelenése természetesen az időjárási körülményektől függ. A gombának ugyanis a csapadékos időjárás és hosszabb levélfelület-nedvesség kedvez. Ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a szőlő fejlődését, és mihelyt az időjárási körülmények indokolják, preventív jelleggel kell fellépni a fertőzés ellen.
A szántóföldeken is egyre több károsító van jelen
A szántóföldeken is sokasodnak a károsítók, amellett hogy a növényeink meglepő gyorsasággal reagáltak a korábbi meleg időjárásra.
Az őszi árpa már kikalászolt, és a búza is a kalászhányás elején jár. Növényvédelmi szempontból fontos szakaszhoz értünk, mert meg kell védenünk a betegségektől a százlóslevelet. Könnyebb dolgunk van, ha az alsóbb levélemeletek egészségesek, persze ennek feltétele volt a megelőző korai kezelés. Illetve a hét második felében érkező csapadék miatt a fuzáriózis fertőzés veszélye megnövekedhet, ezért most különösen lényeges a preventív védekezés.
A kártevők közül ilyenkor a vetésfehérítő bogarak károsítása határozza meg a védekezés szükségességét. A hűvös időjárás lecsökkentette a létszámukat, és a lárvakelés is lelassult, de az újabb meleg napok miatt ugrásszerűen fog megnövekedni a bogarak egyedszáma a gabonatáblákban.
A repcében csökkent a kártevők száma
Az őszikáposztarepce-táblák virágzása a végéhez közelít, a becőképződés folyamatos. A kártevők száma lecsökkent, az állományokban betegségek megjelenését még nem tapasztaltuk.
A sárguló repcebecők jelzik, hogy ott bizony már lárvák károsítják a termést – fotó: Lepres Luca
Jelenleg a repcebecő-ormányosok és a repcebecő-gubacsszúnyog okozza a legtöbb kárt, a becőkben már ott vannak a fiatal lárvák. Ezek a kukac típusú lárvák a fejlődő magokat fogyasztják. A fertőzött becők száma táblánként eltérő, de van, ahol akár 30%-ot is eléri. Sajnos ilyenkor már nem tehetünk ellenük semmit.
A szárazság ellenére a kukorica és a napraforgó is sorol. Utóbbi már 2-4 leveles állapotban látható. A barkókártétel (Tanymecus sp.) legfeljebb észlelési szintű a frissen kelt növénykéken, így a vadkár mellett helyenként a gyomosodás okoz gondot.
Száraz talajban sorol a napraforgó – fotó: Lepres Luca
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
