A Perzsa-öböl térségében kiéleződő konfliktus miatt egyre nagyobb aggodalom övezi a régió élelmiszer-ellátását. Az olyan gazdag államok, mint az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia vagy Katar rendkívül importfüggők: élelmiszereik 80–90 százaléka külföldről érkezik, és ennek több mint hetven százaléka a Hormuzi-szoroson keresztül jut el a térségbe.

A stratégiai jelentőségű tengeri átjáró a globális kereskedelem egyik legfontosabb csomópontja. Szakértők szerint még rövid ideig tartó fennakadások is komoly logisztikai zavarokat okozhatnak, mivel ilyenkor a forgalmat a nagy kikötők helyett kisebb, korlátozott kapacitású terminálokba kell átirányítani.

Importfüggő térség

A Perzsa-öböl országai már korábban is szembesültek az ellátási lánc sérülékenységével. A 2008-as globális élelmiszerválság idején az árak drasztikusan megemelkedtek, ami rávilágított arra, mennyire kiszolgáltatott a régió az importnak.

Ennek hatására több állam stratégiai változtatásokat hajtott végre. Szaúd-Arábia például fokozatosan felszámolta vízigényes hazai búzatermesztési programját, és inkább külföldi mezőgazdasági beruházásokkal igyekezett biztosítani az ellátást.

A mostani konfliktus azonban éppen ezeket a globális ellátási láncokat helyezi nyomás alá.

Kulcsfontosságú kikötők veszélyben

A térség legnagyobb kikötői – köztük a dubaji Jebel Ali, valamint a kuvaiti, bahreini, katari és szaúd-arábiai terminálok – mind a Hormuzi-szoroson keresztül kapcsolódnak a nemzetközi kereskedelemhez.

A harcok már több kulcsfontosságú infrastruktúrát is érintettek. A dubaji Jebel Ali konténerterminálon például a héten órákra leállt a forgalom egy támadás miatt.

Szakértők szerint a boltok polcai egyelőre tele vannak, ugyanakkor bizonyos termékek utánpótlása már most is lassabb. A háború kitörése után több országban pánikszerű felvásárlás kezdődött, ami ideiglenes hiányokat okozott.

Stratégiai készletekkel védekeznek

A térség országai igyekeznek felkészülni a zavarokra. Az Egyesült Arab Emírségek például négy-hat hónapra elegendő stratégiai élelmiszerkészletet halmozott fel.

A fudzsairai gabonatárolók mintegy 300 ezer tonna gabona befogadására képesek, ráadásul az Indiai-óceán partján, a Hormuzi-szoroson kívül helyezkednek el.

Az alternatív kikötők – például Khorfakkan vagy Fujairah – azonban jóval kisebb kapacitással rendelkeznek, így nehezen tudnák teljes mértékben pótolni a dubaji vagy abu-dzabi terminálok kiesését.

A romlandó áruk, például a friss gyümölcsök szállítása különösen sérülékeny. Ha tengeri úton nem érkeznek meg időben, légi szállítással kell pótolni őket, ami jelentősen megdrágítja az ellátást.

A világ mezőgazdaságát is érintheti

A konfliktus hatása azonban messze túlmutathat a Közel-Keleten. A Hormuzi-szoroson nemcsak energia, hanem a globális műtrágyagyártás szempontjából kulcsfontosságú alapanyagok is áthaladnak.

A szoroson keresztül halad a világ műtrágyagyártásához szükséges alapanyagok mintegy harmada. A szállítás akadozása már most gátolja az ammónia és a nitrogén exportját.

A nitrogénalapú műtrágyák a globális élelmiszer-termelés alapját jelentik: a világ mezőgazdasági hozamának körülbelül fele ezek használatára épül.

A Közel-Kelet ráadásul a műtrágyagyártás egyik fontos központja. Irán például a világ negyedik legnagyobb karbamid-exportőre, amely az egyik legszélesebb körben használt nitrogénműtrágya.

Már most drágul a műtrágya

A konfliktus az energiaellátást is érinti, ami tovább növeli a kockázatokat. A nitrogénműtrágya gyártási költségének akár 60–80 százalékát a földgáz ára határozza meg.

A harcok miatt több létesítmény működése is akadozik. Katar egyik legnagyobb gázüzeme például egy dróntámadás után ideiglenesen leállt.

A piaci hatások már érzékelhetők: az egyiptomi karbamid – amely a globális műtrágyaárak egyik referenciaértéke – egyetlen hét alatt több mint 25 százalékkal drágult.

Elemzők szerint ha a Hormuzi-szoros tartósan lezárva marad, az nemcsak a közel-keleti országok élelmiszer-ellátását sodorhatja veszélybe, hanem világszerte drágíthatja a mezőgazdasági termelést – és végső soron az alapvető élelmiszerek árát is.

Forrás: Infostart

Indexkép: Pexels