Egy új, négy éven át tartó, mintegy 4 millió eurós uniós támogatásból megvalósuló kezdeményezés indult el, amely az állati takarmányozás környezeti terheinek mérséklésére fókuszál Európában. A program célja, hogy feltérképezze azokat a lehetőségeket, amelyek révén csökkenthető az állati takarmányokhoz kapcsolódó szénlábnyom, miközben a termelés gazdaságilag is életképes marad. A projekt keretében alternatív takarmányozási megoldásokat tesztelnek az európai haszonállat-állomány számára. A vizsgálatok arra irányulnak, hogy miként biztosítható a jó minőségű élelmiszerek előállítása olyan módszerekkel, amelyek kedvezőbbek a környezet és az állatjóllét szempontjából, és egyúttal ellenállóbbá teszik az ágazatot a jövő kihívásaival szemben.
Szűkülő mozgástér a hagyományos takarmányoknál
Az európai állattenyésztés jelenleg viszonylag korlátozott takarmánybázisra épül: jellemzően gyepnövényekre, gabonafélékre, valamint importált, magas fehérjetartalmú alapanyagokra. Ezek az erőforrások azonban egyre nagyobb nyomás alá kerülnek az éghajlatváltozás, a környezeti terhelés és a piaci árak ingadozása miatt. Az importfehérjétől való függés nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kérdéssé is vált az elmúlt években.
Az új program ezért olyan alternatívákat vizsgál, mint a gyógynövényekkel és hüvelyesekkel dúsított gyepterületek hasznosítása, az agrár- és élelmiszeripari melléktermékek takarmányozási célú felhasználása, valamint új típusú fehérjeforrások bevonása.
A kutatások nem csupán az állatok teljesítményére koncentrálnak, hanem arra is, hogy az egyes takarmányok miként hatnak az állatok egészségi állapotára, emésztésére és általános kondíciójára.
Emellett kiemelt figyelmet kap az is, hogy a takarmányozás milyen módon befolyásolja a hús, a tej és a tojás érzékszervi tulajdonságait és tápértékét. Mindez a fogyasztói elvárások és a piaci versenyképesség szempontjából is lényeges tényező.
illusztráció – Fotó: Shutterstock
Rendszerszintű megközelítés a teljes értéklánc mentén
A kezdeményezés átfogó, rendszerszintű szemléletben vizsgálja a kérdést. A kutatások kiterjednek arra, hogyan reagálnak az állatok a különböző takarmány-összetételekre, és mindez milyen következményekkel jár a gazdálkodók jövedelmezősége, a környezeti terhelés, az élelmiszer-minőség és a fogyasztói bizalom szempontjából.
A program ötvözi a laboratóriumi vizsgálatokat, a gyakorlati üzemi kísérleteket és az életciklus-elemzéseket, miközben szoros együttműködésben dolgozik a mezőgazdasági és takarmányipari szereplőkkel.
A cél olyan megoldások kidolgozása, amelyek nem csupán elméleti szinten működnek, hanem a mindennapi gyakorlatba is beilleszthetők.
Ez hozzájárulhat az importált fehérjeforrásoktól való függőség mérsékléséhez és az állattenyésztés ökológiai lábnyomának csökkentéséhez.
Nemzetközi kutatói hálózat és gyakorlatorientált képzés
A projekt részeként 13 doktori kutató dolgozik együtt egy nemzetközi hálózatban. Munkájuk során az állati takarmányozás, az élelmiszer-minőség, a környezeti hatások és a gazdasági fenntarthatóság összefüggéseit elemzik.
A képzési program széles spektrumot fed le: a laboratóriumi és üzemi kutatások mellett fenntarthatósági értékeléssel, kommunikációval, projektmenedzsmenttel, valamint innovációs és vállalkozói készségek fejlesztésével is foglalkozik. Hangsúlyt kap a nyílt tudomány és a kutatási integritás is. A cél, hogy a fiatal szakemberek több tudományterület és ágazat határterületén is magabiztosan mozogjanak, és a teljes agrár-élelmiszeripari lánc számára hasznos, gyakorlati megoldásokat dolgozzanak ki.
Széles körű európai együttműködés
A januárban elindult, négyéves program számos európai egyetem és kutatóintézet részvételével valósul meg, kiegészülve további akadémiai, kutatási és ipari partnerekkel. Az együttműködés célja, hogy a tudományos eredmények gyorsabban és hatékonyabban jussanak el a gyakorlati alkalmazásig.
A projekt illeszkedik azokhoz a kutatási törekvésekhez, amelyek a korszerű tudományos eredmények alkalmazásával kívánják javítani a takarmányalapú állattenyésztési rendszerek fenntarthatóságát és alkalmazkodóképességét. Az ilyen jellegű nemzetközi összefogások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az európai állattenyésztés stabilabb alapokra helyezze jövőbeli működését.
A fenntartható állattenyésztés kulcsa
A program 13 posztgraduális hallgató doktori képzését támogatja olyan tudományterületeken, amelyek meghatározóak az állattenyésztési rendszerek hosszú távú fenntarthatósága szempontjából. Emellett erősíti az együttműködést Európa agrár- és élelmiszeripari kutatóintézetei között, elősegítve a tudásmegosztást és az innovációt.
A kezdeményezés az Európai Unió Horizont Európa kutatási és innovációs programjának Marie Skłodowska-Curie intézkedéseiből részesül támogatásban, amely a pályakezdő kutatók nemzetközi mobilitását és ágazatok közötti tapasztalatszerzését ösztönzi.
Az eredmények nemcsak tudományos szempontból lehetnek jelentősek, hanem gyakorlati útmutatást is adhatnak minden állattartó számára, aki csökkentené gazdasága környezeti terhelését, mérsékelné kitettségét a piaci ingadozásoknak, és hosszú távon is versenyképes, fenntartható termelési rendszert szeretne kialakítani.
Forrás: dairyglobal.net
Indexkép: illusztráció/Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
