A kivi kívül barna, szőrös héjú, belül pedig élénkzöld, lédús gyümölcs, amelyet legtöbbször áruházakban vagy zöldségesnél vásárolunk. Azonban ez a növény a saját kertünkben is kiválóan megterem. Eredetileg Dél-Kína nemzeti gyümölcse volt, ahol „kínai egres” néven ismerték, majd később több elnevezésen keresztül végül a „kivigyümölcs” nevet kapta. A kivi elnevezését az Új-Zélandon honos, barna, apró madárról kapta, mely külsőre hasonlít a gyümölcsre. Bár sokan kedvelik, ritkán gondolnak rá úgy, mint otthon is termeszthető növényre, pedig díszítőértéke és finom íze miatt is érdemes helyet adni neki a kertben.
Miért érdemes kivit termeszteni otthon?
Tavasszal a kivi látványos és illatos virágokat hoz, nyáron pedig nagy, kerek leveleivel árnyékot ad a kertben. Késő ősszel rengeteg gyümölcsöt terem, amelyek akár a téli hónapokban is fogyaszthatók. A kivi jól tűri a hideget, kevés betegsége és kártevője ismert, így különösebb növényvédelmet sem igényel. Kétlaki növény, vagyis külön töveken fejlődnek a porzós és a termős virágok.
Így lehet saját kivink a kertben
Ha már van kivi a kertedben, de nem terem, először is érdemes meghatározni a növény nemét. Ez egyszerű: a termős virágok közepén jól látható, kerékküllő-szerű bibeszálak vannak, míg a porzós virágokban bibe nincs, de virágporuk termékenyítőképes. Érdemes egy porzós tövet és mellé 2 méter távolságra egy termőst ültetni, de egy porzós növényhez akár több termős is társítható, megfelelő távolság betartásával. Léteznek öntermékeny fajták is, ezek azonban általában kevesebb és kisebb minőségű termést adnak.
A kivi kedveli a szélvédett, napos vagy félárnyékos fekvést, és bár nem válogatós a talajban, legjobban a mély rétegű, jó vízgazdálkodású, nem pangóvizes talajban fejlődik. Ültetéskor az ültetőgödör talaját lazítsuk fel, és keverjünk hozzá szerves trágyát.
Ez a növény kifejezetten vízigényes, különösen nyáron fontos a rendszeres öntözés, 2-3 naponta. A talaj felszínét érdemes időnként fellazítani, hogy ne száradjon ki, de óvatosan, mert a gyökerek sekélyen helyezkednek el, így könnyen megsérülhetnek. A fiatal töveket az első években érdemes fagy ellen védeni.
Mivel a kivi kúszónövény, szüksége van egy stabil támrendszerre, amely elbírja a termések súlyát. A támrendszer lehet kordonos, T-oszlopos vagy pergolás kialakítású. A pergola előnye, hogy alá lehet ülni, így a kivi árnyékában pihenhetünk a nyári melegben.
A kivi metszése és gondozása
A néhány éves kivit évente kétszer ajánlott metszeni. A metszést óvatosan kell végezni, mert a rövid csapra történő visszametszés során akár az összes termőrügyet is eltávolíthatjuk. A helyes metszés főként ritkításból és hajtásválogatásból álljon, csak a letermett vesszőket cseréljük az új hajtásokkal.
A kivi fedezi a napi C-vitamin szükségleted nagy részét. – Fotó: Shutterstock
Az első metszés ideje február és március között van, fagymentes napokon, még a nedvkeringés megindulása előtt. Mivel a kivi az előző év hajtásain hozza a termést, ilyenkor a régi, letermett vesszőket kell eltávolítani, és a görbén nőtt hajtásokat is le kell metszeni.
A második metszés nyáron, július és augusztus között esedékes. Ekkor a levelek és hajtások ritkítása a fő feladat. A terméssel megrakott ágakon a gyümölcs után 8-10 levelet hagyjunk meg, a hajtást pedig vágjuk vissza. Így a gyümölcsök több napfényhez és tápanyaghoz jutnak, ami kedvezően hat a minőségükre.
A kivi szüretelése és tárolása
Ősszel, szeptember végétől október elejéig kezdődhet a kivi szüretelése. Fontos, hogy az első fagyok előtt szedjük le a terméseket. A kivi utóérő gyümölcs, vagyis ha korán szedjük le, meleg helyen gyorsan beérik, hideg helyen pedig hosszabb ideig eltartható, akár januárig is fogyasztható marad.
Egészségügyi előnyei miatt is érdemes fogyasztani
A kivi nemcsak ízletes, hanem rendkívül egészséges is. Az aktinidin nevű enzimje elősegíti a fehérjék emésztését, így nehéz ételek után különösen ajánlott. Magas rosttartalmának köszönhetően támogatja az emésztést és a méregtelenítést, emellett jelentős a káliumtartalma, amely segít az elektrolit-egyensúly fenntartásában. Rendszeres fogyasztása jótékonyan hathat a daganatos betegségek megelőzésére is. A kivi C-vitaminban és antioxidánsokban gazdag, így hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, miközben alacsony glikémiás indexe miatt nem okoz gyors vércukorszint-emelkedést. Ugyanakkor, mivel allergiát is kiválthat, fogyasztásakor érdemes óvatosnak lenni.
Egyetlen kivi elfogyasztása a napi C-vitamin-szükséglet jelentős részét fedezheti. A gyümölcs 83%-a víz, 1%-a fehérje, 0,5%-a növényi zsír, 9%-a cukor, 3%-a rost. Jelentős mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, mint például káliumot, nátriumot, foszfort, kalciumot, magnéziumot, vasat, cinket, rezet, mangánt és szelént. Vitaminokban is bővelkedik: A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, E-, J- és K-vitamint is tartalmaz, különösen magas C-vitamin-tartalma mellett.
Fogyasztása kedvezően befolyásolhatja az asztma és más légúti problémák tüneteit, az aszkorbinsav segíti a vér LDL-koleszterinszintjének szabályozását, míg a benne lévő kálium támogatja a szervezetet fáradtság, alvászavar vagy akár depresszió esetén. Vas- és magnéziumtartalma csökkentheti a stressz tüneteit és segíthet vérszegénység esetén. K-vitamin-tartalma révén hozzájárulhat a fogszuvasodás megelőzéséhez és a szürkehályog kialakulásának csökkentéséhez. A kivi fokozza a kollagén termelését, ezáltal segít a bőr rugalmasságának és feszességének megőrzésében. Terhesség alatt is javasolt a fogyasztása, mert mérsékelheti a visszerek, aranyér és seprűvénák kialakulásának kockázatát.
A kivi tehát nemcsak mutatós dísznövénye lehet kertednek, hanem egészséged megőrzésében is fontos szerepet játszhat. Adj helyet neki a kertben és az étrendedben is!
