A termesztésben dolgozó szakemberek szerint emelkedhet a következő hetekben a vöröshagyma ára, mert akkora iránta a kereslet, hogy azt az egyre hiányosabb kínálat nem képes követni. Hiába voltak az elmúlt három évben a felvásárlási árak elfogadhatóak és hiába tudtak a termelők a költségeik mellett némi nyereséget is elkönyvelni, a hazai hagymapiac helyzete egyre bizonytalanabb.
Hazánkban mintegy 1500 hekktáron terem a vöröshagyma, de ma már nem Makó és környéke a hagymatermesztés fellegvára – foglalta össze a magyar valóságot Csanádi János, a Hanság Fertő-menti Szövetkezet elnöke, aki elmondta, a makói fajta kiváló minőségű hagyma volt, jó tárolhatósággal és a kiváló ízvilággal, de két dologra alkalmatlan volt: nem tudott ellenállni a fuzáriumnak és nem termett belőle elegendő mennyiség egy hektáron.
Napjainkban a legnagyobb termővidékeink Békésben, Bács-Kiskunban és Jász-Nagykunban találhatók, a kisebb területek pedig Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében vannak.
Jelenleg hibrid fajtákkal próbálkoznak a termelők, amelyek között van magyar nemesítés is, de többnyire az olasz és a holland nemesítés a jelentős. Kétféle vetési idővel rendelkező hagymát termesztenek Magyarországon, az egyiknek az ideje augusztus végére, vagy szeptember elejére esik – ezek az áttelelő hagymák, amelyek a telet a földben töltik és ezekkel kezdődik a korai betakarítás május végén. A másik típus a tavaszi vetésű hagyma, amelyek között is vannak korai és későbbi vetésűek, s ezeknek a betakarítása júniustól szeptemberig tart
– összegezte a szövetkezeti elnök.
Napjainkban a legnagyobb termővidékeink Békésben, Bács-Kiskunban és Jász-Nagykunban találhatók, a kisebb területek pedig Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében vannak – Fotó: Pixabay
A vöröshagyma vízigényes növény, így a területek 90 százalékát öntözik, azonban ez nem fejt ki olyan hatást, mint amikor esővel érkezik a csapadék, azonban öntözés nélkül ma már ezt a növényt sem szabad termeszteni. A téli hidegebb időszakok az áttelelő hagymát rosszul érintették, de a tavasz során ezt a lemaradást képes lesz behozni a növény.
Nagyon sok az importhagyma, ami azt jelzi, hogy a hazai igényeket a magyar termés nem tudja fedezni. A boltok kínálatában ma már 80 százalékban importhagyma van, az éves fogyasztási igénynek – ami 10 kilogramm körül alakul személyenként – nagyságrendileg a felét termeljük meg saját magunk, a többit behozatalból pótoljuk.
Csanádi János véleménye szerint tárolással lehetne megoldani azt, hogy az import hagymával telített időszakban is rendelkezésre álljon a magyar hagyma, de sem a technológiával, sem a tárolási háttérrel nem tartunk ott, hogy ezt meg tudjuk valósítani.
A KSH adatai szerint 2024 első hét hónapjában Magyarország vöröshagymaimportja 14 százalékkal 8,53 ezer tonnára csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Szlovákia 24 százalékkal (1,33 ezer tonna), Németország 36 százalékkal (427,8 tonna) kevesebb vöröshagymát szállított hazánkba. Ugyanakkor Hollandiából 8 százalékkal (3,56 ezer tonna), Ausztriából 55 százalékkal (1,51 ezer tonna) több vöröshagyma érkezett. Magyarország vöröshagymaexportja éves szinten nem jelentős (1-2 ezer tonna).
Forrás: novenyvedoszer.hu
Indexkép: pixabay.com
_fill_540x300_0.jpg)
