Járványkezelés és piaci válság: kettős teher alatt a magyar állattartók


A magyar állattartó szektor jelenleg nemcsak a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) megfékezésén dolgozik, hanem komoly piaci válsággal is szembe kell néznie. A vírus – amely most inkább megbetegedéssorozat, mintsem járvány – közvetett módon minden állattartót érint, függetlenül attól, hogy telepük érintett-e vagy sem. Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke egy háttérbeszélgetésen kifejezte reményét, hogy sikerül a jelenlegi szinten tartani a megbetegedéseket.


Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a vírus bekerül a vadállományba, az kezelhetetlen helyzetet teremtene. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legfrissebb adatai szerint május 7-éig 2490 vadhúsmintát vizsgáltak meg, és mindegyik negatív eredményt hozott RSZKF-re.

Záruló piacok, növekvő bizonytalanság


Koncz Máté kiemelte, hogy miközben minden erő a járványkezelésre összpontosul, a magyar állattartó ágazat egésze válságba került, sok vállalkozás a csőd szélére sodródott. Az exportpiacok elvesztése jelentős bevételkiesést eredményezett, és bár a korlátozások érthetőek – hiszen minden ország védi saját piacát –, ennek következtében a magyar termelők nehezen tudják értékesíteni termékeiket. Sok esetben nem is hivatalos szabályozás, hanem a vásárlói bizalom hiánya vezet ahhoz, hogy a magyar hús iránt csökken a kereslet, hiszen az importőrök attól tartanak, hogy saját piacukon sem tudják majd értékesíteni az ilyen termékeket.

Az EU-n belüli helyzet és a bizalom kérdése


Az Európai Unión belül elvileg a regionalizáció elve érvényesül, vagyis ha az Európai Bizottság elfogadja a tagállami járványügyi intézkedéseket – amire most sor is került –, akkor csak az érintett régiókra vonatkozhatnak a korlátozások, más területekről származó termékeket nem lehet kizárni. Ennek ellenére a fő kérdés most nem az, hogy mit engednek a szabályok, hanem az, hogy mennyire bíznak a magyar termékekben a külföldi vevők.

Külső piacok és a ragadós száj- és körömfájás hatása


Az Európai Unión kívüli országok esetében a helyzet még súlyosabb, mivel ott nem alkalmazzák a regionalizáció elvét. Magyarország jelentős sertés- és szarvasmarha-exporttal rendelkezik ezekre a piacokra, ám a mostani zárlatok miatt több mint százezer sertés torlódott fel az érintett területeken. A túltartás miatt a gazdák jelentős pluszköltségekkel szembesülnek, ráadásul az akár 180 kilogrammosra nőtt állatok már fizikailag sem férnek el a telepeken.

A MOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a sertéstartók úgy szenvednek el komoly károkat, hogy az állományaikban nem is volt jelen az RSZKF-vírus, ráadásul sok korlátozott sertéstelep földrajzilag is messze található a szarvasmarhatartó telepeken észlelt kitörések helyszíneitől. Az ágazat helyzetét tovább rontja az árrésstop, amely nemcsak a fogyasztói árakat tartja alacsonyan, hanem a már eleve nyomott termelői árakat is befagyasztja.

Felvásárlási program – segély, de jogi bizonytalanságban


A túlsúlyos állatok problémájának enyhítésére a kormány bejelentett egy felvásárlási programot: a feldolgozók a piaci ár 60 százalékán veszik át a sertéseket az érintett területekről, míg a fennmaradó 40 százalékot az állam pótolja ki. Ez a program már elindult, és ugyan némi könnyebbséget jelent a gazdáknak, ám a kifizetésekhez szükséges jogszabályi háttér még hiányzik. Emiatt a termelők bizonytalan helyzetbe kerültek, hiszen jogi garanciák nélkül vállalnak kockázatot – ám a jelenlegi helyzetben nincs más lehetőségük.



Kártalanítás és támogatások – jogszabályi hiányosságok


Hasonló jogi problémák merülnek fel a teljes állomány felszámolására kényszerült telepek 100 százalékos kártalanításával kapcsolatban is, hiszen erre vonatkozóan sem született még megfelelő jogszabály. Ezzel szemben már megjelent az a rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdák a Bérgarancia Alapból támogatást igényelhessenek az alkalmazottak után. Ugyanakkor az alapból csak fizetésképtelenség esetén jár támogatás, amely a cég tartozásaként kerül nyilvántartásba. Ha egy vállalkozás hivatalosan is fizetésképtelenné válik, a banki rendszer automatikusan rossz adósként kezeli, ami hátrányosan érinti a későbbi, újraindítást segítő kedvezményes hitelek igénylését. Ahhoz, hogy a kártalanítás kiterjedjen a Bérgarancia Alappal szembeni tartozásra is, további rendeletmódosításokra lenne szükség.

Bár a jogi háttér még nem teljes, a Nébih honlapján már elérhető a kártalanítási igények beadásához szükséges felület, ami némi reményt ad az érintett állattartóknak a nehézségek ellenére.

Forrás: Világgazdaság

Indexkép: Pixabay