A 2025 és 2034 közötti időszakban közel egy kilogrammal emelkedik az egy főre jutó globális hústermelés – derül ki az OECD és a FAO közös előrejelzéséből. A növekedést elsősorban a baromfihús iránti kereslet hajtja, köszönhetően alacsony árának, kedvező tápértékének és kisebb környezeti terhelésének. A jelentés szerint a világ hústermelése 2034-re 406 millió tonnára nőhet, ami 13 százalékos bővülést jelent a jelenlegi szinthez képest, így összesen 47,9 millió tonnás növekedést jelent, amiből 28,5 millió tonna a baromfiágazatból származik.

A jelentés alapján a növekedés több mint fele, 55 százaléka Ázsiából érkezik majd, ahol Kína, India és Vietnám járnak majd az élen a termelés bővítésében. Latin-Amerika is előnyös helyzetbe kerülhet, főként a rendelkezésre álló földterületek, a takarmányellátás és a genetikai adottságok miatt. Ezzel szemben a magasabb jövedelmű régiókban, mint például Kanada és az Európai Unió, az állatjóléti, egészségügyi és környezeti szempontok egyre nagyobb súllyal esnek latba, amelyek visszafogják a marha- és sertéshús fogyasztását. A baromfihús fogyasztása azonban ezekben a régiókban is fennmarad vagy nő, mivel azt egészségesebbnek és fenntarthatóbbnak tartják.

A termelés növekedését a tenyésztési hatékonyság, a vágósúly és a hozam növekedése is elősegíti, anélkül hogy arányosan emelkednének a kibocsátások. Ennek ellenére a hústermelésből származó üvegházhatású gázok mennyisége várhatóan 6 százalékkal nő, míg a teljes kibocsátásnövekedés 13 százalékos lesz.

A marhahús továbbra is a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó forrás marad, bár a genetikai, takarmányozási és tenyésztéstechnológiai fejlesztések mérséklik majd a hatását.

baromfihús

A baromfihúst egészségesebbnek és fenntarthatóbbnak tartják a vásárlók – fotó: pexels.com

A kereskedelem átrendeződésére is számítani lehet:

  • Kína részesedése a globális húsimportból a jelenlegi 20 százalékról 16 százalékra csökkenhet 2034-re. Ez a folyamat már most is visszavetette a fő exportáló országok sertéshústermelését.
  • Ugyanakkor a globális húsexport 2024-re várhatóan eléri a 40,2 millió tonnát, amit Brazília és Ausztrália rekordteljesítménye húz fel.
  • A marha- és bárányhús ára rövid távon nőni fog, mivel a készletek lassan állnak helyre, míg a baromfi- és sertéshús ára a nagyobb kínálat és a kínai kereslet gyengülése miatt csökkenhet. Középtávon azonban minden húsfajta reálára csökkenésre van ítélve, amit a termelékenység javulása és a csökkenő takarmányköltségek indokolnak.

A jelentés külön figyelmeztet a járványok – például az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, valamint a száj- és körömfájás – hatásaira, melyek komolyan befolyásolják a termelést és a nemzetközi kereskedelmet. Emellett az éghajlat-politikai intézkedések, a szén-dioxid-kibocsátási adók és az antibiotikum-használat szigorítása is növelheti az ágazat működési költségeit, és ronthatja a globális versenyképességet.

Indexkép: pexels.com