Az idei ősz különösen próbára teszi a szójatermesztőket – a hűvös, párás idő miatt több helyen még mindig áll a növény a táblákon és a felvásárlás is nehezen halad. Szója webináriumunkon ezekre a kérdésekre kerestük a megoldást: hogyan lehet gazdaságosan, fenntarthatóan és jó minőségben szóját termelni Magyarországon?
A Szója stratégia Agroinform webináriumot itt nézheted vissza:
Az európai szójabab felemelkedése – Matthias Krön, a Donau Soja elnöke
Matthias Krön bemutatta a Donau Soja-t, s elmondta, szervezetük 350 tagot számlál szerte Európában a szója értékláncból. Céljuk üzleti lehetőségek teremtése, a szójatermelés és a -felhasználás élénkítése. Irodáikon keresztül jelen vannak Európa nagy szójatermő vidékein. A rövid bevezető után a szója növénybiológiai-termelési előnyeit ismertette. Rámutatott egyebek közt arra is, hogy a szója jelentősége globális tekintetben folyamatosan nő,
egymilliárd ember fogyaszt valamilyen szójaterméket nap, mint nap.
Nagyon közkedveltek a szójából készült élelmiszerek Ázsiában. Globálisan is egyre inkább az étrendünk részévé válnak. Sokféle feldolgozási módja ismeretes a szójának, készülhet belőle szójaolaj, pörkölt szójabab, tofu, szójaliszt és említésre méltó a lecitin, melyről sokan hallották már, de csak kevesen tudják róla, hogy minden csokoládéban jelen van. Szót ejtett a szója piacáról is, mely – mint mondta – mostanság elég lehangoló, de a bioszója árszintje például magas maradt. Európában pedig bőséges szabad kapacitás áll rendelkezésre a termelési volumen növelésére, mert most ha nincs ukrán szója, akkor Amerikából kell importálni.
Matthias Krön – Fotó: Donau Soja
Magyarország, Ausztria és Szlovákia számára ezért nagy lehetőséget kínál a szója, mint mondta Matthias Krön: "beékelődhetünk" Kelet és Nyugat közé. Utalt arra is, hogy Magyarország jelentős állattartó, GMO-mentes hústermelők vagyunk, ami nagyon jó piaci pozíciókat rejt, például Svájcban növekvő kereslet tapasztalható a GMO-mentes húsra. A bioszója iránt is nő a kereslet és ahogy már elhangzott, az ára is megfelelő.
Matthias Krön prezentációja ITT érhető el.
"Faltól falig" vagy előre gondolkodva? A szójastratégia dilemmája – Bene Zoltán cégvezető, Karintia Kft.
A Karintia Kft. cégvezetője, Bene Zoltán szerint a szója továbbra is stratégiai növény kell, hogy legyen Magyarországon, még ha a 2025-ös szezon gyengébb eredményeket is hozott: az országos termésátlag 10%-kal elmaradt az ötéves átlagtól, és az árak sem kedvezőek a napraforgóhoz képest. A cégvezető ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szója biztos piacot, alacsony költségű termesztést és stabil jövedelmet kínál, ezért a gazdáknak rövid távú piaci impulzusok helyett stratégiai szemléletben kell gondolkodniuk.
Bene Zoltán – Fotó: Agroinform.hu
Hozzátette továbbá: a szója és a napraforgó terméseredményeit összevetve kiderült, hogy hosszú távon fej-fej mellett teljesítenek, a szója hozamingadozása azonban kisebb. Bene szerint
a döntéseket nem a pillanatnyi árak alapján kell meghozni, mert a napraforgó jelenlegi magas ára külső piaci anomáliáknak (főleg a román és bolgár terméskiesésnek) köszönhető, ami nem biztos, hogy tartós marad.
Kiemelte, a nemzetközi trendek is kedvezőek: Olaszországban a kukorica vetésterülete megfeleződött, a szója pedig megháromszorozódott, az OECD–FAO előrejelzése szerint pedig az EU-ban 2034-ig 20%-kal nőhet a szója vetésterülete. A Karintia üzenete egyértelmű: a szója a jövő egyik kulcs kultúrája, amelyben a magyar agráriumnak meg kell őriznie vezető szerepét.
Jelezte azt is: a vállalat a Mautner-csoport tagjaként nemzetközi háttérrel rendelkezik, és genetikáit a Pannon régió száraz körülményeire nemesítik. A nemesítési program 2006 óta működik, és eddig 67 állami elismerést szerzett fajta született, lefedve az összes éréscsoportot. A fejlesztés folytatódik: 2025 telén kilenc új fajta bevezetése várható.
Bene Zoltán prezentációja ITT érhető el.
A szójabab piaci helyzete – Sebők Dávid kereskedő, UBM Grain Zrt.
Sebők Dávid, az UBM Grain Zrt. szójakereskedője szerint a hazai szójaárakat ma leginkább a világpiaci folyamatok és a nagy termelő országok helyzete határozza meg. A brazil, amerikai és argentin termés alakulása, valamint Kína vásárlási aktivitása döntő befolyással van az árakra.
Brazília az elmúlt évtizedben rekordtermelésre váltott: a korábbi 100 millió tonnás mennyiség mára 160–170 millió tonnára nőtt, és további bővülés várható. Az Egyesült Államok stabil hozamokat ér el, de alacsonyabb tőzsdei árak mellett a jövedelmezőségük csökkent, főként a kínai export visszaesése miatt. Argentína ezzel szemben az utóbbi két évben kedvezőbb időjárást élvezett, ami javította exportképességét.
Sebők Dávid – Fotó: Agroinform.hu
Európában a helyzet más: a kontinens szójaellátása erősen importra szorul, és az ukrán, illetve olasz termés biztosítja a piac alapját. Szerbiában viszont az aszályos évek és a gyenge hozamok miatt csökken a vetésterület, így az ország egyre inkább magyar szójára támaszkodik.
Elmondta: Magyarországon a tavalyi évben egészséges növekedés történt a vetésterületben, ami stabilabb piaci helyzetet teremtett, ám 2025 elején jelentős árcsökkenés következett be. A forint stabilitása és a világpiaci túlkínálat miatt a szójabab felvásárlási ára fokozatosan esett, a feldolgozók pedig a szójadara és repcedara olcsóbb alternatívái felé fordultak.
Az export terén Ausztria, Németország és Szerbia számítanak a legfontosabb partnereknek, de a verseny egyre élesebb, mivel Ukrajna és Románia olcsóbb, nem GMO-mentes szójaexporttal árasztja el Európát.
Sebők szerint
a magyar piac jövője azon múlik, hogy meg tudja-e tartani GMO-mentes, minőségi pozícióját, és képes lesz-e alkalmazkodni a globális ármozgásokhoz.
A szója iránti kereslet stabil, de a profitabilitás egyre inkább a piaci rugalmasságon és regionális partnerségeken fog múlni.
Sebők Dávid prezentációja ITT érhető el.
Szójaoltás a gyakorlatban – az oltóanyag, a technológia és a körülmények szerepe
Dr. Tar Melinda tudományos főmunkatárs, Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar, Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet
Dr. Tar Melinda előadásában a szójaoltás gyakorlati jelentőségét és termésnövelő hatását hangsúlyozta. Mint elmondta, a szója az egyik leginkább tápanyagigényes szántóföldi növény, különösen nitrogénből fogyaszt kiemelkedően sokat – 3 tonnás terméshez akár 180 kg/ha hatóanyag is szükséges. Ezt a mennyiséget a talaj önmagában nem képes biztosítani, ezért kulcskérdés a rizobium-baktériumok (elsősorban Bradyrhizobium japonicum) jelenléte és aktivitása.
Dr. Tar Melinda – Fotó: Agroinform.hu
Mivel a szója természetes nitrogénkötő baktériuma nem őshonos Magyarországon, az oltás – mag- vagy talajoltás formájában – elengedhetetlen a sikeres termesztéshez. Segíti a gyökérgümők kialakulását, amelyek a növény számára megkötik a levegő nitrogénjét. A gümőképződés hatékonyságát azonban számos tényező befolyásolja: a talaj pH-ja, a foszfor-, kálium-, kalcium- és molibdéntartalom, valamint a hőmérséklet és nedvesség mind meghatározó szerepet játszik. A baktériumok a semleges vagy enyhén savas talajokat kedvelik; savanyú vagy lúgos környezetben a gümőképződés drasztikusan romlik, akárcsak magas műtrágyázás esetén, amikor a növény „nem kér segítséget” a baktériumoktól.
A sikeres szójaoltás feltétele tehát a megfelelő oltóanyag megválasztása, a helyes vetésidő, valamint az ideális talajállapot biztosítása. A baktériumok érzékenyek a hőmérsékletre és a kiszáradásra, ezért a vetés után a nedvesség megtartása kulcsfontosságú.
Dr. Tar Melinda prezentációja ITT érhető el.
Lehet-e támogatás nélkül is biztonságos a szójatermesztés? – Daoda Zoltán szakmai igazgató, AGRO.bio Hungary Kft.
Daoda Zoltán szerint a biztonságos és nyereséges növénytermesztés kulcsa nem az évről évre hozott döntésekben, hanem a talajba fektetett évtizedes gondolkodásban rejlik. Az elmúlt három aszályos év megmutatta, hogy a jövő kulcsa a talajélet helyreállítása, a vízmegtartás és a biológiai aktivitás növelése.
Daoda Zoltán – Fotó: Agroinform.hu
A szakember hangsúlyozta: a gazdáknak nemcsak a következő szezonra, hanem 5–10 évre előre kell tervezniük. A mikrobiológiai termékek, mint a BaktoFil® és a TrichoMAX, képesek javítani a talajszerkezetet, feltárni a tápanyagokat, és biológiai úton védeni a növényeket a kórokozókkal szemben.
A magoltás és talajoltás kombinációja akár 900 kg/ha terméstöbbletet is eredményezhet, miközben javul a szója fehérjetartalma és a gyökérfejlődés. A talajélet újjáépítése így nem kiadás, hanem befektetés a termésbiztonságba – hiszen a termőtalaj az, ami hosszú távon valódi versenyelőnyt adhat a magyar gazdáknak.
Daoda Zoltán prezentációja ITT érhető el.
A szója növényvédelmi kihívásai 2025-ben
Dr. Varga Zsolt ügyvezető, Plant-Treat Kft., címzetes egyetemi docens
Dr. Varga Zsolt összegzése szerint a 2025-ös évben a szójatermesztést leginkább az aszály, a hőség és a gyenge vetőmagminőség határozta meg. A nyugati megyékben – főként Zalában – a 200 mm körüli csapadék kevésnek bizonyult, az átlagtermés 2,7 tonna/ha körül alakult.
A gyomirtás nehézségeit a száraz tavasz és a későn megérkező esők okozták: a preemergens kezelések hatása elmaradt, a T4-es gyomok (parlagfű, selyemmályva, libatop) pedig gyorsan terjedtek. Sok helyen a posztemergens permetezések perzselést is okoztak.
Varga Zsolt – Fotó: Agroinform.hu
A fésűslábú viráglégy továbbra is jelentős kártevő, amely a csírázó növényeket pusztítja; újonnan fonálféreg-fertőzéseket is észleltek. Betegségek közül idén kiemelkedett a fehérpenészes rothadás, de egyre több gondot okoz a makrofomina, a fuzárium és az antraknózis is – főként meleg, aszályos körülmények között.
A szakember szerint a jövő kulcsa a megelőzés és a komplex szemlélet: megfelelő fajta, vetésidő, egészséges talaj és időzített gyomirtás nélkül nem lesz biztonságos termelés.
Dr. Varga Zsolt prezentációja ITT érhető el.
"Nálunk minden a mag körül forog" – Szójamagtisztítás kihívásai a gyakorlatban
Kelemen József értékesítési felelős, CHH Műszaki KFT.
Kelemen József szerint a szójatermesztés sikere a vetőmag minőségén múlik – de amíg a betakarított terményből fémzárolt vetőmag lesz, hosszú és precíz folyamat zajlik. A magyar gazdák évente 7–10 ezer tonna vetőmagra tartanak igényt, amelynek legalább 80%-os csírázóképességgel kell rendelkeznie.
A vetőmagfeldolgozás során kulcsfontosságú a magméret, a fajsúly és a tisztaság szerinti osztályozás. A modern üzemekben a folyamat több lépcsős: rostálás, fajsúlyszeparálás, majd optikai válogatás – ez utóbbi már képes a hibás, beteg vagy idegen magokat infravörös és UV-kamerás felismeréssel eltávolítani. Mindez azért fontos, mert a szója érzékeny növény, és már a legkisebb magsérülés is csökkenti a csírázást és a hozamot.
Kelemen József – Fotó: Agroinform.hu
Kelemen szerint a precíziós magbevonatolás ma már alapfeltétel: az oltóanyagok, ragasztók és védőszerek pontos adagolása nemcsak védi a magot, hanem javítja a kelést és a növények kezdeti fejlődését is.
– A fémzárolt, biológiailag kezelt vetőmag már fél siker – hangsúlyozta. – De a jó eredményhez a folyamat a földön kezdődik: a helyes vetésforgó, talajélet és előkészítés nélkül a legjobb vetőmag sem tudja megmutatni a benne rejlő potenciált.
Kelemen József prezentációja ITT érhető el.
Termelői kerekasztal-beszélgetés
Résztvevők: Patthy Barna, családi gazdálkodó; Szabó Zsolt, családi gazdálkodó; Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft.; moderátor: Mátyás-Horváth Janka
Konklúzió: a szója hosszú távú stratégiai növény – nem a türelmetleneknek való
A beszélgetés egyértelmű üzenete: a szója nem gyors sikerre épülő kultúra, hanem stratégiai, hosszú távon megtérülő növény, amely stabilitást és jövőt kínál a magyar gazdáknak. Akik már évtizedek óta foglalkoznak vele, egyetértenek abban, hogy a siker kulcsa a minőségi vetőmag, a jó talajállapot és az időzített gyomirtás, valamint a megfelelő fajta- és technológiaválasztás.
A résztvevők szerint a szója nemcsak a nagyüzemek növénye: kisebb gazdaságok is eredményesen termelhetik, ha odafigyelnek a részletekre, és nem ijednek meg a kezdeti nehézségektől. A precíz talaj-előkészítés, a gabonasortávú vetés, a tripla nullás fajták alkalmazása és a türelmes kivárás a siker záloga.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői (balról jobbra Szabó Zsolt, Bene Zoltán és Patthy Barna) Mátyás-Horváth Jankával, aki a webinárium háziasszonya is volt – Fotó: Agroinform.hu
A beszélgetésből kiderült, hogy a szója nemcsak önálló növényként értékes, hanem pozitívan hat az utóveteményre és a talaj szerkezetére is – ezzel is növelve gazdasági és ökológiai jelentőségét.
A gazdák abban is egyetértettek, hogy a jövő a helyben előállított, GMO-mentes, feldolgozott magyar szójáé, hiszen ez nemcsak piaci, hanem környezeti előnyt is jelent. A jó példák – mint az ausztriai ökológiai termelés – azt mutatják, hogy a szója a jövő fenntartható gazdálkodásának egyik pillére lehet.
Indexkép: Pixabay
Főtámogató:
Támogatók:
.png)
.jpg)
Szakmai partnerek:
