Magyarország természeti adottságai – a termőföld minősége, a vízkészletek és a klimatikus tényezők – kiváló alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaság a jelenleginél lényegesen jobb eredményeket érjen el. Bóna Szabolcs beiktatás előtt álló tárcavezető szerint az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb mulasztása, hogy a hazai agrárpolitika nem tudott koherens jövőképet vagy pontos stratégiát felvázolni az élelmiszer-termékpályák számára. Ahogy a leendő miniszter az Agrárszektoron fogalmazott: mélyen hiszi, hogy alaposan kidolgozott koncepció nélkül képtelenség gátat szabni a vidéki területek leszakadásának, megoldani a megélhetési gondokat és megállítani a fiatalság elvándorlását.
Meglátása szerint jelenleg a magyar mezőgazdaság nemzetközi szintű versenyképessége elmarad a lehetőségektől, ami a strukturális akadályok mellett annak is betudható, hogy az uniós és hazai források felhasználása nem minden esetben a valós gazdasági teljesítményt ösztönözte.
A politikus hangsúlyozta, hogy a korábbi időszakok tévedéseit elsősorban a tanulságok levonása és a hibák kijavítása miatt szükséges elemezni. Céljuk egy olyan egységes stratégiai program megalkotása, amely az agrártárca és háttérintézményeinek jövőbeni működését is alapjaiban határozza meg. A leendő miniszter szavai szerint a hazai agrártevékenység nem csupán a gazdaság egyik tartóoszlopa, hanem a vidéki lét fundamentuma is.
Kiemelte: a jövő záloga a magas minőségű termelésben, a fenntarthatóságban és a modern szaktudáson alapuló gazdálkodásban rejlik.
Ez biztosíthatja a megújuló vidéki életteret és az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést anélkül, hogy felélnénk természeti kincseinket. Bár az agrárium önálló nemzetgazdasági szektor, a miniszterjelölt szerint sikereket csak a természetvédelemmel, a vízgazdálkodással és a társadalom egészével összhangban érhet el.
Bóna Szabolcs – Fotó: Facebook
- A TISZA program keretében már konkrét vállalásokat tettek: az alapvető élelmiszerek áfáját 5%-ra mérsékeljük, hogy azok mindenki számára elérhetőek legyenek, miközben javítjuk a hazai előállítók piaci pozícióit. A leendő miniszter részletezte, hogy ez az intézkedés a zöldségek és gyümölcsök teljes körére, valamint más bázis-élelmiszerekre is vonatkozik.
- Emellett ígéretet tett a szakhatóságok függetlenségének és integritásának helyreállítására, különös tekintettel a Nébihre. A hatékony járványvédelem nála kiemelt prioritás, hiszen meglátása szerint az állat- és növénybetegségek egyre komolyabb fenyegetést jelentenek.
- A miniszterjelölt leszögezte: a fenntarthatóság nem csupán elvárás, hanem alapfeltétel. Az alapanyaggyártásnak és az élelmiszeriparnak csökkentenie kell a vegyszerhasználatot és a károsanyag-kibocsátást. Kifejtette, hogy a fogyasztók számára kötelező a hiteles tájékoztatás az összetevőkről és az allergénekről, elkerülve a megtévesztést.
- Egyszerűsíteni kívánja a helyi ellátási láncok kialakítását és a házi feldolgozás engedélyezését, miközben mérsékli a gazdálkodók adminisztrációs terheit. Mint mondta, elkötelezett amellett, hogy a magyar származású termékek aránya érdemben növekedjen a hazai fogyasztásban.
- A támogatási rendszerben a leendő miniszter kiemelt figyelmet kíván fordítani a hátrányosabb helyzetű kis- és középvállalkozásokra, a családi gazdaságokra és a fiatal termelőkre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hatékonyság növelése üzemmérettől függetlenül nemzeti érdek.
- Szavai szerint Magyarország számára az uniós tagság alapvető fontosságú, hiszen ez biztosítja legfőbb piacainkat és a fejlesztési forrásokat. Az agrárkormányzat feladatának tekinti, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) előnyeit kihasználva megvédje piacunkat a gyengébb minőségű, harmadik országokból érkező áruktól.
A földforgalmi szabályozás felülvizsgálatával az állami földek bérbeadásakor a ténylegesen gazdálkodó fiatalokat és családokat részesítjük előnyben – vázolta fel terveit a politikus.
illusztráció – Fotó: Shutterstock
Megerősítené a mezőgazdasági tudásbázist és a valódi szakmai tanácsadást, mivel meglátása szerint a modern technológia alkalmazása nélkülözhetetlen a hatékonysághoz. A hitelezést és a biztosítási rendszert állami garanciavállalással és támogatási eszközökkel segítené. A minisztérium működését ügyfélközpontúvá és digitálissá tenné, egy modern, horizontális és vertikális irányokat ötvöző mátrix-rendszert kialakítva.
Stratégiai alapvetése, „A magyar agrárium helyzete és jövőképe” rögzíti, hogy reális költségvetési tervezésre van szükség az alacsonyabb gazdasági növekedés időszakában is. A leendő miniszter kifejtette: az első félév a bizalomépítésről és a valós állapotfelmérésről szól majd. Ahogy fogalmazott: nem ígéretlicitbe kezdenek, hanem felelősséget vállalnak a célok rangsorolásáért.
Véleménye szerint a termelékenység növelése mellett a képzés és a technológia minősége fontosabb a mennyiségi szemléletnél. Az energiapolitikát a gazdaságbiztonság részeként kezeli, hiszen szerinte az alkalmazkodás kifizetődőbb, mint a halogatás.
Jelenleg a növénytermesztésünk túlságosan alapanyag-orientált, a gabonatermelés dominanciája miatt pedig magas a piaci kitettségünk – mutatott rá a problémákra a szakpolitikus.
- A magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatok, mint a kertészet, a vetőmag-termesztés vagy a szőlészet felfuttatását közös érdeknek nevezte.
- Az állattenyésztésben a baromfi- és sertéságazat modernizációja, valamint a tejfeldolgozás fejlesztése jelenthet kitörési pontot számára.
Kijelentette: nemzeti bajnokokat termékszinten kell kinevelnünk, miközben a kisméretű vállalkozások összefogását, a TÉSZ-ek alapítását és a generációváltást is aktívan segíteni fogja.
A technológiai fejlődés terén a leendő miniszter szerint nem elég az AgTech 4.0, már az 5.0 emberközpontú megoldásaira kell fókuszálnunk. A precíziós gazdálkodás, a dróntechnológia és az adatvezérelt döntéshozatal nála már nem opció, hanem alapkövetelmény a versenyben maradáshoz. A célja egy olyan szolgáltató és hatékony agrárközigazgatás, amely szavai szerint valódi partnere lesz a magyar gazdáknak a mindennapi kihívások és a globális piaci változások közepette.
Forrás: Agrárszektor
Indexkép:
