Országos szinten az aszály sújtotta időszakban sincs takarmányhiány, ugyanakkor néhány térségben átmenetileg szűkösebb kínálat vagy terményhiány is kialakulhat – közölte egy FB-bejegyzésben Molnár János agrárgazdaságért felelős államtitkár, aki szerint alapvetően logisztikai problémáról van szó. A tárca ezért egyeztetésre hívta az agrárkamara, a MOSZ és a MAGOSZ képviselőit, az államtitkár szerint ugyanis a problémákat nem az érintettek feje felett kell megoldani, „ahogyan azt a korábbi kormányzat tette”.
A poszthoz csatolt videóban az államtitkár arról beszélt, hogy sokan a médiából értesültek arról, hogy szálastakarmányból nincs megfelelő mennyiség az országban.
Jelenlegi tudásunk szerint egyes területeken több van szálastakarmányból, más területeken kevesebb – fogalmazott Molnár, aki szerint a kormány ezt a logisztikai problémát szeretné minél gyorsabban megoldani, közösen a termelőket képviselő szervezetekkel. A tárca ezért egyeztetésre hívta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), valamint a MAGOSZ képviselőit.
Az elmúlt hetekben több beszámoló is arról szólt, hogy a tavaszi aszály és a tartós csapadékhiány miatt takarmányhiány, vagy legalábbis ahhoz közeli állapot alakult ki az országban. A szálastakarmányok első kaszálása – amely normál évben az éves mennyiség jelentős részét adja – több térségben a megszokott termés töredékét hozta, az Alföld egyes részein a szokásos hektáronkénti 8-12 bála helyett sok helyen csak 1-3 bálát tudtak betakarítani. A kínálat visszaesése miatt a bálaárak megugrottak, egy nagybála ára 15-30 ezer forint között mozog, és egyes térségekben még ennyiért sem lehet hozzájutni.
A takarmányhiány elsősorban a kérődzőket – a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket – és a lovakat tartó gazdaságokat érinti, amelyek ellátása jelentős részben szénára, szenázsra és lucernára épül. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun vármegyei szervezete júniusban rendkívüli felhívásban kérte az ország más részein gazdálkodó termelők segítségét a térség állattartói számára.
A helyzet ugyanakkor területenként nagyon eltérő, és ez támasztja alá az államtitkár logisztikai keretezését is. Miközben az Alföldön és a Duna–Tisza közén alig találni takarmányt, a Dunántúl egyes vármegyéiben, például Zalában és Somogyban arról számolnak be a gazdák, hogy szénabálák maradnak kint a földeken, mert nem tudják őket eladni – a szálastakarmány országon belüli mozgatását azonban a magas fuvarköltségek nehezítik. A szálastakarmánynak ráadásul nemzetközi piaca sincs igazán, mivel a szállítási költségek a termény árához képest nagyon magasak, így a hazai hiányt importból is nehéz pótolni.
Forrás: Index.hu
Indexkép: Shutterstock
