Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

Az elmúlt időszak kiszámíthatatlan időjárási körülményei, a rendkívüli szárazság, valamint a talajok kedvezőtlen nedvességtartalma komoly kihívás elé állítják a gazdákat az optimális vetésidő kiválasztásakor. A fajtanemesítés, valamint az évről évre beállított technológiai kísérletek igyekeznek választ adni ezekre a dilemmákra.

Tapasztalt szakemberek osztják meg hasznos útmutatásaikat. Kattintson a névre!

heti körkérdés

Handó Máté
kísérleti mérnök
IKR Agrár Kft.

Az őszi búza (T. aestivum) vetésterülete az elmúlt években hullámzó tendenciát mutatott, 870 000 és 1 030 000 hektár között alakult. Ez szorosan összefüggött a korábbi évek aszályos időjárásával, valamint a kukoricatermesztés eredményességével. Egy ekkora területen termesztett kultúra esetében kulcsfontosságú az alkalmazkodó termesztéstechnológia használata, amely alapvetően meghatározza a termesztés eredményességét.

Az őszi búza termesztéstechnológiájában – a tőszám és a vetésmélység mellett – a vetésidő fajtánkénti helyes meghatározása, valamint a vetés környezeti feltételekhez igazodó, időben történő elvégzése az egyik legfontosabb tényező a minél magasabb termésszintek eléréséhez. Az utóbbi évek szélsőséges időjárása, a súlyos aszály és a kedvezőtlen talajnedvességi viszonyok nem könnyítik meg sem a talaj-előkészítést, sem a vetést az őszi kultúrák esetében. Ez különösen a nagyobb vetésterületen gazdálkodók számára jelent komoly munkaszervezési kihívást.

A szakirodalom szerint a fajták optimális vetésideje október 5. és 25., illetve október 1. és 20. közé esik, míg a hibridbúzák esetében ez az időszak 5–10 nappal korábbra tehető. A hagyomány szerint a fővetést Gál napját, vagyis október 16-át követően kezdték meg. Nem szabad azonban kizárólag a naptárhoz igazodni, hiszen az optimális vetésidőt a gyakorlatban számos környezeti tényező is befolyásolhatja.

Az integrált, okszerű szemlélettel megtervezett és végrehajtott vetés alapvetően meghatározza az őszi búza termésszintjét, ami a jelenlegi felvásárlási árak mellett a termesztés eredményessége – vagyis a minőség, a mennyiség és a költséghatékonyság – szempontjából is rendkívül kritikus. Az elsődleges cél, hogy a búza a tél beálltára elérje a 3–5 leveles fejlettségi állapotot.

A korán vetett állományok a túlfejlődés következtében fagyérzékenyebbé válhatnak, és ha tartósan, hótakaró nélkül erősebb fagy éri őket, nagyobb a kifagyás veszélye. A késői vetésnek szintén megvannak a hátrányai. Ezeket csak korlátozott mértékben lehet kompenzálni a vetőmagnorma emelésével, és a gyengébb bokrosodás mellett – különösen az érzékenyebb fajták esetében – jelentős terméskieséssel is számolni kell.

Növényvédelmi szempontból is meghatározó jelentőségű a vetésidő. A korán vetett állományokban nagyobb eséllyel telepednek meg a vírusvektorok – például a levéltetvek, a kabócák és az atkák –, amelyek több gabonavírus terjesztésében is szerepet játszhatnak. Esetükben nem elsősorban a közvetlen kártétel okozza a legnagyobb problémát, hanem a sokszor észrevétlen vírusátvitel. A fertőzésre sok esetben már csak jóval később, a tünetek megjelenése után derül fény, amikor már nincs lehetőség a hatékony beavatkozásra. Emellett a dúsabb állományokban fokozottabb kórokozónyomásra is számítani kell, és az őszi gyomirtás szükségessége sem zárható ki teljes mértékben.

A Pibrac (Syngenta) esetében a fajtatulajdonosi ajánlás a vetésidő tekintetében igen széles időintervallumot ölel át, ugyanis szeptember 30. és október 30. közé esik.

Az RAGT által nemesített RGT Propulso és RGT Rubisco esetében nincs konkrét fajtatulajdonosi ajánlás, mert mind a 2 fajta nagyon jó bokrosodási és korai fejlődési eréllyel rendelkezik, így rugalmasan, a fennálló környezeti feltételekhez alkalmazkodva vethető.

Az Isterrától érkező Intensity számára az október 5-15. közötti időablak a legmegfelelőbb, míg az IKR által már régóta jól ismert Complice esetében elmondható, hogy az egyik legkevésbé érzékeny fajta a vetésidőre. A kísérleti eredmények alapján megállapítható, hogy korán vetve vagy megkésett vetések esetében is nagyon jó a tőszámkompenzációja és csak minimális terméskieséssel, hl-tömeg csökkenéssel kell számolnunk.

1. kép: 2025.10.18-án vetett RGT Propulso Pécs-Reménypusztán (2025 decemberi felvétel) – Fotó: IKR Agrár Kft.

2. kép: A 2025.10.18-án vetett Pibrac állomány (2025 decemberi felvétel) – Fotó: IKR Agrár Kft.

További információ prospektusunkban: https://ikragrar.hu/prospektusok
Kollégáink elérhetősége: https://ikragrar.hu/kapcsolat

heti körkérdés

Dr. Nagy Zoltán
Nemesítési programvezető
Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft.

Az őszi búza termésbiztonságát alapvetően meghatározza a vetésidő helyes megválasztása. Sokan rutinfeladatnak tekintik a vetést, pedig valójában a következő évi termésmennyiséget és -minőséget közvetlenül befolyásoló, komplex agrotechnikai döntésről van szó.

A vetésidőt leginkább a talajállapot kell, hogy meghatározza. A talaj kötöttsége, nedvességtartalma és hőmérséklete szorosan összefügg a vetésidő helyes megválasztásával. Kötött talajokon indokolt lehet a vetésidő korábbra hozatala is, mivel ezek a talajok lassabban melegednek fel és száradnak ki, így a magágykészítés is időigényesebb.

A korai vetés, korai fejlődés a rovarkártételnek és a betegségek kialakulásának kedvez, így a fajták kórtani tulajdonságai felértékelődnek. A GK Pilis, GK Magvető jó levélbetegségekkel szembeni rezisztenciája biztonságossá teszi termelésüket. A korai vetés előnye, hogy biztonságosan tud az állomány belemenni a télbe, a gyökérzet és a bokrosodási csomó megfelelően erős lesz.

A kései vetésre sokszor kényszerből kerül sor, és több hátránya is van, mert nem képesek a növények a megfelelő fejlettséget elérni ahhoz, hogy jó kondícióban átvészeljék a telet. Itt a növények gyors fejlődése és hidegtűrése értékelődik fel. A GK Hortobágy és GK Csillag is jó kezdeti fejlődéssel rendelkeznek kiváló hidegtűréssel.

GK Hortobágy – Fotó: Gabonakutató Nonprofit Kft.

A 2025 őszi vetés utáni időszak jól szemlélteti, hogy a jó bokrosodás nem jelent kizárólag előnyt. A száraz ősz megnehezítette a vetést és a kelést. A jól bokrosodó fajtáknál az oldalhajtások versenyeztek a főhajtással a szűkösen rendelkezésre álló vízért és tápanyagokért. A márciusban is kialakult csapadékhiány visszavetette az oldalhajtások fejlődését, ezért azok nem tudtak kikalászolni, a biotikus és abiotikus stresszek mellett a főkalász hossza sem érte el a várt padkaszámot. Ez rámutat arra, hogy jó bokrosodóképességű fajták esetén aszályos, vízhiányos tavaszokon a túlzott bokrosodás kockázati tényezővé is válhat, ezért a fajtaválasztást és az agrotechnikát (így a vetésidőt és a tápanyag-utánpótlást is) a várható vízellátottsághoz igazítva érdemes megtervezni.

A megfelelő vetésidő és fajtaválasztás megtervezésében nincs egyedül. A Gabonakutató nemesítői és szaktanácsadói tökéletesen ismerik a magyar viszonyokat: fajtáinkat itthoni termőhelyeken, hazai stresszkörülmények között teszteljük, így pontosan tudjuk, melyik fajta hol és milyen agrotechnika mellett teljesít a legjobban. Kollégáink a területi adottságok – talajtípus, vízellátottság, elővetemény és termesztési cél – függvényében segítenek a fajtaválasztásban és az agrotechnika kialakításában, a vetésidőtől a tápanyag-utánpótlásig.

Keresse régiója szaktanácsadóját: www.gabonakutato.hu/hu/ertekesitesi csapatunk

Alföldön nemesítve. Aszályra felkészítve.

körkérdés

Virágné Pintér Gabriella
kereskedelmi vezető

Mórocz Péter
termékfejlesztési vezető
Isterra Közép-Európa Kft.

A jól időzített vetés mindent visz!
A cél sokszor nem a termés maximalizálás, hanem a veszteség minimalizálás.
A következő időszak legnagyobb kihívása, hogyan tudjuk tompítani a negatív hatások következményeit, miközben jobban kihasználjuk a lehetőségeket.

A termőhelyi potenciál és a változó környezet tudatos összehangolása hosszú távú, stratégiai döntésekkel.
Az időjárási kockázatoknak ellenálló és a piaci igényeknek megfelelő fajtakör (nem egy fajta) kiválasztása.
A technológiai folyamatok és felhasználható eszközök rugalmas igazítása az időjárási és termőhelyi viszonyokhoz.

Az Isterra fontos feladatának tekinti, hogy bemutassa azokat a technológiai elemeket, amelyeken van módunk különösebb költség ráfordítás nélkül változtatni. Ezek közül is a legfontosabb a vetésidő. Nagyon lényeges a fajtára és területre adaptált tőszám, illetve a növényvédő szerek, tápanyagok egyéb biostimulátorok okszerű felhasználása.

Évjárattól függetlenül a korai vetés mindig hoz

Kaposváron már 5 éves kísérleti adatok állnak rendelkezésre. Minden évben végeztünk vetésidő kísérletet. Az elmúlt években mindössze két hét telt el a két vetés között, ami tökéletesen megmutatja, hogy egy ilyen apró odafigyeléssel mekkora eredményeket érhetünk el.

Már a fotókon is jól látszik, hogy a tőszám hatása elenyésző, ezzel szemben a vetésidő jelentős hatást gyakorol a növények habitusára.

Ugyanez látszik az áprilisi felvételeken is, hogy a korai vetés sokkal fejlettebb, az elágazások száma jóval több, ami a kalász számlálásnál is jól látható.

Az Isterra búzafajták termése eltérő tőszámon és vetésidőben,
Kaposvár (4 fajta átlaga)

Forrás: Isterra Közép-Európa Kft.

Bár táblaszinten a késői vetéssel elért termésszintek is minden évjáratban jónak mondhatók, a korábbi vetésidő átlagosan 1,5 tonna plusz termést eredményezett mindegyik tőszámon. A korábbi vetéssel hosszabb őszi bokrosodási idő áll rendelkezésre. A korábbi vetés minden évjáratban szignifikánsan nagyobb kalászszámot eredményezett. A későbbi vetés esetén az emelt tőszám (4,5) még meg sem közelítette a normál vetésidő alacsonyabb (2,5) tőszámú termését.

Szárazságban a kevesebb néha több

Forrás: Isterra Közép-Európa Kft.

Ebben az évben új, kevésbé intenzív körülmények között is vizsgáltuk fajtáinkat vetésidő és tőszám kísérletben. A normál vetés 2025. okt. 11-én, míg a késői vetés okt. 28-án történt.

A tenyészidőben lehullott csapadék kevesebb, mint 160 mm volt! A 2 hét vetésidő különbség közel 2 t/ha terméscsökkenést okozott. Az aszály miatt a magasabb tőszám inkább termésveszteséggel járt.

A fajták alkalmazkodó képessége döntő lehet

Az Ampleur fajtát nem csak évjárat stabilitás jellemzi, hanem kiválóan reagál az eltérő technológiai szintekre is. A kalászszáma stabil. Ebben az évben két termőhelyen is vizsgáltuk. Intenzív körülmények között késői vetésben is jól kompenzált. A kalászszám is kevésbé csökkent a normál vetéshez képest és ez kisebb terméscsökkenést eredményezett.

Az aszályos kísérletben jóval nagyobb volt a vetésidő hatása, ami már több, mint 2 t/ha terméshátrányt jelentett. Ami a fajta legnagyobb előnye az jól látszik az ábrán. A két hely csapadékellátottsága között több, mint 100 mm volt a különbség Kaposvár javára. Ennek ellenére normál vetés esetén Tiszavasváriban a termése alig maradt el a jobb ellátottságú Kaposvár mögött.

Forrás: Isterra Közép-Európa Kft.

Ezeknél a korszerű búzáknál az ideális vetésidő október közepéig tart. Két hét késedelem a termésben akár 2 tonnás kiesést is eredményezhet.

Az ideális tőszám 3,0-4,0 millió mag/ha. A vetőmag mennyiség kiszámításakor minden esetben ellenőrizzék a fémzárolt vetőmag tétel ezermagtömegét, hiszen 35-55 g között változhat fajtánként és évjáratonként. Fontos kiemelni, hogy 1 tonna fémzárolt Isterra vetőmagból átlagosan 5-5,5 ha biztonsággal elvethető.

További információkért látogassák meg honlapunkat vagy keressék kereskedő kollégáinkat!

heti körkérdés

Varga Gábor
termékfejlesztő
SAATEN-UNION Hungária Kft.

Az őszi búza vetésidejével kapcsolatos megközelítések jelentősen változtak, amit elsősorban a termelési körülményekben bekövetkezett változások indokolnak. A gazdaságok jellemzően időben felkészülnek a vetésre, a konkrét vetési időpontot azonban egyre inkább az aktuális talajnedvességi állapothoz, talajtípushoz, valamint a várható jelentősebb csapadék érkezéséhez igazítják. A nemesítés is folyamatosan reagál ezekre a kihívásokra. Napjainkban egyaránt rendelkezésre állnak olyan genotípusok, amelyek a relatív korábbi vetést igénylik, amelyek széles vetésidőablakkal rendelkeznek, rugalmasabban vethetők, illetve amelyek a megkésett vagy kései vetésből adódó kezdeti fejlődési hátrányokat – járó jellegüknél fogva – megfelelő tavaszi kompenzációs képességgel képesek mérsékelni.

A hibrid búzák sajátossága, hogy az alacsony, mintegy 1,5 millió csíra/ha vetésnorma mellett az októberi, relatíve korai vetésekben képesek igazán jól kihasználni genetikai potenciáljukat. Az őszi időszakban intenzív kezdeti fejlődést és erőteljes bokrosodást várunk el tőlük, hiszen a megfelelő számú termőhajtás kialakítása alapvetően meghatározza a terméspotenciált, továbbá a kellően fejlett és zárt állomány kedvezőbb mikroklímát biztosít. A hibrid búzák között ugyanakkor a vetésidő szempontjából is jelentős genetikai különbségek vannak.

Tapasztalataink alapján az SU HYSTORIC a kifejezetten korán, október első harmadában végzett vetéshez ajánlott, ami különösen a nehezebben melegedő termőhelyeken lehet fontos szempont. Ezzel szemben az SU HYTONI és az SU HYANKEE szélesebb vetésidő-toleranciával rendelkezik. Ezek a hibridek az október 5–25. közötti időszakban vethetők, amennyiben a termőhelyi feltételek ezt lehetővé teszik. Ez a nagyobb vetésidőablak különösen értékes lehet azokban a gazdaságokban, ahol az elővetemények betakarítása vagy az őszi talajmunkák miatt nem mindig biztosítható az optimális időpontban történő vetés.

SU HYSTORIC – Fotó: SAATEN-UNION Hungária Kft.

A normál vetésidőben, elsősorban az október 5–20. közötti időszakban jól hasznosíthatók az SU HYCARDI és az SU HYBISCUS adottságai. Ezeknél a hibrideknél a megfelelő vetésidő és vetésnorma együttes alkalmazása teremtheti meg azt az állományszerkezetet, amelyben a genetikai terméspotenciál megfelelően érvényesülhet.

A fajtabúzák esetében is jól differenciálhatók az egyes genotípusok a vetésidőhöz való alkalmazkodóképességük alapján. Érdemes kiemelni, hogy a járóbúzák – így a LENNOX – rendelkeznek a legszélesebb vetésidőablakkal, így megfelelő talajállapot mellett nagyobb rugalmasságot biztosítanak a termelők számára. Ez komoly termesztéstechnológiai előnyt jelenthet, ennek ellenére velük is célszerű törekedni arra, hogy az október–novemberi időszakban megfelelő fejlettségű, jól záródó őszi állományt alakítsunk ki, amely megfelelő alapot biztosít a télállósághoz és a tavaszi fejlődéshez.

LENNOX – Fotó: SAATEN-UNION Hungária Kft.

Az SU MENDOZA, EXSAL, KAROQUE, CHEVIGNON és GENIUS a hagyományos őszibúza-fajtáink közül kifejezetten jól illeszthető a korai és a normál vetésidőben alkalmazott technológiákhoz. A korai és középkorai búzafajtáink döntő többsége – így az SU CRIPTON, CAMELEON és APEXUS – szélesebb vetésidő-ablakának köszönhetően rugalmasan használható a normál vetésidőre épülő termesztéstechnológiákban is.

Természetesen ezeknél a genotípusoknál is fontos a termőhely sajátosságainak figyelembevétele. A nehezen melegedő, kötött talajokon valamennyi genotípus esetében célszerű a vetést elsősorban az október 5–25. közötti időszakra koncentrálni, amennyiben a talajállapot és az időjárási körülmények ezt lehetővé teszik.

A megfelelő vetésidő nem egy naptárban rögzített dátum, hanem a genotípus, a termőhely, a talajállapot és az aktuális évjárati körülmények által meghatározott termesztéstechnológiai döntés. A következő években ezért egyre inkább azok a fajták és hibridek kerülhetnek előtérbe, amelyek a magas terméspotenciál mellett szélesebb vetésidőablakban képesek kiegyenlített fejlődésre és stabil termésre.