Keir Starmer brit miniszterelnök ígéretet tett az Európai Unióval való kapcsolatok újjáépítésére, és az Egyesült Királyságot Európa központjába helyezné. Ezzel párhuzamosan a pénzügyminisztérium egyik vezető tisztségviselője egyenesen úgy fogalmazott, hogy szerinte elkerülhetetlen az ország jövőbeni EU-tagsága.
Lord Spencer Livermore, a pénzügyminisztérium pénzügyi titkára a Lordok Házában kijelentette, hogy a Brexit visszavonása az Egyesült Királyság nemzetgazdasági érdekeit szolgálná, és méltatta a kormány Brüsszellel kapcsolatos újraindítási erőfeszítéseit. Véleménye szerint
Nagy-Britannia egy ponton biztosan újra belép majd az Európai Unióba, addig pedig az európai kapcsolatok rendezésével segítik elő a brit gazdaság növekedését.
Mint ismert, az Egyesült Királyság egy megosztó kampányt követően 2016-ban szavazott a kilépésről, amelynek középpontjában a bevándorlás ellenőrzése, az egészségügyi szolgálat finanszírozása és a parlamenti szuverenitás állt.
Az EU-ból való kilépés kérdése az utóbbi időben ismét előtérbe került, vezető politikusok szerint az ország veszített gazdasági erejéből és befolyásából, ezért új, különleges kapcsolatra van szükség az EU-val, mert Nagy-Britannia jövője Európában van, vélik. Sadiq Khan, London polgármestere szintén úgy látja, hogy a Brexit jelentős gazdasági önkárosítás volt, és véleménye szerint az országnak újra csatlakoznia kellene az Unióhoz.
Több forrás, akadálymentes kereskedelem
- A KAP-költségvetés növekedése: Nagy-Britannia minden bizonnyal nettó befizetőként térne vissza az EU-ba. Mivel az uniós büdzsé jelentős részét ma is a KAP teszi ki, a brit visszatérés feltehetően megnövelné az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra fordítható teljes pénzügyi keretet.
- A zöld átállás és reformok felgyorsulása: A Brexit óta a brit agrárium (főleg Anglia) teljesen szakított a területalapú támogatásokkal, és átállt az Environmental Land Management (ELM) rendszerre, amely kizárólag környezetvédelmi és fenntarthatósági teljesítmény alapján fizet a gazdáknak. Az EU-ba visszatérő Egyesült Királyság komoly politikai súlyával a KAP további, radikálisabb zöldítését és a bürokrácia csökkentését szorgalmazná Brüsszelben.
- A kereskedelmi akadályok megszűnése: Megszűnnének a Brexittel bevezetett szigorú állategészségügyi és növényegészségügyi (SPS) ellenőrzések, adminisztratív terhek és vámok a csatorna két partja között, ami zökkenőmentessé tenné az európai agrárexportot az élelmiszer-behozatalra utalt brit piacra.
Könnyebb export, nagyobb verseny
- Stabilabb vagy növekvő uniós források: Magyarország számára a legnagyobb közvetlen előnyt az jelenthetné, ha a brit nettó befizetések révén némiképp csökkenne a nyomás a tagállamoknak járó agrártámogatások megvágásán. Ez stabilabb közvetlen kifizetéseket és vidékfejlesztési forrásokat biztosíthatna a magyar gazdáknak a következő költségvetési ciklusokban.
- Könnyebb piacra jutás a magyar prémium termékeknek: Bár Magyarország agrár-külkereskedelmének nem Nagy-Britannia az elsődleges célpontja, a Brexit óta a magyar exportőrök is szenvedtek a brit bürokráciától és a szigorú határellenőrzésektől. Az újbóli csatlakozással a magyar borok, fagyasztott zöldségek, gyümölcsök és feldolgozott élelmiszerek akadálytalanul, versenyképesebben juthatnának el a brit fogyasztókhoz.
- Fokozódó verseny a támogatásokért: Nem kizárt, hogy a britek visszatérése felerősíthetné a vitát arról, hogy a támogatásokat ne a földméret, hanem a környezetvédelmi vállalások alapján osszák szét. Ez a magyar agráriumot – amely erősen függ a hagyományos területalapú kifizetésektől – gyorsabb és költségesebb szerkezetváltásra kényszeríthetné.
Forrás: euronews.com
Indexkép: Shutterstock
