Dél-Írországban egy különleges kísérleti gazdaság forradalmasítja a fenntartható állattartást: a Farm Zero C projekt célja, hogy a hagyományos ír szarvasmarhatartást karbonsemleges rendszerré alakítsa. Egy olyan országban, ahol a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel 40%-áért felelős – ez jóval meghaladja az európai átlagot –, ez nem csupán technológiai, hanem társadalmi és gazdasági kihívás is.
A bandoni farmon 250 tehén él, és minden lépésük nyomon követhető: csúcstechnológiás nyakörvek figyelik az állatok egészségét és mozgását, az istállókat és fejőházakat pedig 80%-ban nap- és szélenergia működteti. A cél, hogy ne csak környezetbarát, hanem gazdaságilag is fenntartható megoldás szülessen – mondja Padraig Walsh, a projekt egyik vezetője. Az energiahatékonyság mellett kulcsfontosságú az állatok metánkibocsátásának csökkentése, amely még mindig a telephely teljes szénlábnyomának háromnegyedét adja.
A farm többek között a lóhere termesztését is előtérbe helyezi, mivel ez a növény képes nitrogént megkötni a levegőből, így csökkenthető a mesterséges műtrágyák használata. Sövényeket és bokrokat is ültettek, hogy természetes élőhelyet biztosítsanak a beporzóknak és a madaraknak. A metánkibocsátás csökkentése érdekében pedig takarmány-adalékanyagokat, genetikai szelekciót és talaj szénmegkötési vizsgálatokat alkalmaznak.
Fotó: Facebook
A Farm Zero C célja, hogy modellként szolgáljon más gazdaságok számára is, ám bevezetése nem lesz akadályoktól mentes. Az ír gazdák – különösen az idősebb generációk – szkeptikusan viszonyulnak a változásokhoz, mivel egész életük során az állattenyésztés hatékonyságának növelésén dolgoztak. A fenntarthatóság akkor nyer értelmet számukra, ha az nemcsak környezeti, hanem gazdasági haszonnal is jár.
A kibocsátáscsökkentés társadalmi támogatottsága azonban kulcsfontosságú. A mezőgazdasági lobbik és az eddigi kormányzati politikák szerepe jelentős abban, hogy az ír agrárszektor jelenleg több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az energia- és közlekedési szektor együttvéve. A tejipar 2015-ös európai kvóták eltörlése után új lendületet kapott, ami szintén a kibocsátás növekedéséhez vezetett.
Sokan úgy vélik, hogy hosszú távon a technológia önmagában nem lesz elég. A valódi áttöréshez társadalmi és étrendi változásokra van szükség. Ahogy John Gibbons környezetvédelmi aktivista fogalmaz: „Diverzifikáltabb mezőgazdasági modellre van szükség, több kerti növénnyel.”
Forrás: goodplanet.info
Indexkép: Facebook
