A közétkeztetés ma már nem csupán az iskolai mindennapok szerves része, hanem egy olyan rendszer, amelyben a szülők, önkormányzatok és a szolgáltatók közösen próbálnak megfelelni az egyre növekvő gazdasági és minőségi elvárásoknak. Egy, a Pénzcentrumnak adott interjúban a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) elnöke, Zoltai Anna, valamint gazdasági alelnöke, dr. Kovács Pál osztotta meg a szektor jelenlegi helyzetét és kihívásait.

Drasztikus díjemelkedés az iskolai étkezésben

Az idei tanévtől sok szülő szembesülhetett azzal, hogy a gyermekei iskolai étkeztetésének díja jelentősen megnövekedett. A drágulás mértéke intézményenként eltérő: egyes helyeken akár 50 százalékos emelkedést is tapasztalhattak, máshol csupán néhány százalékos volt a változás. A díjak meghatározása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, így országszerte jelentős különbségek alakultak ki.

Mikor és miért emelkednek a díjak?

A díjtételek általában év végén módosulnak, mivel az önkormányzatok az éves költségvetési ciklus szerint dolgoznak. Az idei évben – 2025 januárjától kezdődően – átlagosan 4 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető az iskolai étkeztetés díjaiban.

Hogyan oszlanak meg a költségek a közétkeztetésben?

A közétkeztetés alapfinanszírozását a magyar állam biztosítja. A 2025-ös évben az erre szánt éves normatíva 140 milliárd forint volt, amely a munkabérek, rezsiköltségek, fejlesztések és a szociális támogatások fedezését szolgálja.

Egy átlagos óvoda teljes térítési díjának 90-96 százalékát az önkormányzatok és az állam viseli, az általános iskolák esetében ez csekélyebb, közel 70 százalékos. Összességében a ma vélelmezett és kalkulált költségmegosztás 22 százaléka lakossági befizetés, ezt fizeti a szülő, 23 százaléka önkormányzati hozzájárulás, 55 százaléka pedig állam finanszírozás

– emelték ki Zoltai Anna és dr. Kovács Pál.

menza

Az idei tanévtől sok szülő szembesülhetett azzal, hogy a gyermekei iskolai étkeztetésének díja jelentősen megnövekedett – fotó: Shutterstock

Mi befolyásolja az árakat?

Az árképzés során sokszor nem tükrözik a díjak a tényleges költségeket, különösen az önkormányzati, nonprofit fenntartású intézmények esetében.

E területen az önkormányzatok és a forprofitos cégek rendszerint egy KSH-hoz kötött szerződéses képletrendszerrel alakítják az éves árakat a teljes szerződéses időszakra

– tették hozzá. Az árakat az élelmiszer-alapanyagok, az energia és a munkabérek növekedése határozza meg.

Inflációs hatások a szektorban

2025 első hét hónapjában 5,3 százalékos inflációt regisztráltak a szolgáltatások terén. Az üzemanyag és energiaárak 10,9 százalékkal emelkedtek, míg a beruházásokhoz kapcsolódó költségek minimális, 0,2 százalékos növekedést mutattak. Mindez éves szinten körülbelül 5 százalékos inflációt eredményezett a közétkeztetési szektorban is.

Minőség kontra költségkeret: hogyan tartható egyensúlyban?

A KÖZSZÖV szerint a jelenlegi finanszírozási keretek mellett biztosítható a megfelelő minőség, amit a profitorientált szolgáltatók nyereségessége is alátámaszt. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a fogyasztói visszajelzések gyűjtése, valamint az, hogy a szülők is betekintést nyerjenek az iskolai menzák működésébe.

Speciális igények kezelése a közétkeztetésben

A diétás és vallási étrendek biztosítása a nagyobb városokban már megoldott, de a kisebb önkormányzati konyhák esetében ez komoly kihívást jelenthet.

A rendeletek szerint az otthonról bevitt étel intézményi tárolását és melegítését biztosítani kell, így ezekben az esetekben a szülők is segíthetnek gyermekeik megfelelő ellátásában.

Az élelmiszerpazarlás csökkentése prioritás

A KÖZSZÖV 2018-as adatai szerint a közétkeztetés során előállított ételek 27 százaléka veszett kárba, de más források szerint ez az arány akár 40 százalékos is lehet. A fő okok között szerepelnek az étkezési szokások, a nem vonzó éttermi környezet és a rövid ebédidő, amely mindössze 15 perc.

Rendkívül sok pozitív tapasztalatunk van a szabadszedéses étkeztetési formák bevezetésével, ahol a hulladék mennyisége akár 80 százalékkal is lecsökkent

– hangsúlyozták a szakemberek.

Fenntarthatóság és helyi beszerzések

A közétkeztetésben törekvés mutatkozik a helyi termelőktől való beszerzésre, különösen a közbeszerzés keretében működő cégek esetében, ahol a szabályozás szerint az alapanyagok 80 százalékának rövid ellátási láncból kell származnia.

„Érezzük, hogy a kérdéssel foglalkozni kell, ugyanakkor a közétkeztetés az ellátás biztonságát a bizonytalan beszállítói elképzelésekkel nem kockáztathatja” – jegyezték meg. Ugyanakkor komoly akadályt jelent a biotermékek alacsony rendelkezésre állása és az ezzel járó magasabb költségszint.

A KÖZSZÖV szerint az egyik legsúlyosabb probléma az élelmezésvezetők és a közétkeztetési dolgozók alacsony társadalmi elismertsége és bérszintje. Egy több száz főt ellátó konyhai vezető bére átlagosan 300 ezer forint, ami nincs arányban a felelősséggel és a munkaterheléssel. A jövő legnagyobb kihívásai között a szakemberhiányt, a gépesítést, a minőségi alapanyagok használatát és a középiskolások visszacsábítását említették.

Forrás: penzcentrum.hu

Indexkép: pexels.com