Évek óta kiemelkedő búzaterméseket ér el David Passmore oxfordshire-i gazdálkodó, akinek tábláin a téli búza rendszeresen 12–14 tonnás hektáronkénti hozamot produkál. A brit termelő szerint a siker nem egyetlen technológiai elemnek, hanem a precíz vetésnek, a szűk sortávolságnak, a vegyes gazdálkodásnak és a talaj hosszú távú építésének köszönhető.
A gazdaságban minden kalászos növényt 12,5 centiméteres sortávolságra vetnek, David Passmore azonban ennél is tovább menne.
Elmondása szerint, ha létezne olyan vetőgép, amely még kisebb sortávot tudna biztosítani gazdaságosan, azt választaná, mert meggyőződése, hogy a növények egyenletesebb térbeli elhelyezése tovább növelné a terméspotenciált.
A keresztvetés 700 kilogrammos pluszt hozott
Néhány évvel ezelőtt egy kísérletben vett részt, amelyben a hagyományos vetést hasonlították össze az úgynevezett keresztvetéssel. A módszer lényege, hogy a búzát először a szokásos vetőgéppel, de csökkentett vetőmagnormával vetik el, majd egy második menetben az első irányra merőlegesen ismét elvégzik a vetést.
Így a növények gyakorlatilag X alakú elrendezésben helyezkednek el, miközben a vetőmagnorma változatlan marad, vagyis továbbra is 325–350 mag jut egy négyzetméterre. A különbség az, hogy a növények sokkal egyenletesebb távolságra kerülnek egymástól.
A kísérlet eredménye egyértelmű volt: a keresztvetés 0,7 tonna hektáronkénti terméstöbbletet eredményezett a hagyományos vetéshez képest.
A technológiát azóta is alkalmazza, ma már az őszi búza területének mintegy felén.
Rekordtermés a YEN versenyen
A módszer eredményességét jól mutatja, hogy a 2026-os brit YEN (Yield Enhancement Network) termésversenyen David Passmore aranyérmet szerzett.
A díjazott táblán 14,3 tonna/hektár téli búzatermés született, amelyet keresztvetéssel vetettek.
A gazdálkodó ugyanakkor elismeri, hogy a módszernek van hátránya is.
Mivel a vetést kétszer kell elvégezni, jelentősen nő a munkaráfordítás és az időigény. Ez különösen csapadékos őszökön jelent problémát, amikor a vetéshez rendelkezésre álló időablak rendkívül szűk.
Kézzel vetett el 11 ezer búzaszemet
A rekordtermés után sem állt meg a fejlesztésekben.
A NIAB és az ADAS kutatóival közösen azt vizsgálta, hogyan lehetne még egyenletesebbé tenni a növények térbeli elrendezését. Ennek érdekében hatszög alakú vetési mintázatot alakítottak ki. Mivel jelenleg nincs olyan vetőgép, amely ezt képes lenne megvalósítani, a kutatók és a gazdálkodó 11 ezer búzaszemet kézzel vetettek el a kísérleti parcellákban.
Az eredmény ismét meglepő volt.
A hatszögletű növényelrendezés 1,1 tonna hektáronkénti terméstöbbletet adott a hagyományos, 12,5 centiméteres sortávhoz képest. A tapasztalatok alapján David Passmore jelenleg olyan műszaki megoldásokat keres, amelyekkel a vetőgép közel véletlenszerű, mégis egyenletes növényeloszlást tudna kialakítani.
A rekordtermés titka valójában a talajban van
A brit gazdálkodó szerint azonban tévedés lenne azt hinni, hogy kizárólag a vetéstechnológia eredményezi a magas hozamokat. Úgy véli, a valódi alapot a több évtizede működő vegyes gazdálkodási rendszer teremti meg.
A család gazdasága 1959 óta ötvözi a szántóföldi növénytermesztést a szarvasmarha- és juhtartással.
David szerint a mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben ugyan egyre inkább a specializáció irányába mozdult el, ők azonban tudatosan megtartották az állattenyésztést.
Úgy látja, ma ismét egyre többen fedezik fel ennek előnyeit.
A győztes búzatábla korábban három évig gyep volt
A gazdaság területének mintegy 30 százaléka folyamatosan gyepként funkcionál.
A vetésforgó három év füves szakaszból indul, ezt követi az őszi búza, majd az őszi káposztarepce, ezt követően borsó vagy tavaszi árpa, ismét búza, végül újra három év gyep. David szerint
a rekordtermést hozó tábla azért tudott 14 tonna feletti termést produkálni, mert előtte évekig gyep volt.
A hosszabb vetésforgó javítja a talajszerkezetet, csökkenti a gyomosodást, mérsékli a betegségek nyomását és sokkal kedvezőbb feltételeket teremt a búza számára.
Az állatok is a növénytermesztést szolgálják
A gazdaságban jelenleg mintegy 160 limousin húsmarhát és 200 anyajuhot tartanak. Az állatok nem csupán önálló ágazatot jelentenek, hanem legelésükkel és szerves trágyájukkal közvetlenül hozzájárulnak a talaj termékenységéhez.
A hároméves gyepek gyógynövényeket és mélyre hatoló gyökerű fajokat is tartalmaznak. Különösen fontos szerepet kap a cikória, amely mélyebb talajrétegekből is képes tápanyagokat felvenni.
Ennek eredményeként a gazdaság talajainak szervesanyag-tartalma mára 8–9 százalékra emelkedett, ami rendkívül magas értéknek számít.
A száraz években mutatkozik meg az előny
David Passmore szerint az egészséges talaj legnagyobb előnye az aszályos években látszik.
Tapasztalatai alapján gyakran éppen a szárazabb szezonokban éri el a legjobb búzaterméseket, mert a magas szervesanyag-tartalmú talaj több vizet képes megőrizni, a mélyebbre nyúló gyökérzet pedig könnyebben jut nedvességhez.
A nagyobb problémát számára inkább a csapadékos évek jelentik, amikor a szeptóriás levélfoltosság komoly terméskorlátozó tényezővé válik.
A növényvédelmen sem spórol
A magas termésszint fenntartásához intenzív gombaölő szeres programot alkalmaz. A sárgarozsda fokozódó veszélye miatt egyre gyakrabban végez T0 kezelést, ugyanakkor különösen fontosnak tartja a kalászvédelem időzítését.
Szerinte sok gazdálkodó ilyenkor már inkább a betakarításra koncentrál, pedig a növény zölden tartása a tenyészidőszak végéig jelentős többlethozamot eredményezhet.
A foszfor- és kálium-utánpótlás nagy részét szerves források biztosítják, emellett magnéziumot is rendszeresen kijuttatnak a meszes talajok hiánybetegségeinek megelőzésére.
Minden ágazat a másikat erősíti
David Passmore filozófiája egyszerű: a gazdaság egyetlen eleme sem önmagában működik.
Az állattenyésztés javítja a talajt, a jó talaj erősebb növényeket nevel, a hosszú vetésforgó csökkenti a növényvédelmi problémákat, a gyep pedig egyszerre szolgálja a takarmánytermelést, a biodiverzitást és a talajépítést.
A brit gazdálkodó szerint a 14 tonna feletti búzatermés nem egyetlen technológiai fogás eredménye, hanem annak bizonyítéka, hogy egy jól felépített, egymást támogató gazdálkodási rendszer hosszú távon is képes kiemelkedő teljesítményre.
Forrás: Farmers Weekly
Indexkép: Pexels
