A Hormuzi-szoros esetleges lezárása újabb válságot idézett elő a globális műtrágyaellátásban, amely már az ukrajnai háború kitörése óta is jelentős nyomás alatt áll. A Perzsa-öböl kulcsfontosságú exportőr szerepe miatt a szállítási útvonalak bizonytalansága tovább emelte az árakat, miközben Európa gazdálkodói egyre komolyabb költségnyomással szembesülnek, különösen a nitrogénalapú műtrágyák piacán.
A nemzetközi műtrágyapiac az elmúlt hónapokban látványos árrobbanást élt meg. A brit Financial Times beszámolója szerint a nitrogénalapú műtrágyák ára áprilisban 70 százalékkal haladta meg a 2024-es átlagot, és 33 százalékkal volt magasabb az iráni konfliktus kirobbanása előtti szintnél. A drágulás mögött többek között az áll, hogy a legszélesebb körben használt nitrogénműtrágya, a karbamid globális exportjának mintegy 45 százaléka a Perzsa-öböl térségéből származik, így a térség bármilyen geopolitikai feszültsége azonnal globális hatást vált ki.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a nitrogénműtrágyák előállítási költségének mintegy 80 százalékát a földgáz adja, így az energiapiaci ingadozások közvetlenül jelennek meg a mezőgazdasági inputárakban is. Bár Kína sajátos helyzetben van, mivel a karbamidgyártásban a szénalapú technológiára támaszkodik, a világ többi része erősen kitett az energiaárak és az ellátási láncok zavarainak.
Európa különösen érzékenyen reagál a kialakult helyzetre. Az Európai Bizottság ugyan jóváhagyta, hogy Spanyolország 500 millió eurós segélycsomaggal enyhítse a mezőgazdasági szereplők terheit, a szakmai szervezetek szerint ez önmagában nem elegendő. Luis Planas spanyol mezőgazdasági miniszter szerint a jelenlegi uniós tervek inkább elemző jellegűek, és nem kezelik megfelelően a gazdák azonnali finanszírozási igényeit.
„A bizottság műtrágyaterve jó elemző dokumentum, de nem foglalkozik a közvetlen célkitűzéssel: a többletköltségekkel. A pénzre a megfelelő pillanatban van szükség” – fogalmazott a miniszter.
Az Európai Tanács ugyan tett egy enyhítő lépést azzal, hogy egy évre vámmentessé tette bizonyos műtrágyák importját az EU-ba, ez azonban nem érinti az orosz és fehérorosz exportot. Ez különösen érzékeny kérdés, mivel ezek az országok továbbra is meghatározó szereplők az európai ellátásban.
A Bloomberg elemzése szerint az Európai Bizottság májusi stratégiája hosszabb távon a belső termelés erősítésére és az importfüggőség csökkentésére épít, azonban a szakértők szerint ez a megközelítés nem ad elég gyors választ az idei szezon kihívásaira. Planas becslése alapján például a spanyol mezőgazdaságban idén mintegy 760 millió euróval nőhetnek a műtrágya-beszerzési költségek.
Spanyolország különösen kitett helyzetben van: a felhasznált nitrogénműtrágya 30, a foszfát 70, a kálium-karbonát pedig 50 százalékban importra szorul. Az ország az EU egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője, Andalúzia például 16 milliárd eurós termelési értékkel vezet a régiós rangsorban, megelőzve többek között Bretagne-t, Weser-Ems-t, Lombardiát és a Loire-vidéket.
A kialakuló műtrágyaár-nyomás így nemcsak rövid távú költségsokkot jelent az európai gazdáknak, hanem strukturális kérdéseket is felvet az uniós agrárpolitika energiafüggőségével és ellátásbiztonságával kapcsolatban.
Forrás: MNO
Indexkép: Pexels
