Május közepén gyakran beköszöntenek az úgynevezett fagyos napok, amelyeket a néphagyomány Pongrác, Szervác és Bonifác – a „fagyosszentek” – nevéhez köt. Ilyenkor az addig melegedő időjárás hirtelen lehűlhet, és nem ritka a tavaszi fagy sem. Idén sem volt ez másként: 2025. május 10-én ismét fagyott, és a lehűlés bizony nem múlt el nyomtalanul. A szokatlanul hűvös időjárás pedig lassítja a növényeink fejlődését, és ez több növényvédelmi probléma okozója lehet.
A gyümölcseresztőknek kicsit sem kedvez 2025, még a szőlőültetvényekben is megfigyelhető, hogy „fáznak” növények. A hajtásnövekedés lelassult, néhol még némi fagykárt is szenvedtek a friss, zsenge levelek. A cseresznye és meggy gyümölcse eddig szépen fejlődött, de a fagy hatására furcsán kezdtek pirosodni a még alig kötődött fejlődésben lévő termések. Fagy után különösen hasznosak a gyorsan felszívódó levéltrágyák és a biostimulátorok, amelyek fokozzák a növények élettani folyamatait. Ezek javítják a stressztűrést, fokozzák a gyökér- és hajtásnövekedést. Azért is indokolt most használatuk, mert a fagy által meggyengült növények fogékonyabbak lehetnek a gombás fertőzésekre.
1. ábra: A kezeletlen fákon erős a lisztharmat fertőzés – Fotó: Lepres Luca
Az alma- és körteültetvényekben fejlődnek a kis gyümölcsök, most általában 10-20 mm-es méretűek. Ez egy érzékeny fenológiai állapot, így különösen fontos a betegségek megelőzése. Mind a varasodás mind a lisztharmat fertőzhet, ezért a gombaölő szerek kiválasztásakor olyan készítményeket válasszunk, amelyeknek hatása van mind a két betegség ellen. A lombozaton nagyon elszaporodtak a levéltetvek. A zöld és a szürke almalevéltetvek jelentősen felszaporodtak, főképp ahol nem védekeztek. A szilvában, az őszibarackban és a cseresznyében is találkozhatunk levéltetvekkel. A szilvában a hamvas szilva-levéltetű, cseresznyében és meggyben a fekete cseresznye levéltetű már nagy kolóniákat épített ki, ezek ellen felszívódó készítményekkel védekezzünk.
2. ábra: Felszaporodtak a levéltetvek a cseresznyén – fotó: Lepres Luca
Az őszibarack tafrinás levélfodrosodásának tünetei mostanra rendkívül látványosak. Ez ellen védekezni már nem lehet, de a gyümölcsfa természetes védelmi mechanizmusa, hogy ledobja ezeket a fertőzött leveleket. A hűvös időjárás ellenére új fertőzés már nem fog kialakulni.
A meggyben a moníliás virág és hajtásszáradás tünetei mutatkoznak mostanra, de már csak a fertőzött hajtások eltávolításával segíthetünk. Fontos, hogy a cseresznyében és a meggyben fel kell készülnünk a cseresznyelégy elleni védekezésre, mert a jó időzítés elengedhetetlen, hogy megelőzzük a gyümölcsök nyüvesedését. A kihelyezett sárga ragacslapok ebben segítségünkre vannak.
A szőlő a fürtmegnyúlás szakaszában jár. Betegség tünetekkel egyelőre nem találkozni, leginkább az atkák kárképére lehetünk figyelmesek és néhol a fagy csípte levelekre. A hűvös idő miatt a szőlő növekedése visszafogott, ezért kevesebb zöldfelület áll rendelkezésre. Az atkák kártételének hatása így arányosan nagyobb: ha kevés a levél, minden egyes sérült levél nagyobb kárt jelent a tőke számára.
A hűvös májusi időjárás alapvetően kedvező az őszi kalászos gabonák számára, mivel segíti az egyenletes fejlődést, csökkenti a hőstresszt és javítja a termékenyülés esélyeit. Természetesen ehhez megfelelő talajnedvesség és egészséges állomány is szükséges. Ha ezek adottak, a hűvös május akár jó terméskilátásokat is megalapozhat. A védekezések hatására jelentősen lecsökkent a vetésfehérítő lárváinak száma és kártétele. A csapadékosabb időjárás és a búza virágzása indokolja a fuzárium elleni védekezések megkezdését. Ne feledjük, hogy a kalászvédelem során a megfelelő permetlé-borítottság és a megfelelő szórófej választás kulcsfontosságú.
3. ábra: Vontatottan és egyenetlenül fejlődik a napraforgó a száraz talaj és a hűvös időjárás közepette – fotó: Lepres Luca
A kukorica és a napraforgó egyaránt melegigényes kultúrák, így a májusi, 13–18 °C közötti nappali hőmérsékletek és a hideg éjszakák jelentősen visszavethetik fejlődésüket. A száraz talajviszonyok tovább nehezítik a növények növekedését, mely ilyenkor vontatottá válik, a növények "állnak", alig fejlődnek. A napraforgóállományok jelenleg többnyire 2–6 leveles állapot között mozognak, a fejlődés helytől és körülményektől függően eltérő ütemű. A kukorica kicsit gyorsabban indult, jelenleg jellemzően a 3–5 leveles stádiumban jár. A hideg idő különösen a foszforfelvételt akadályozza, ennek következtében a kukorica levelei lilás árnyalatot ölthetnek.
Mindkét kultúrában megfigyelhető a gyomok tömeges megjelenése és gyors fejlődése, amely a gyengén fejlődő kultúrnövények mellett különösen komoly versenyt jelent. Ahol még nem történt meg a gyomirtás, ott haladéktalanul szükséges a kezelés elvégzése. Emellett a levéltetvek is megjelentek észlelési szinten a napraforgóban. A kukoricában megkezdődött a kukoricamoly rajzása, azonban a jelenlegi szakaszban még csak rajzásmegfigyelésre van szükség, védekezési teendő még nincs.
4. ábra: Még mindig vannak virágok a repcén – fotó: Lepres Luca
A repcében elhúzódó virágzást figyelhetünk meg. Míg máskor egy hét alatt elvirágzik, most különösen sokáig kitartanak az utolsó virágok. Ez sajnos kockázatot jelent a betegségek és kártevők felszaporodása, a beporzás zavarai, valamint az egyenetlen terméskötődés miatt. Ezért kulcsfontosságú a precíz növényvédelem. A hosszú virágzás időszaka alatt a rovarkártevők tartósan jelen lehetnek, folyamatos kártételi nyomást gyakorolva az állományra. A beporzók szempontjából is kihívást jelent ez az időszak, mert a vegyszerhasználat időzítését úgy kell megválasztani, hogy a méhekre és egyéb hasznos rovarokra ne legyen káros hatással.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
Indexkép: Lepres Luca
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
