Magyarországon napjainkra már kevesebb mint száz hektáron termesztenek málnát. Az ágazatban egyre kevesebb termelő marad talpon, elsősorban azok, akik hosszú évek, akár évtizedek tapasztalatával rendelkeznek, és alkalmazkodni tudtak a megváltozott termesztési körülményekhez.
A málna iránt ugyan továbbra is élénk a fogyasztói érdeklődés, a termesztés azonban évről évre nehezebbé válik, ezért sok gazdálkodó más kultúrák felé fordul.
A klímaváltozás egyre nagyobb kihívást jelent
A termesztők szerint a málna jövőjét leginkább az éghajlat változása befolyásolja. A gyümölcs természetes élőhelye a félárnyékos, hűvösebb és párás környezet, amelyből Magyarországon egyre kevesebb áll rendelkezésre.
A nyári hőhullámok, a fokozódó UV-sugárzás és a csapadék egyenetlen eloszlása jelentősen növeli a termesztés kockázatát. Az öntözés ma már gyakorlatilag elengedhetetlen a megfelelő termésbiztonság érdekében, különösen a csepegtető öntözőrendszerek alkalmazása vált alapvetővé.
A szakemberek szerint a málna termesztése kedvezőbb klimatikus adottságú térségek felé tolódik, és Európában egyre inkább az északi országokban, valamint a magasabb tengerszint feletti területeken biztosíthatók számára az optimális feltételek.
A munkaerőhiány tovább szűkíti a termőterületet
A klímaváltozás mellett a munkaerőhiány is jelentős akadályt jelent a hazai termesztők számára. A málna szedése továbbra is nagyrészt kézi munkát igényel, miközben egyre nehezebb megfelelő számú és megbízható idénymunkást találni.
A kertészeti ágazatban általános probléma a szezonális munkaerő hiánya, amely különösen érzékenyen érinti a nagy élőmunka-igényű kultúrákat. Emiatt több gazdaság döntött úgy az elmúlt években, hogy felhagy a málnatermesztéssel.
_fitmax_750x750_0.jpg "málna")
Magyarországon napjainkra már kevesebb mint száz hektáron termesztenek málnát – Fotó: Shutterstock
A „Szedd magad” akciók új lehetőséget kínálnak
Az elmúlt időszakban országszerte egyre több gazdaság indított „Szedd magad” programokat, amelyek a málna esetében is egyre népszerűbbek.
Ez a megoldás egyszerre jelent élményt a vásárlóknak és segítséget a termelőknek, hiszen csökkentheti a betakarítással kapcsolatos munkaerőigényt, valamint mérsékelheti annak kockázatát, hogy a termés a bokrokon maradjon.
A gazdálkodók ugyanakkor úgy látják, hogy hosszabb távon elsősorban a munkaerőhelyzet javulása adhatna új lendületet a hazai málnatermesztésnek.
Frissen és feldolgozva is keresett a magyar málna
A fogyasztói kereslet továbbra is erős mind a friss fogyasztásra szánt málna, mind a feldolgozott termékek iránt. A gyümölcs rendszeresen megjelenik a piacokon és az üzletek kínálatában, emellett számos feldolgozott termék alapanyagául is szolgál.
A málnából készült pálinka szintén népszerű termék. A hatályos magyar szabályozás értelmében a málnapálinka kizárólag Magyarországon termesztett gyümölcsből készülhet, ami tovább növeli a hazai alapanyag jelentőségét.
Nagy múltja volt a hazai málnának
A magyar málnatermesztés korábban jóval meghatározóbb szerepet töltött be Európában. Az 1980-as években még több ezer hektáron termesztették ezt a gyümölcsöt, Magyarország pedig az európai málnatermelés egyik fontos szereplőjének számított.
A hazai fagyasztott, úgynevezett „gurulós málna” számos európai piacon ismert exportcikk volt. Az elmúlt két évtizedben azonban a klímaváltozás és a munkaerőhiány együttes hatására folyamatosan csökkent a termőterület.
Napjainkra már csupán néhány tíz hektáron folyik üzemi málnatermesztés, így a kultúra gyakorlatilag kiszorult a hazai köztermesztésből, noha a fogyasztói igény továbbra sem csökkent.
Forrás: novenyvedoszer.hu
Indexkép: shutterstock.com
_fill_540x300_0.jpg)
