A biogazdálkodás nemcsak mezőgazdasági módszer, hanem szemlélet is – vallja Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke. A hazai biogazdálkodás egyik úttörője szerint a természetközeli gazdálkodás mára nem alternatíva, hanem szükségszerűség: a környezet védelme, az élelmiszerbiztonság és a jövő generációk iránti felelősség egyaránt ezt diktálja.
Nem nézték jó szemmel
A szakember már a nyolcvanas években is ezzel a területtel foglalkozott.
– Mosonmagyaróváron végeztem agrármérnökként, növényvédelmi szakirányon. Már akkor is a környezetbarát megoldások érdekeltek. A mezőgazdasági üzem, amit vezettem, lehetőséget adott arra, hogy kipróbáljuk az első minősített ökológiai gazdálkodást – idézi fel. – Abban az időben Magyarországon alig 2000 hektár volt bioterület, ebből 120 hektár nálunk.
A biotermeléshez azonban speciális tudás kellett.
– A növényvédelem és tápanyag-gazdálkodás terén egészen más szemléletet kívánt – magyarázza. – Akkoriban alig néhány engedélyezett szer létezett, ezért sokat kellett kísérletezni, tanulni, új megoldásokat keresni.
Ráadásul a biogazdálkodás iránti érdeklődés az akkori társadalmi klímában nem volt veszélytelen, hiszen ez még a ’80-as évek vége, a szocializmus időszaka volt. A szakember szerint akkor az számított eredménynek, ha minél többet termeltünk, bármi áron.
Mi pedig azt mondtuk, hogy nem mindegy, hogyan termelünk. Ez sokaknak furcsán hangzott
– idézte fel.
A Biokultúra Mozgalom kezdetben ellenzéki hangulatú kezdeményezés volt.
– Nem politikai értelemben, hanem gondolkodásmódban – mondja Roszík. – Másképp akartuk látni a világot. Akkoriban mindössze 10-15 áruelőállító gazdaság volt az országban, amelyek komoly üzemi szinten foglalkoztak biotermeléssel.
Ekkor találkozott Győrffy Sándorral, a magyar biogazdálkodás másik meghatározó alakjával.
– Sanyi bácsi mesterem és barátom volt – mondja mosolyogva. – Együtt építettük ki a hazai ellenőrzési rendszert, először holland mintára, majd önálló magyar formában. Így született meg a Biokultúra Egyesület ellenőrzési rendszere, és később a Biokontroll Hungária, amely máig az egyetlen magyar tulajdonú ellenőrző és tanúsító szervezet.
Dr. Roszík Péter – Fotó: Magyar Biokultúra Szövetség
A biogazdálkodás ma már jóval szélesebb körben ismert és támogatott.
– Ma már 400 ezer hektár körül járunk – mondja az alelnök. – A magyar kormány az uniós forrásokat négyszeres mértékben egészíti ki, így minden jó pályázó nyerhet támogatást.
Dr. Roszík szerint a legfontosabb feladat most már nem a túlélés, hanem a tudatformálás.
– Az iparszerű gazdálkodás fenntarthatatlan. Aki ma hosszú távon gondolkodik, annak át kell állnia fenntartható rendszerekre – fogalmaz. – Nem ellenségem a konvencionálisan termelő gazda, hiszen mindannyian ugyanonnan jövünk. Csak meg kell érteni, hogy ezt másképp kell csinálni.
A biogazdálkodás ráadásul az innováció motorja is.
– Ma már ezer fölött van a bio inputanyagok száma – emlékeztet. – Olyan technológiák fejlődnek, mint a kamerás kultivátor, a robotkapálás, vagy a dróntechnika. A biogazdálkodás igényei viszik előre a precíziós mezőgazdaságot.
A piac most nehezebb időket él
– A háború és az európai életszínvonal-csökkenés miatt a biotermékek kereslete visszaesett – mondja. – De már látszik a javulás. A bioélelmiszerek ára ma közelebb került a konvencionálishoz, és szerintem 20–30 százalékos felárat a fogyasztók elfogadnak, mert tudják: a biotermék többet ér.
A belföldi piac erősítése kulcskérdés lenne.
– Nagyon jó volna, ha a közétkeztetésben nagyobb arányban jelennének meg a biotermékek – hangsúlyozza. – Ma a biotermelés környezeti előnyei itthon maradnak, de a táplálékelőnyök többsége exportra megy. Pedig a magyar gyerekeknek, a hazai kórházaknak is nagy szükségük lenne ezekre.
Dr. Roszík Péter szerint a jövő a minőségi, környezettudatos, emberléptékű mezőgazdaságé.
– A biogazdálkodás nemcsak az élelmiszerről szól, hanem a földről, a vízről, a levegőről, és végső soron rólunk – mondja. – Apró lépésekkel, de biztosan haladunk egy egészségesebb világ felé.
A december 6-án, Budapesten megrendezendő Modern biogazdálkodás konferencián éppen ez lesz a cél: megmutatni, hogy a bio ma már nem alternatíva, hanem a jövő.
– Ha a gazdák megértik, hogy nemcsak támogatásból, hanem meggyőződésből érdemes biogazdálkodni, és azt jövedelmező módon lehet megtenni, akkor a magyar mezőgazdaság új korszakba léphet – fogalmaz a szakember. – A bio nem divat. A bio az élet szolgálata.
Indexkép: Magyar Biokultúra Szövetség
_fill_540x300_0.jpg)
