A 2024/25-ös marketingévben – amely 2024 júliusától 2025 júniusáig tartott – Németországban hektáronként átlagosan 191,5 kilogramm mész került a mezőgazdasági területekre, ami történelmi rekordnak számít.

A német Raiffeisen Szövetség (DRV) és a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adatai szerint a mésztartalmú talajjavító anyagok felhasználásának látványos növekedése elsősorban az időjárási körülményekkel magyarázható. A csapadékosabb, kedvezőbb talajnedvességi viszonyok ideális feltételeket teremtettek a mész kijuttatásához, amit a gazdák széles körben ki is használtak.

A mész vitte a prímet a piacon

A 2024/25-ös szezonban a teljes ásványiműtrágya-értékesítés is jelentősen nőtt: összesen 4,8 millió tonna műtrágya került forgalomba, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az előző marketingévhez képest. Ezen belül a mészműtrágyák adták a legnagyobb hányadot: 3,18 millió tonna mész talált gazdára, ami több mint 28 százalékos bővülés egy év alatt.

Régebben hazánkban is bevett technológiai elem volt a termőföldek mésztartalmának növelése, lúgosítása mészszórással, azonban az elmúlt években ez valamiért háttérbe szorult. Nyilván, az is hozzájárult ehhez, hogy egyes nitrogénműtrágyák gyári alkotóelemévé vált a mész, így némi mésztartalommal bírnak ezek az inputanyagok.

Azonban a mészszórás a legbiztosabb és leghatékonyabb (mégis, ok nélkül alulértékelt) megoldás, ha pezsgő talajéletet szeretnénk. A talaj meszezése hosszú távon meghatározza a terméseredményeket és a gazdálkodás jövedelmezőségét.

A legfontosabb ok: a talaj kémhatásának rendezése

A hazai szántóföldek jelentős része savanyodásra hajlamos, részben a csapadék, részben az intenzív műtrágyahasználat és a termelés során kivont tápanyagok miatt. A túl alacsony pH-érték gátolja a növények tápanyagfelvételét, még akkor is, ha a tápanyag a talajban egyébként jelen van. A meszezés semlegesíti a savanyúságot, és a legtöbb kultúra számára kedvező pH-tartományt állítja vissza.

Jobb tápanyaghasznosulás, kevesebb veszteség

Megfelelő pH mellett a foszfor, a kálium, a kalcium és a magnézium jobban felvehető formába kerül, míg a toxikus elemek – például az alumínium vagy a mangán – oldhatósága csökken. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi műtrágyával nagyobb hatást lehet elérni, vagy akár kevesebb input is elegendő lehet.

Erősebb talajszerkezet, jobb vízgazdálkodás

A kalcium kulcsszerepet játszik a talajrészecskék összetapadásában. A meszezés hatására javul a talaj szerkezete, nő a morzsásság, csökken a tömörödés és javul a levegő- és vízforgalom. Ez különösen fontos szélsőséges időjárási körülmények között: a jól meszezett talaj jobban elviseli az aszályt és a nagy csapadékot is.

Élénkebb talajélet

A hasznos mikroorganizmusok többsége semleges vagy enyhén savanyú kémhatás mellett működik optimálisan. A meszezés aktiválja a talajéletet, gyorsítja a szervesanyag-lebomlást, és hozzájárul a humuszképződéshez. Ez közvetve a növények egészségi állapotát és stressztűrését is javítja.

Stabilabb termés, hosszú távú befektetés

A meszezés nem gyors, látványos „tűzoltás”, hanem több évre szóló talajjavítás. Hatása fokozatosan jelentkezik, de tartós: stabilabb hozamot, egyenletesebb kelést és kiegyensúlyozottabb növényfejlődést eredményez. Gazdasági szempontból ez az egyik legjobban megtérülő alapkezelés.

Összegzés

A meszezés:

  • rendezi a talaj pH-ját,
  • javítja a tápanyag-hasznosulást,
  • erősíti a talajszerkezetet és a vízmegtartást,
  • élénkíti a talajéletet,
  • és hosszú távon növeli a termésbiztonságot.

Nem véletlen, hogy egyre több gazdaságban ismét kulcselemként tekintenek a talaj meszezésére, különösen a klímaváltozás és az inputköltségek emelkedése mellett.

Forrás: Agrarheute

Indexkép: Shutterstock