Egyszer már bizonyítottak
Az Irán elleni amerikai és izraeli légicsapások megbénították a Hormuzi-szoros áruforgalmát, a globális energia- és mezőgazdasági kereskedelem kulcsfontosságú útvonalát. Törökország egyszer már bizonyított az orosz–ukrán háborúban, amikor kihasználva stratégiai helyzetét, kulcsszereplővé vált a fekete-tengeri gabonafolyosó működtetésében. Hiszen a kezében volt az egyetlen átjáró, a Boszporusz, ami Afrika felé utat biztosított mind az ukrán, mind az orosz szállítmányok részére.
A gabonafolyosón haladó hajókat nem érhette katonai támadás, és a fedélzetükön kizárólag mezőgazdasági alapanyagokat szállíthattak, amit a felek alaposan ellenőriztek. Most a törökök hasonló javaslattal álltak elő az iráni háború kapcsán. Ismét humanitárius okokból kérik, hogy a térségben szabadon áramolhasson a gabona, a liszt és a műtrágya.
Mersin konténerterminálja (Törökország) – Fotó: Shutterstock
Törökország mint elosztóközpont
A térségben Törökország nagyon fontos piaci szereplő. Bár a földrajzi helyzete korántsem olyan meghatározó, mint a Fekete-tengeren, de a környezetében lévő, mezőgazdasági szempontból erősen kiszolgáltatott országok felé létfontosságú alapanyagokat, elsősorban lisztet szállít.
Európa irányába pedig műtrágya-alapanyagokat továbbít, ezen felül durumbúzát, csicseriborsót, bulgurt, lencsét, tésztát szállít be, és kisegíti a bolgár olajütőket napraforgómaggal.
Tudni érdemes, hogy Törökország a világ egyik vezető búzalisztexportőre, évente 3–3,5 millió tonna árut szállít a globális piacra, ami a teljes lisztforgalom egyötöde. Ehhez rengeteg búzát kell importálnia a fekete-tengeri régióból, majd ezt feldolgozva olyan vásárlókhoz továbbítja, mint Irak, Szíria, Szomália, Dzsibuti, Algéria. Feldolgozott élelmiszerekből Törökország tésztát, olajat, cukrot és tejtermékeket juttat el különösen Irakba és Szíriába.
Törökország Mersin és Izmir kikötői révén évente több százezer tonna műtrágyát szállít a környező országokba. Ezeknek csaknem felét a nitrogéntermékek teszik ki, a többi lényegében összetett (NPK) műtrágya. A célországok elsősorban Irak, Ukrajna, Románia és Szíria. A műtrágya-alapanyagok exportjában a törökök az elosztó szerepét töltik be, hiszen Ománból, Egyiptomból, Kínából, Marokkóból továbbítják a gyártáshoz szükséges karbamidot, káliumot, foszfort.
Veszélyeztetett tengeri régió az iráni konfliktusban – Fotó: Google
Tabuvá tenni a tengeri útvonalat
Tekintve, hogy az iráni légicsapások egészen Ciprusig elhatoltak, jogosan merült fel a kérdés, hogy vajon az élethez szükséges alapvető cikkeket biztonságosan célba tudja-e még juttatni Törökország?
A Hormuzi-szoroson áthaladó, nagyméretű hajók számára gyakorlatilag nincsenek alternatív útvonalak. Ezért a törökök azt javasolják, hogy legalább a Földközi-tenger keleti felében garantálják a felek a biztonságos hajózást. Ezt Isztambulból koordinálnák az exportőrök, importálók, logisztikai vállalatok és nemzetközi szervezetek. Törökország már bizonyította közvetítői képességeit a fekete-tenger gabonafolyosó működtetésében, és abban bízik, hogy ez most is menni fog.
