A Kukorica Kör Egyesület október 21-én tartotta online szakmai webináriumát „Pénzügyi szemlélet a modern gazdálkodásban” címmel. A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevők gyakorlati nézőpontból kapjanak képet a magyar mezőgazdaság aktuális pénzügyi, piaci és klimatikus kihívásairól. Az eseményen Dr. Körösi Katalin, az Eeyesület szakmai és operatív igazgatója, Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ szakértője, Szabó István, az OTP Agrár értékesítési igazgatója, valamint Tóth Ferenc, a Hungrana Kft. beszerzési vezetője osztották meg gondolataikat. A napot gazdálkodók kerekasztal-beszélgetése zárta, ahol három termelő – Csepregi Attila, Dusnoki Csaba és Szabó István – mutatta be, hogyan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez.

„A siker ma már nemcsak a szántóföldön dől el”

A webináriumot Dr. Körösi Katalin, a Kukorica Kör Egyesület szakmai és operatív igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta:

„A mai modern mezőgazdaságban a sikeres gazdálkodás kulcsa nem csak a termelésben, tehát nem csak a szántóföldön történik meg. A tudatos pénzügyi tervezés is elengedhetetlen része annak, hogy egy gazdaság hosszú távon sikeres lehessen.”

Kiemelte, hogy a Kukorica Kör célja olyan rendezvények szervezése, amelyek a gazdák számára gyakorlati nézőpontból közelítik meg a gazdasági kihívásokat és lehetőségeket. Mint mondta, a cél nem pusztán az információátadás, hanem az, hogy a résztvevők naprakész képet kapjanak az agrárpiaci folyamatokról, a finanszírozási alternatívákról és a fenntartható gazdálkodás pénzügyi aspektusairól.


kukorica

A webinárium plakátja – Forrás: Kukorica Kör Egyesület


Fórián Zoltán: Integráció és stratégiai alkalmazkodás nélkül nincs jövő

A rendezvény első előadója Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője volt, aki „Termés nélkül termőfölded, mondd mit ér?” című előadásával rögtön a gazdák valós dilemmáira mutatott rá.

Egy tanulságos „sárkánymesén” keresztül érzékeltette, hogy az összefogás és az integráció hiánya mennyire kiszolgáltatottá teheti a magyar agráriumot:

Amikor másodszor csapott le a sárkány, a falusiak már tudták: csak közösen tudják legyőzni. Ugyanez igaz a magyar mezőgazdaságra is. Ha nem szerveződünk magasabb szinten, ha nem működünk együtt, a problémáinkat nem fogjuk tudni megoldani.

A szakértő a magyar agrárium jelenlegi állapotát geopolitikai és gazdasági összefüggésekben is elemezte. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió agrártámogatási rendszerének átalakulása komoly alkalmazkodást kíván, hiszen a jövőben egyre több döntés GDP-alapú logikával születhet. Rámutatott: a magyar agrárjövedelmek fele jelenleg támogatásokból származik, de ez az arány nem tartható fenn hosszú távon.

Fórián szerint az agrárpolitikai átalakulások, a klímaváltozás és a piaci bizonytalanságok közös nevezője az, hogy a kiszámíthatatlan helyett a kiszámíthatóan nehéz időszak jön. A siker záloga a tudásmegosztás, az értékesítési kompetencia és az együttműködés magasabb szintre emelése lesz:

„A magyar mezőgazdaság előtt egyetlen járható út maradt: a tudásalapú integráció. Ha ezt nem mi valósítjuk meg, a piac fogja megtenni helyettünk” – fogalmazott.

Szabó István: A magyar agrárium még ki tud ugrani a forró vízből

A pénzügyi szemlélet fontosságát Szabó István, az OTP Agrár értékesítési igazgatója a legendás „békamesén” keresztül érzékeltette: ha a gazdák nem reagálnak időben a lassan melegedő vízre, azaz a fokozatosan romló piaci környezetre, végül „megfőnek” benne.

Előadásában bemutatta, hogyan látja a banki oldal a mezőgazdasági finanszírozás helyzetét. Felhívta a figyelmet a klímaváltozás és a makrogazdasági lassulás hatásaira, valamint arra, hogy a beruházási kedv történelmi mélypontra süllyedt, miközben a hitelezés kockázata nő.

Ugyanakkor optimista üzenetet is megfogalmazott: az agrárium továbbra is válságálló ágazat, és a következő években a KAP ST beruházási program több ezer milliárd forintos fejlesztési lehetőséget jelenthet a gazdáknak.

Mindenki a saját sikerének kovácsa. Aki képes tervezni, alkalmazkodni és kihasználni a támogatási rendszert, az továbbra is növekedhet – de ez tudatos, pénzügyi alapokon nyugvó gazdálkodást kíván – szögezte le.

Tóth Ferenc: A kukoricapiac a bizonytalanság tengerén

Tóth Ferenc, a Hungrana Kft. beszerzési és logisztikai igazgatója részletesen bemutatta a hazai és nemzetközi kukoricapiac helyzetét. Elmondta: Magyarországon idén körülbelül 3,5–3,7 millió tonnás termés várható, ami alacsonyabb a korábbi évek átlagánál.

Az ipari feldolgozók számára komoly gondot jelent az importfüggőség és az etanolpiac nyomott ára, miközben a hazai alapanyag mennyisége és minősége is ingadozik. A szakember szerint csak a stabil, öntözött és technológiailag fejlett termelés tarthatja versenyben a magyar kukoricát, és ebben a tudásmegosztásnak, valamint az integrált termelői együttműködésnek kulcsszerepe van.

Három gazda, három út – a gyakorlatban dől el a jövő

A webinárium záró szakaszában Fórián Zoltán moderálásával három gyakorló gazda osztotta meg tapasztalatait a 2025-ös aszályos év nehézségeiről és a lehetséges alkalmazkodási irányokról.

  • Csepregi Attila (Lajoskomárom): 270 mm csapadék mellett 6,2 tonnás terméssel zárt, de szerinte a jövőben táblaszintű racionalizáció és valós idejű döntéshozás nélkül nem lehet nyereségesen termelni.
  • Dusnoki Csaba (Dunapataj): öntözött területein 13–14 tonnás hozamokat ért el, de felhívta a figyelmet a vízhasználat költségeire és az aszály elleni stratégiai alkalmazkodás szükségességére.
  • Szabó István (Vásárosnamény): a keleti országrészben 8,5 tonnás átlaggal zárt, és hangsúlyozta, hogy a fajtakísérletek, az input-optimalizálás és az integráció a túlélés záloga.

A beszélgetés tanulsága egyértelmű volt: a rugalmas technológia, a költségtudatos gazdálkodás és az egymásba vetett bizalom nélkül a kis- és közepes termelők nem tudják tartani a lépést a piac változásaival.

A Kukorica Kör Egyesület webináriuma rávilágított, hogy a modern agráriumban a siker nemcsak a termésben, hanem a stratégiai gondolkodásban rejlik. A résztvevők szerint a magyar mezőgazdaság jövője azon múlik, hogy a gazdák képesek lesznek-e egymás partnerei lenni, és felismerik-e: az összefogás nem gyengeség, hanem a jövő versenyképességének alapja.
Indexkép: Pexels