Az egyik első Brazíliából érkező fagyasztott csirkehús-szállítmány jelentős részét ugyanis már az európai hatóságok visszafordították, miután laborvizsgálatok során szalmonellafertőzést mutattak ki.
Az eset különösen érzékenyen érinti az uniós döntéshozókat, mivel az elmúlt hónapokban folyamatosan azt hangsúlyozták, hogy a megállapodás nem jelent kockázatot az európai élelmiszerbiztonságra nézve.
Súlyos fertőzési arány az első szállítmányokban
A görög hatóságok által végzett vizsgálatok meglepően súlyos eredményeket hoztak. Az ellenőrzött brazil csirkehús tételek mintegy 80 százalékában mutattak ki szalmonellát, ami rendkívül magas arány, és azonnali intézkedéseket tett szükségessé. A fertőzött árukat késlekedés nélkül visszaküldték, az ügyet pedig a görög agrárszakmai szervezetek is megerősítették.
Ez a fejlemény már önmagában is komoly kérdéseket vet fel az importellenőrzési rendszer hatékonyságával és a beszállítói lánc megbízhatóságával kapcsolatban.
Már életbe lépett, de még vitatott megállapodás
Az Európai Unió május elejétől ideiglenesen már alkalmazni kezdte az EU és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi egyezményt. Bár a teljes körű jóváhagyáshoz még szükség van az Európai Parlament támogatására, a gyakorlatban már most megindult az áruk beáramlása.
A megállapodás célja az volt, hogy megkönnyítse a kereskedelmet, új exportlehetőségeket teremtsen az EU számára, és olcsóbb termékeket biztosítson az európai piacon. Az első tapasztalatok azonban rögtön árnyékot vetettek ezekre az elképzelésekre.
_fitmax_750x750_0.jpg "brazil csirke")
A laborvizsgálatok során szalmonellafertőzést mutattak ki – Fotó: Shutterstock (illusztráció)
Régóta tartó agrárfeszültségek
A Mercosur-egyezmény már korábban is komoly ellenállást váltott ki az európai gazdák és állattenyésztők körében. Több ország agrárszervezete attól tartott, hogy a dél-amerikai import nemcsak olcsóbb, hanem eltérő – gyakran lazább – szabályozási környezetből érkezik.
Ez azt jelenti, hogy miközben az európai termelőknek szigorú környezetvédelmi és állategészségügyi előírásoknak kell megfelelniük, addig a külföldi versenytársak kedvezőbb feltételekkel jelenhetnek meg ugyanazon a piacon.
Erősödik a kettős mérce vádja
A mostani szalmonellabotrány pontosan azt a forgatókönyvet látszik igazolni, amelytől az európai gazdák tartottak. Egyre többen fogalmazzák meg azt a kritikát, hogy az unió kettős mércét alkalmaz: saját termelőit szigorúan szabályozza, miközben olyan importot enged be, amely nem feltétlenül felel meg ugyanezeknek a standardoknak.
Ez a percepció nemcsak gazdasági, hanem politikai feszültségeket is generálhat az uniós intézményeken belül.
Az ellenőrzési rendszer gyengeségei is felszínre kerültek
A botrány nemcsak a dél-amerikai import minőségét, hanem az európai ellenőrzési rendszer felkészültségét is megkérdőjelezi. Szakmai szervezetek szerint több tagállamban az állatorvosi szolgálatok súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek, egyes helyeken a szükséges létszám alig 40 százaléka áll rendelkezésre.
Ez különösen problémás egy olyan időszakban, amikor a megnövekedett import miatt az ellenőrzések száma és jelentősége is nő.
Politikai következmények is várhatók
A történtek messze túlmutatnak egy egyszerű élelmiszerbiztonsági incidensen. Az ügy könnyen a Mercosur-megállapodás egyik kulcsfontosságú vitapontjává válhat az európai politikában.
Az Európai Parlamentben már eddig is volt ellenállás a megállapodással szemben, és a mostani eset újabb érveket adhat azok kezébe, akik a ratifikáció lassítását vagy újratárgyalását sürgetik.
Bizalomvesztés és növekvő kockázatok
Az első szállítmányok körüli problémák komoly bizalomvesztést okozhatnak a fogyasztók és a piaci szereplők körében egyaránt. Az eset rávilágít arra, hogy az olcsóbb import nemcsak gazdasági előnyökkel, hanem potenciális kockázatokkal is járhat.
A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy az Európai Unió képes-e megerősíteni ellenőrzési rendszerét, és garantálni tudja-e, hogy az importált élelmiszerek minden esetben megfelelnek a szigorú uniós előírásoknak.
Forrás: vg.hu
Indexkép: shutterstock.com
