Nemcsak a szőlőt, hanem számos szántóföldi és kertészeti kultúrát is fenyegetnek a fitoplazmás megbetegedések – hangzott el az „Ülj le mellénk!” rendezvénysorozat aktuális állomásán, Zalakaroson. A szakmai nap – mely a „Fitoplazma előretörés a növénytermesztésben – Kételyek és szakmai magyarázatok” címet viselte –  ötletgazdája, Dr. Varga Zsolt fitopatológus (Plant-Treat Kft.) szerint a járványtan rendkívül összetett, a végleges megoldás pedig egyelőre nem ismert, de a gazdanövények és a vektorok körének bővülése miatt sürgős, átfogó szemléletváltásra van szükség.

Napjaink egyik legsúlyosabb növénykórtani kihívása a különböző kórokozók által kiváltott termésveszteség és járványhelyzet. A kevésbé ismert, mégis egyre nagyobb jelentőségű veszélyforrások közé tartozik a fitoplazmák csoportja. A közvélemény jelenleg leginkább a szőlő aranyszínű sárgaságán (Flavescence dorée) keresztül találkozik a problémával, amely szinte napi szinten jelenik meg a médiában. A fertőzés azonban messze nem kizárólag a szőlő ügye: Magyarországon egyre több kultúrában – például repcében – jelent valós termelési kockázatot.

Nem véletlen, hogy az „Ülj le mellénk!” konferencia vegyes összetételű hallgatóságot vonzott: szőlőtermelők, cégtulajdonosok, szántóföldi szakemberek és gyakorló gazdálkodók egyaránt jelen voltak.

Dr. Varga Zsolt hangsúlyozta: a konferencia tudatosan független szakmai platformként működik, szponzori befolyás nélkül. A cél az, hogy valódi szakmai diskurzus alakuljon ki egy olyan kérdésről, amely egyre több termesztési ágazatot érint.

Fitoplazma

Dr. Varga Zsolt – Fotó: Agroinform

Túl a szőlőn: bővülő gazdanövénykör

Bár a hazai fitoplazmás problémák kapcsán a figyelem középpontjában jelenleg a szőlő – különösen a Flavescence dorée (FD) – áll, a konferencia egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a kórokozó jelenléte és jelentősége messze túlmutat ezen az ágazaton.

A szakmai előadások az alapfogalmaktól kiindulva mutatták be a fitoplazmák biológiáját, járványtanát és terjedési mechanizmusát. Részletesen szó esett a rezervoár növények szerepéről, a gyomnövények közreműködéséről, valamint a vektorok – elsősorban kabócafajok – jelentőségéről.

Dr. Varga Zsolt kiemelte: ma már tudjuk, hogy az FD gazdanövényköre nem korlátozódik a szőlőre és az erdei iszalagra. A mogyoró, egyes fűzfafélék, valamint a bálványfa is a fertőzési lánc részét képezhetik. Ez alapvetően új megközelítést kíván a védekezésben.

Nem csak az amerikai szőlőkabóca a bűnös

A vektorok kérdése szintén új megvilágításba került. A korábbi években a szakmai kommunikáció szinte kizárólag az amerikai szőlőkabócára (Scaphoideus titanus) fókuszált, mint az FD fő terjesztőjére. A konferencián azonban elhangzott: más kabócafajok szerepe sem elhanyagolható.

A csapdázási vizsgálatok alapján – amelyek eredményeit rovartani szakemberek elemezték – a Macrosteles fajok, azaz a gabonakabócák jelenléte is igazolt szőlőültetvényekben. Ezek a fajok más fitoplazmákat, például az őszirózsa-sárgaság fitoplazmát is terjeszthetik. Ez utóbbi a szőlőben ugyanúgy képes szaporodni és tüneteket okozni.

Mindez azt jelenti, hogy a fitoplazmás megbetegedések járványtana rendkívül összetett, és nem redukálható egyetlen növény–vektor kapcsolatra.

Szántóföldi kultúrák is veszélyben

A konferencia nem állt meg a szőlőnél. Az előadók külön kitértek a szántóföldi növények kitettségére is.

A repce, a napraforgó, a cukorrépa, a burgonya, valamint számos zöldségféle érintettsége is felmerül, ami a fitoplazmás betegségeket agrárszinten is stratégiai kérdéssé teszi.

Mivel a fitoplazmák ellen jelenleg nem létezik gyógykezelés, a termelők számára kulcskérdés a megelőzés. Ennek része a vektorok pontos beazonosítása és az ellenük való időzített védekezés, a korai felismerés, valamint a tünetek elkülönítése más eredetű elváltozásoktól – legyen szó vírusfertőzésről, tápanyaghiányról vagy élettani stresszről. Legalább ilyen fontos a gyakorlati döntéshozatal: mikor menthető még az állomány, és mikor indokolt a radikális felszámolás a további terjedés megakadályozása érdekében.

Rezisztencia? Egyelőre nincs

A gazdálkodók egyik leggyakoribb kérdése a megoldásra vonatkozott: mit lehet tenni?

Dr. Varga Zsolt egyértelműen fogalmazott: jelenleg nincs olyan „egymondatos” recept, amely garantált megoldást jelentene. A fitoplazma elleni rezisztencianemesítés hazai viszonylatban gyerekcipőben jár, de nemzetközi szinten sem beszélhetünk valóban rezisztens fajtákról.

A szakirodalom inkább toleráns fajtákról beszél. A tolerancia azonban nem egyenlő a rezisztenciával: jelentheti azt, hogy a vektor kevésbé kedveli az adott fajtát, de azt is, hogy a kórokozó jelen van a növényben, ám nem okoz olyan mértékű tünetet és pusztulást, mint más genotípusokban. A jelenség genetikai háttere összetett, és további kutatásokat igényel.

Kiknek szólt a szakmai nap?

A rendezvény kifejezetten széles szakmai kört szólított meg: szőlő- és gyümölcstermesztőket, szántóföldi, kertészeti és zöldségtermesztő gazdálkodókat, növényorvosokat, szaktanácsadókat, integrátorokat, agrárvállalkozások tulajdonosait, szakmai döntéshozókat, valamint kutatókat és oktatókat.

A résztvevők átfogó képet kaptak a fitoplazma-fertőzések biológiai hátteréről, a jellemző tünetekről és a leginkább veszélyeztetett növénykultúrákról. Szó esett a gyakori félrediagnosztizálásokról, a legfontosabb hazai rovarvektorokról, a védekezés időzítéséről és gyakorlati kérdéseiről, valamint a fertőzés gyanúja esetén szükséges lépésekről. A program kitért a legfrissebb kutatási eredményekre és a hazai gyakorlati tapasztalatokra is.

A visszajelzések alapján a résztvevők értékelték a független, termékbemutatóktól mentes szakmai megközelítést. A szervezők célja, hogy a jövőben is hasonló színvonalon folytassák a sorozatot, és platformot biztosítsanak egy olyan növénykórtani kihívás közös értelmezésére, amely ma már nem egyetlen ágazat problémája, hanem a hazai növénytermesztés egészének ügye.

A szakmai program
A nap 8:30-kor gyülekezővel kezdődött, majd Dr. Varga Zsolt és Gribek Dani (Hektár Agrármédia) nyitotta meg a rendezvényt. Az előadások sorát Dr. Mergenthaler Emese (HUN-REN ATK) indította a fitoplazmák általános bemutatásával, majd Dr. Oroszi Beatrix epidemiológus a járványtan emberi analógiáit hozta be a szőlőben zajló folyamatok értelmezéséhez.
Prof. Dr. Keszthelyi Sándor (MATE Kaposvári Campus) a kabóca vektorok térnyerését és országos terjedését elemezte, míg Gerbovits Bálint a korai detektáció lehetőségeit ismertette. Labant-Hoffmann Éva a gyomnövények szerepét mutatta be a fitoplazmák fennmaradásában, Dr. Varga Zsolt pedig külön előadásban foglalkozott a repcetermesztést veszélyeztető őszirózsa-sárgaság fitoplazmával (AYP).
A szakmai blokkot Dr. Bussay Dorottya személyes tapasztalatokon alapuló előadása zárta, majd kerekasztal-beszélgetés következett Gribek Dani moderálásával.

Indexkép: Agroinform archív – Fotónk egy korábbi, szintén a témával foglalkozó szakmai rendezvényen készült.