Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek már rövid távon is az élelmiszerárak megugrását idézhetik elő – derül ki egy friss kutatásból. Az elemzés abban különbözik korábbi tanulmányoktól, hogy nem a hosszú távú klímaváltozási hatásokat, hanem az időjárás közvetlen, rövid távú befolyását vizsgálta egyes mezőgazdasági terményekre.

A szélsőséges időjárás rontja a terméshozamokat, ami magasabb élelmiszerárakhoz vezet

Magyarországon is megtapasztalhattuk, hogy egy késői fagy vagy hosszan tartó aszály milyen gyorsan árfelhajtó tényező lehet. A tanulmány példákat is sorol:

  • Spanyolországban az olívaolaj ára 50 százalékot ugrott
  • Indiában a hagyma 89 százalékkal drágult a májusi hőhullám után
  • Dél-Koreában a káposzta ára 70 százalékkal nőtt a nyári hőség miatt
  • Japánban pedig a rizs ára 48 százalékkal emelkedett
  • Kínában a zöldségek ára 30 százalékkal nőtt
  • Kalifornia és Arizona térségében a zöldségek 80 százalékkal drágultak az aszályt követően.

A Barcelona Supercomputing Center elemzése szerint ezek az áremelkedések történelmi szinten is példátlanok, és jól mutatják, hogy a globális klíma már messze eltávolodott a természetes, emberi beavatkozás nélküli viszonyoktól.

élelmiszer

Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek már rövid távon is az élelmiszerárak megugrását idézhetik elő – fotó: pexels.com

A tanulmány arra is rámutat, hogy az élelmiszerárak mindössze néhány hónappal követik a szélsőséges időjárási eseményeket – és ez a tendencia a jövőben még gyakoribbá válhat, ahogy a klímaváltozás hatása fokozódik.

A világkereskedelem révén ezek a drágulások gyorsan globálissá válnak. „elég, ha arra gondolunk, hogy a csokoládé ára világszerte nőtt, miután a Ghánát és Elefántcsontpartot sújtó aszály miatt triplázódtak a kakaóárak" – idézi fel a Financial Times.

A klímaváltozás okozta áremelkedések komoly kihívás elé állítják a jegybankokat is, különösen a feltörekvő országokban, ahol az élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban kiemelkedően magas.

Ha a piaci spekuláció és a nem megfelelő kormányzati válaszok tovább súlyosbítják a helyzetet – ahogyan 2010-ben Oroszországban az erdőtüzek után a búzaexport tilalma is tette –, az könnyen globális válsághoz vezethet.

Akkor például a búzaár-emelkedés Mozambikban kenyérlázadáshoz vezetett. A klímaváltozás következtében megnövekedett élelmiszerárak tehát közvetlenül növelik az inflációt, és a hatások gyorsan átterjedhetnek más gazdasági szektorokra is, különösen az élelmiszerimportra szoruló országok esetében.

Indexkép: pexels.com