Egyre súlyosabb piaci és fogyasztóvédelmi problémára figyelmeztet a román Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC): a román kiskereskedelemben rendszeresen jelennek meg olyan citrusfélék, amelyek uniós besorolás szerint legfeljebb ipari feldolgozásra vagy állati takarmányként lennének értékesíthetők. Ennek ellenére ezek a termékek első osztályú déligyümölcsként kerülnek a hipermarketek polcaira.

Paul Anghel, az ANPC vezérigazgatója szerint különösen a kisebb méretű, ízben és beltartalmi értékben is gyengébb citromok és narancsok esetében figyelhető meg rendszeresen a félreminősítés. Bár az uniós kereskedelmi szabványok egyértelműen különbséget tesznek az étkezési és az ipari célú gyümölcsök között, a gyakorlatban ezek a határok gyakran elmosódnak.

Papíron takarmány, a boltban prémium áru

A hatóság tapasztalatai alapján a jelenség nem elszigetelt visszaélések eredménye, hanem egy rendszerszintű gyakorlat következménye, amely az importőrök, a nagykereskedők és a kiskereskedelmi láncok teljes láncolatát érinti. A dokumentáció szerint feldolgozásra vagy takarmányozásra szánt tételek jelentős része végül a frissáru-részlegekben köt ki. Ezek között gyakran olyan gyümölcsök is megjelennek, amelyeket a nyugat-európai piacokon már nem tartanak eladhatónak, ezért keleti tagállamokban próbálnak értékesíteni.

A román piac erős árérzékenysége, valamint a hiányos vagy következetlen hatósági ellenőrzések együttesen kedveznek ennek a gyakorlatnak. A kereskedelmi láncok alacsonyabb beszerzési ár mellett tudnak „első osztályúként” kínálni gyengébb minőségű gyümölcsöket, miközben a valóban magas minőségű tételek túlnyomórészt Nyugat-Európában találnak vevőre.

citrom

A hatóság tapasztalatai alapján a jelenség nem elszigetelt visszaélések eredménye, hanem egy rendszerszintű gyakorlat következménye – Fotó: Pixabay

Kettős minőség más megközelítésben

A probléma nem új keletű. Több kelet-európai uniós tagállam – köztük korábban Magyarország is – évek óta sürgeti az uniós fellépést az élelmiszerek kettős minősége ellen. Ennek eredményeként az EU fogyasztóvédelmi szabályozása kimondja: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak számít, ha azonos márkanév alatt indokolatlanul eltérő minőségű termékeket hoznak forgalomba.

A citrusfélék esetében azonban a helyzet bonyolultabb, mivel nem azonos márkák eltérő receptúrájáról van szó, hanem a minőségi besorolás tudatos manipulálásáról. Ez jogi és ellenőrzési szempontból is nehezebben kezelhető, hiszen a határ az étkezési és az ipari minőség között sokszor csak szakértői vizsgálatokkal állapítható meg.

Hosszú távú kockázatok a kereskedelemben

Bár a gyakorlat rövid távon költségelőnyt jelenthet a kiskereskedelmi láncok számára, hosszabb távon komoly kockázatokat hordoz.

A fogyasztói bizalom megingása, az ellenőrzések szigorodása és az esetleges uniós szintű fellépés egyaránt negatívan érintheti az érintett szereplőket. A reputációs veszteség különösen érzékenyen érintheti azokat a láncokat, amelyek prémium minőség ígéretével próbálnak versenyelőnyt szerezni.

Szakértők szerint a helyzet kezelése csak kettős megközelítéssel lehetséges. Egyrészt következetesebb és gyakoribb hatósági ellenőrzésekre lenne szükség, másrészt a vásárlói tudatosság erősítésére. Amíg az ár marad az elsődleges döntési szempont, addig a gyengébb minőségű termékek iránt is lesz kereslet, akár prémium címkével ellátva is.

A román példa ezért nem csupán nemzeti ügy, hanem figyelmeztetés az egész régió számára: az élelmiszerminőség kérdése túlmutat a fogyasztóvédelemen, és a közép-kelet-európai kiskereskedelem versenyképességét és hitelességét is érinti.

Forrás: kronika.ro
Indexkép: pixabay.com