Súlyos következményekkel szembesülnek azok a Szeged környéki földtulajdonosok, akiknek területére a BYD gyárépítéséhez kapcsolódó földmunkák során olyan talajt szállítottak, amelyben később határérték feletti alkilbenzol-szennyezést mutattak ki. A hatóság elrendelte az érintett területeken megtermelt búza és cirok megsemmisítését, a gazdálkodók pedig nemcsak a terméskiesést kénytelenek elviselni, hanem a megsemmisítés költségeit is saját maguknak kell megelőlegezniük.

A Magyar Hang beszámolója szerint az érintett gazdák közül többen már megkapták a kormányhivatali határozatot, amely alapján rövid határidőn belül gondoskodniuk kell a szennyezett területeken megtermelt növényállomány megsemmisítéséről.

„Múlt hét csütörtökön kaptam meg a határozatot a kormányhivataltól, amiben az áll, hogy 14 napom van megsemmisíteni a búzát. Ha nem így járok el, 15 ezertől 150 millió forintig terjedő bírságot szabnak ki” – nyilatkozta az egyik érintett földtulajdonos, Kónya Magdolna.

A gazdák szerint a helyzetet különösen súlyossá teszi, hogy nemcsak az idei termésüket veszítik el, hanem annak megsemmisítéséről is saját költségükön kell gondoskodniuk.

Az ügy előzménye, hogy a BYD szegedi autógyárának beruházási területéről jelentős mennyiségű humuszos termőtalajt szállítottak ki környező földterületekre. A hatósági vizsgálatok során később kiderült, hogy a föld egy része alkilbenzollal szennyezett lehetett. A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal már februárban vizsgálatot indított a környezetvédelmi előírások megsértésének gyanúja miatt, és feljelentést is tett.

A kormányhivatal tájékoztatása alapján a beruházó elmulasztotta az előírt talajvizsgálatok elvégzését, illetve azok eredményeinek határidőben történő benyújtását.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal megkeresésünkre az alábbi tájékoztatást adta:

„Nem mutatták ki a termőréteg szennyezettségét a BYD-gyár kivitelezési munkálatainak megindulásakor végzett talajvizsgálatok, azonban a talajvíz tartalmazott olyan komponenseket, amelyek miatt a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyben előírta a letermelt talaj összetételének kötelező mérését a beruházó számára. Ez azonban elmaradt, és összesen tíz Szeged környéki ingatlanra szállítottak be nem vizsgált, humuszos termőtalajt a BYD-gyár beruházási területéről. A BYD az elmaradt kötelező akkreditált talajvizsgálati mérési eredményeket 2026. május 20-án küldte meg a kormányhivatal számára, melyből egyértelműen bizonyítottá vált, hogy határérték feletti szennyezést detektáltak egyéb alkilbenzolok esetében.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal elrendelte a szennyezéssel érintett területeken megtermelt növények megsemmisítését annak érdekében, hogy a feltehetőleg szennyezett talajon megtermelt termény ne kerülhessen forgalomba.

Az alkilbenzolok olyan illékony anyagok, amely kedvező időjárási körülmények között hamar elpárolognak. A jelenleg is zajló akkreditált mérések feladata annak a megállapítása, hogy további hatósági eljárásokra, például talajcserére szükség lesz-e a kármentesítés érdekében. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján nem áll fent olyan egészségkárosító körülmény, amely az érintett területeken megtermelt növények forgalombahozatali korlátozásán kívül további hatósági intézkedést vonna maga után.

A BYD beruházás helyén nem, de a közelében korábban szovjet katonai létesítmény üzemelt, amelynek területén a kármentesítési eljárás, szükséges esetben a talajcsere is megtörtént. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a szennyező anyagok korábban a talajvízbe is bekerültek.

Az érintett 10 mezőgazdasági ingatlan több mint felén, összesen 13,4 ha területen cirok terem, míg a fennmaradó összesen 7,2 ha-t búzával vetették be. A gazdálkodók zöldkár iránti igényüket polgári peres eljárásban érvényesíthetik a szennyezővel szemben” – olvasható a kormányhivatal részünkre megküldött válaszában.

A hivatal tájékoztatása alapján tehát összesen tíz mezőgazdasági ingatlant érint az ügy, mintegy 20,6 hektárnyi területen. A jelenlegi intézkedések célja, hogy az esetlegesen szennyezett termény ne kerülhessen sem élelmiszer-, sem takarmánycélú felhasználásra.

A történet ugyanakkor korántsem zárult le. A még folyamatban lévő akkreditált vizsgálatoknak kell eldönteniük, hogy szükség lesz-e további kármentesítési beavatkozásokra, például talajcserére. Eközben az érintett gazdák számára a legégetőbb kérdés az, hogy miként tudják érvényesíteni a kieső termésből és az elrendelt intézkedésekből származó káraikat. A kormányhivatal szerint erre polgári peres eljárás keretében nyílik lehetőség.

Indexkép: iStock