Márciusban megrázta magát a piac, és elkezdődött a húsvéti drágulás. Az uniós árak magasról rajtoltak, míg a hazaiak nagyjából a tavalyi pontról kezdték meg az emelkedést. Magyarország tojótyúkállományát ugyanis eddig megkímélte a vírus, plusz közel is vagyunk fontos tojásexportőr nemzetekhez.

Az oroszok visznek, a lengyelek adnak tojást

Hazánk tavaly javítani tudott a tojáskereskedelmi egyenlegén: csaknem dupla annyi friss tojást exportáltunk, mint egy évvel korábban, miközben az importunk 22%-kal csökkent a KSH adatai szerint. Sajnos ezzel együtt is nettó importőrök maradtunk ebből a termékből: 16 ezer tonna behozatal állt szemben 2,5 ezer tonna kivitellel.

A 2024. évi OEC-adatok szerint az összes tojástermék értékét tekintve más lehet a helyzet: a 69 millió dolláros exportérték felülmúlja a 67 millió dolláros importértéket.

2024-ben az exportbevételeink mintegy harmada Oroszországból származott, Lengyelország pedig 42%-os részesedéssel a legfontosabb importforrásunk volt.

„Az oroszországi export szerintem leginkább tenyésztojás lehetett, ez dobhatta meg ennyire a kivitel értékét. Ami a behozatalt illeti, elhiszem, hogy a lengyel forrás a legfontosabb, nekünk is van itt állandó partnerünk, akitől kifogástalan minőségű, friss árut tudunk beszerezni az olyan időszakokban, amikor nálunk túl nagy a kereslet a termeléshez képest” – vázolja Kertész Tamás, a Farm Tojás Kft. vezetője.

Ukrajna pótolta az európai tojáshiányt

Ilyen helyzetek leginkább húsvét és karácsony előtt fordulnak elő, vagy olyankor, ha a madárinfluenza miatt kiesnek állományok.

„Az USA-t sújtó tavalyi járványnak máig érezhető hatásai vannak a világpiacon, hiszen a hollandoknak és a lengyeleknek is be kellett szállniuk az amerikai piac ellátásába, pedig Észak-Európában sem volt rózsás a járványhelyzet” – jegyzi meg a 850 ezer tyúkkal dolgozó vállalkozás vezetője.

Kertész Tamás a beszállítói révén több mint egymillió madár termelésével tud kalkulálni. Erre szüksége is van, mivel a vírustól még Győrben sem érzik magukat biztonságban.

A madárinfluenza miatt az EU kereskedelmi egyenlege romlott tavaly: november végéig 191 ezer tonna tojást importált (tojásegyenértékben) a közösség, 53%-kal többet, mint egy évvel ezelőtt, és a teljes import 63%-a (120 ezer tonna) Ukrajnából származott. Az export eközben 2%-kal visszaesett (327 ezer tonnára).

Lengyelország igyekezett teljesíteni az exportkötelezettségeit, ezért szeptember végéig 85%-kal növelte a beszerzéseit, a legfontosabb forrása Ukrajna volt. Így dacára a madárinfluenzának, az év első hét hónapjában már 335,8 millió euró értékben exportáltak tojást, ezen a téren csak Hollandia tudta megelőzni őket. A lengyel tojás fő vásárlói Németország, Franciaország, Olaszország és maga Hollandia voltak.

Most kezdődött el a húsvéti áremelkedés

Most kezdődött el a húsvéti áremelkedés – Fotó: AI

Elindult az áremelkedés

Az idei év első heteiben nem látszott a tojáshiány a magyarországi árdinamikán.

„Most, februárról márciusra történt egy nagyobb, 8–10%-os áremelkedés, ami nem biztos, hogy a fogyasztói árakban is meg fog jelenni” – vélekedik Kertész Tamás, aki a folyamatos járványveszély mellett a beruházások költségnövelő hatására hívja fel a figyelmet.

„Európa keleti és déli államaiban – beleértve hazánkat is – még 65% feletti a ketreces tartásmód aránya, de gyors tempóban csökken. Magyarországon az év végére a mélyalmos, a szabadtartásos és a bio tartásmód együttes aránya már elérheti a 45%-ot. Az állattartó telepek korszerűsítése ugyanis lendületet vett. Hamarosan a legnagyobb telepek is kézhez kapják a pályázati döntéseket, és elkezdhetik az átalakítást.”

Jó tudni
Öt tagállamban tartják az EU tojótyúkállományának kétharmadát, ezek: Franciaország, Németország, Lengyelország, Spanyolország és Olaszország – egyenként 10–15%-os részesedéssel bírnak. A francia tojótyúkállomány 7,5-szer nagyobb, mint a magyarországi, 8 milliós létszám.

Ez a cikkünk is érdekelheti: Itt a madárinfluenza, mégsem nő a csirke ára – mi történik a piacon?

Indexkép: AI.