A PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás egyik előadásán Dr. Streitmann György, az Innostall Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogyan lehet azonosítani és megszüntetni ezeket a veszteségeket, illetve milyen módszereket érdemes átvenni az iparból a mezőgazdasági termelés hatékonyságának javításához.
Az előadás központi gondolata az volt, hogy a gazdaságok működésében világosan el kell különíteni az értékteremtő és a nem értékteremtő folyamatokat. Ez a szemlélet a klasszikus ipari termelésből származik, ahol régóta alkalmazzák az úgynevezett veszteségvadász módszereket.
Mi számít értékteremtő folyamatnak?
Dr. Streitmann György szerint értékteremtő minden olyan művelet, amely közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a mezőgazdasági termék elkészüljön. A növénytermesztésben ide tartozik például a talajművelés, a vetés, a növényvédelem vagy a betakarítás.
Ugyanakkor számos olyan tevékenység van a gazdaságban, amely bár szükséges, mégsem növeli közvetlenül a termék értékét. Ilyen például a gépek felkészítése, a szállítás, az adminisztráció vagy a munkaszervezés. Ezeket a szakember „Veszteség 1” kategóriába sorolta: szükségesek ugyan, de optimalizálni kell őket.
Dr. Streitmann György – Fotó: Agroinform
A legsúlyosabb problémát azonban az úgynevezett „Veszteség 2” kategória jelenti. Ide tartoznak azok a jelenségek, amelyek valójában elkerülhetők: például a géphibák miatti leállások, az eszközök keresgélése, a felesleges várakozás vagy a rossz szervezésből adódó késések.
A stressz a gazdaság egyik legnagyobb rejtett költsége
Az előadás egyik fontos megállapítása az volt, hogy a rosszul szervezett folyamatok nemcsak pénzügyi veszteséget okoznak, hanem jelentős negatív stresszt is generálnak a vállalkozásokban.
A szakember szerint
az a vállalat működik igazán hatékonyan, ahol a munkafolyamatok gördülékenyek, és a dolgozók nem folyamatos problémamegoldással kénytelenek foglalkozni.
Tapasztalataik szerint azok a cégek, amelyek képesek csökkenteni a napi működésből fakadó feszültséget, hosszú távon jobb gazdasági eredményeket is érnek el.
A dolgozók bevonása kulcsfontosságú
Dr. Streitmann György egy saját ipari példán keresztül mutatta be, hogyan lehet feltárni a veszteségeket. A cégük által működtetett betonüzemben nyolc évvel ezelőtt kezdtek tudatos folyamatfejlesztésbe.
Az egyik első lépés az volt, hogy rendszeres munkásgyűléseket tartottak, ahol a dolgozók elmondhatták, mi nehezíti a munkájukat, illetve milyen eszközökre lenne szükségük. A tapasztalatok szerint a munkatársak olyan problémákat is felvetettek, amelyeket a vezetés korábban észre sem vett.
Apró fejlesztések – például szerszámfalak kialakítása vagy a takarítást segítő eszközök beszerzése – jelentősen javították a hatékonyságot. A rendszeres fejlesztéseknek köszönhetően a vállalat végül elérte, hogy a korábbi kilencórás műszakot nyolc órára csökkentse, miközben a termelékenység javult.
Digitális megoldás a mezőgazdaságban
Az iparban jól működő módszereket azonban nem lehet egy az egyben átültetni a mezőgazdaságba, hiszen a munkavégzés nagy része a szántóföldeken történik.
Ezért fejlesztette ki a cég az Andonlog nevű digitális rendszert, amely egy mobiltelefonos alkalmazáson keresztül teszi lehetővé a problémák gyors bejelentését. A rendszer lényege, hogy a dolgozók akár fél perc alatt rögzíthetnek egy hibajegyet, amely azonnal megjelenik a gazdaság vezetői számára.
A hibajegyek nyomon követhetők, felelőst és határidőt lehet hozzájuk rendelni, a megoldott problémák pedig automatikusan kikerülnek a listából. A rendszer egy közösségi monitoron is megjeleníti a nyitott feladatokat, így a gazdaság minden dolgozója láthatja az aktuális problémákat.
Gyorsabb reakció, kevesebb feszültség
A rendszert használó gazdaságok tapasztalatai szerint a hibákra adott reakcióidő jelentősen csökkent: ami korábban napokba telt, ma akár néhány órán belül megoldódhat.
A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy megszünteti az egymásra mutogatást, és átláthatóvá teszi a feladatokat. A gazdaság vezetői így nem az éppen felmerülő problémákra reagálnak, hanem képesek a valóban fontos feladatokra koncentrálni.
Dr. Streitmann György szerint a lényeg a szemléletváltás: először fel kell ismerni, hogy a veszteségek minden gazdaságban jelen vannak. A következő lépés pedig az, hogy ezeket láthatóvá tegyük és módszeresen felszámoljuk – akár egyszerű eszközökkel, akár digitális megoldásokkal.
Indexkép: Agroinform
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)