A gazdák adásból kimaradt kérdéseire a szakpolitika és a pályázati szféra illetékes képviselői, Göbölyös Károly (MAGOSZ), dr. Weisz Miklós (NAK, Fiatal Gazda Osztály), valamint az Agrárminisztérium szakértői utólag válaszoltak. Íme – hosszú a lista, de megéri elolvasni:
A MAGOSZ válaszai a gazdaságátadással kapcsolatos kérdésekre
1. Minden vagyon átszáll az átvevőre, ami az átadó nevén van? Például tanya lakóingatlan is?
A használat átadása kötelező, az átadó dönthet úgy, hogy a tulajdon nem kerül átadásra. Azok szállnak át, amik a szerződésbe beírásra kerülnek.
2. Az az átadó, akire gazdálkodása során nem vonatkozott SZJA bevallási kötelezettség hogyan kell igazolni az árbevételt? pl.: felvásárlási jegyek, számlák vagy más egyéb megfelel –e?
A pályázati felhívás jogosultsági feltételként 10.000 euró STÉ üzemméretet határoz meg, vagy ha az átadó nem üzemmérettel kívánja igazolni a támogatási jogosultságot, hanem legalább 10.000 euró összegű árbevétellel, abban az esetben a gazdaságátadó pályázat előírása szerint regisztrált mérlegképes könyvelő által ellenjegyzett igazolás benyújtása szükséges. Fontos információ, hogy ezt a lehetőséget csak a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet szerint kistermelői nyilvántartásban szereplő gazdaságátadó választhatja.
3. Van-e annak akadálya, hogy az a személy, aki a gazdaság átvevője lesz, a fiatal gazda támogatást vegye igénybe úgy, hogy nem üzemmérettel igazolja a támogatási jogosultságot, hanem legalább 10.000 euró összegű árbevétellel?
Nincs akadálya, a gazdaságátvevő dönthet úgy, hogy a fiatal gazda pályázaton vesz részt, ez esetben az átvevő pályázaton nem tud indulni. A gazdaságátadási együttműködés pályázaton a gazdaság átadója részt tud venni.
4. Az a kisüzemi bortermelő, aki mezőgazdasági termék feldolgozásából ér el árbevételt, nincs benne a KAP-RD07-1-25 kódszámú "Gazdaságátadási együttműködés támogatása" pályázati tervezet által előírt kistermelő nyilvántartásban. Szőlő- és bortermelés egyéb jogszabályi szabályozás alá esik. Kérdésem, ha saját, esetleg gyermekei által termelt alapanyagot dolgoz fel, a gazdaságátadó jogosulttá válik árbevétel alapján a pályázatra?
A felhívás 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet szerinti kistermelői nyilvántartásban szereplő gazdaságátadóról rendelkezik, ezek alapján a kérdésben szereplő termelő nem jogosult támogatási kérelem beadására árbevétel alapján.
5. Gazdaságátadásnál a bérbe adott, illetve szívességi földhasználatra átadott földeket át kell-e adni a gazdaság részeként a gazdaság átvevőjének?
A gazdaságátadás során a gazdaságátadó a használatában lévő összes területet köteles átadni. A gazdaságátadás során is rögzíteni kell a földforgalmi szabályok értelmében kötelező kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat. Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony időtartamát nem hosszabbítja meg, és megszűnését követő időre vállalja a földhasznosítási kötelezettségeket.
6. A gazdaság átadója által benyújtott pályázathoz kell-e már csatolni a gazdaságátadási szerződést? Meg kell-e kötni a pályázat benyújtásáig? A gazdaságátvevő ŐCSG-vel rendelkezik, melyik ŐCSG fog megmaradni, azt átadóé, vagy az átvevőé?
Az együttműködési pályázatnál elég a szándéknyilatkozat csatolása, amely kapcsán fontos, hogy a szándéknyilatkozat aláírásának dátuma, és a gazdaságátadási szerződés aláírásának dátuma sem lehet korábbi, mint a felhívás megjelenését követő nap. A támogatási kérelem benyújtását követő 12 hónapon belül szükséges az elkészült szerződést benyújtani az illetékes kormányhivatal részére jóváhagyásra.
A gazdaságátvevő döntése, hogy melyik ŐCSG marad meg, azonban fontos, hogy a hozzátartozói láncolatnak meg kell felelnie, illetve a taglétszámi minimumot be kell tartani.
Az erdő gazdaságátadási szerződéssel ugyanúgy átadható, azonban az üzemméret számításánál nem veszik figyelembe Fotó: Pixabay
7. Mi a helyzet erdőgazdaság-átadás ügyben?
A gazdaságátadási tv. alapján erdő művelési ágú terület is átadható, ugyanakkor az RD06 és RD07 pályázati felhívások a mezőgazdasági tevékenységet folytató őstermelő, illetve egyéni vállalkozó gazdaságátadót és gazdaságátvevőt részesíti támogatásban, ami nem zárja ki párhuzamosan a többi gazdasági tevékenység meglétét. Ilyen esetben, ha a szerződés erdő területet is tartalmaz, az az üzemméret számításnál nem kerül figyelembe vételre, mivel az erdőnek nincs STÉ értéke. Kimondottan az erdőgazdálkodók generációs megújításának támogatását azonban külön beavatkozás szolgálja, amelynek címe: RD08_B04_BIS_75 - Generációs megújulás induló vidéki és fiatal erdőgazdálkodó vállalkozók támogatásával.
8. A gazdaság átadója 60 éves, de valamilyen oknál fogva nem akar min. 5 évig semmilyen támogatást kapni. Ekkor is megindíthatja a gazd. átadási támogatási kérelmet csak az átvevőre kedvezményezettként?
Amennyiben a gazdaságátadó nem akar támogatást kapni, lehetőség van csak a gazdaságátvevő felhíváson indulni. Ennek alapfeltétele a jóváhagyott gazdaságátadási szerződés, ennek előkészítését célszerű elindítani.
9. Amennyiben a gazdaság átadó a családi gazdálkodó, az átvevő automatikusan átveszi ezt a szerepet és az ÖCSG vezetője lesz, vagy új szerződést kell kötni?
Szerződés módosítással az ŐCSG belüli változásokat lehet kezelni, nem kell új szerződést kötni. Fontos azonban, hogy a módosítást követően is meg kell felelni a hozzátartozói láncolat feltételeinek.
10. A gazdaságátadó 2026-ban éri el a nyugdíjkorhatárt, meg lehet erre az időpontra határozni a gazdaság átadását a szerződésben? Benyújtható-e első körben a pályázat?
A szerződésben az átszállás időpontját a szerződő felek határozzák meg, így meghatározhatják akár azt a napot is. Fontos, hogy a végleges felhívásban szereplő információk figyelembevételével kerüljön meghatározásra az átszállás időpontja.
A pályázat előfeltétele a szándéknyilatkozat csatolása, így gazdaságátadási együttműködési pályázat már az első körben is benyújtható lehet.
11. A gazdaságátvevő még nem őstermelő. Ha most váltja ki az őstermelői igazolványt, jogosult lesz a kérelem benyújtására?
Igen, az átvevő gazdálkodási múltja nem kerül vizsgálásra, azonban a támogatási kérelem benyújtásakor, illetve a szerződéskötéskor őstermelőnek vagy mező-erdőgazdálkodási tevékenységet végző egyéni vállalkozónak, továbbá kérelemre nyilvántartásba vett besorolású kedvezményezettnek kell lennie.
12. Az őstermelői státusz másodállású őstermelőként is megfelelő?
Nem szükséges főállásúvá válni, így a válasz igen.
13. Amennyiben az átadási időszak alatt az egyéni vállalkozóként működő átadó pl. egészségügyi problémák miatt nem tudja folytatni a gazdálkodást, van-e lehetőség arra, hogy az átvevő azonnal, még a szerződésben meghatározott dátum előtt átvegye a gazdaságot egyedüli aláírási joggal?
Az átszállás időpontját a szerződés határozza meg, amely nem lehet korábbi a jóváhagyás időpontjától. Amennyiben a jóváhagyott szerződésben szereplő dátum módosítása szükséges, úgy a szerződésmódosítást a kormányhivatal irányában is meg kell tenni.
Az átszállást lehetőleg mihamarabbi időpontra célszerű tervezni, hitelfolyósítás, későbbi pályázatok miatt is.
14. Ha az átadó gazdának 2024-ben már nem volt kérelme, mert a területeit átadta a szülőjének, de a tulajdonjoga megmaradt, viszont együtt akar működni az átvevővel, aki 2025-től már EK-kérelmet nyújtana be, benyújthatja-e ebben az esetben?
E kérdésével kérjük, forduljon a pályázat kiírójához!
15. Gazdaságátvevőnek jelenleg is főállású mezőgazdasági termelőnek kell lennie, vagy a későbbiekben elegendő lesz főállásúvá válni?
A felhívás nem ír elő főállásúvá válási kötelezettséget, amennyiben az akar lenni, természetesen lehet, de a pályázat során nem feltétel.
16. Apának és anyának két szerződést kell kötni?
Gazdaságátadási együttműködési támogatásban egy kedvezményezett lehet, így amennyiben megfelelnek a pályázat feltételeinek mind a ketten, akkor két szerződést kell kötni. A pályázatot külön-külön kell beadni mind a két átadónak.
17. Én 80 éves vagyok, a fiam 59. Családi gazdálkodásban dolgozunk. A gazdálkodást szeretném fiamnak átadni. 55 ha földön gazdálkodunk. Az én tulajdonom 32 ha. A többi a fiam, illetve unokáim tulajdona. A két unokám tulajdona 6 ha. Milyen lehetőség van a gazdaság átadására?
A gazdaságátadási törvény 2026.12.31. napjáig lehetőséget ad a 60 életévét be nem töltött személy számára, hogy átvegyék a gazdaságot. Ebben az esetben, ha a fia lenne a gazdaságátvevő, akkor a gazdaságátadási együttműködésben tudnak pályázni, vagyis amikor Ön lesz a kedvezményezett, mint a gazdaság átadója. A fia az életkora miatt az átvevő pályázaton nem jogosult indulni.
Érdemes lehet elgondolkodni azon unokának való átadásban is, akiknek a szakirányú végzettsége meglehet.
Továbbá a földterületek megoszlását tekintve fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a gazdaságátadó azokat a földeket tudja a szerződés keretében átadni, amelynek tulajdonosi, vagy egyéb jogcímen használója.
Szeretném felhívni a figyelmet, hogy az átvevő nem töltheti be a 60. életévét a szerződéskötéskor!
18. A gazdaságátvevői támogatásához kapcsolódóan a 4 szakaszra lesz elegendő keret? Vagy előfordulhat itt is keretkimerülés, és idő előtti lezárás, ha a korábbi szakaszokban túligénylés van?
Az Irányító Hatóság határozza meg, mikor kerül egy felhívás felfüggesztésre vagy lezárásra. A beérkezett kérelmek alapján tudják meghatározni. Célszerű, amennyiben élni kívánnak a lehetőséggel a gazdaságátadási szerződés Kormányhivatal által jóváhagyást követően nyíló következő benyújtási szakaszban beadni a gazdaságátvevő támogatásra a kérelmet.
19. Szeretném megkérdezni, ha családi gazdaság tagja ŐCSG, akkor mi kell a gazdaság átvételéhez?
E kérdésével kérjük, forduljon a pályázat kiírójához!
20. A gazdaságátadási szerződésben szereplő támogatási jogcímek (pl. AKG, mezőgazdasági digitális átálláshoz kapcsolódó precíziós fejlesztések stb.) esetében az Államkincstár automatikusan értesül az átadásról, vagy ehhez külön nyomtatvány benyújtása is szükséges? Ha igen, kinek kell ezt megtennie – a gazdaságátadónak vagy az átvevőnek?
Automatikusan jogutód lesz a gazdaságátadó a törvény erejénél fogva, figyelembe véve, hogy megfelel az átvett felhívás követelményeinek, azonban az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) pályázati felhívás kapcsán kiemelten figyelni kell a folytonosságra és a földhasználati szabályok betartására. Az AKG kapcsán még a „11.1.3. A jogutódlás különös szabályai” rész által leírtak is irányadók.
Ennek részletszabályai még nem ismertek, tájékoztatás módja és részletei még egyeztetés alatt.
21. A földhivatalnál azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a gazdaságátadási szerződéshez benyújtandó formanyomtatványon nem lehet átadni olyan földhasználatot, amelyben a gazdaságátadó szívességi jogcímen használja az átvevő (pl. fia) tulajdonában álló földet – mivel így önmagával kerülne jogviszonyba, amit nem tudnak átvezetni. Például: az édesapa a fia tulajdonában lévő területen bejegyzett földhasználó. A földhivatal a szívességi használat megszüntetését javasolta, viszont az AKG támogatás miatt állandó jogszerű földhasználatot kellene fenntartani, ezért nem egyértelmű, mi lenne a helyes eljárás. Van-e gyakorlati tapasztalat hasonló esetről? Mi lehet ilyenkor a megoldás, hogy a támogatás se sérüljön, de a gazdaságátadás is végbe menjen?
Azt a szívességi használatot (vagy akár azt a haszonbérletet), melynél az átvevő a föld tulajdonosa, valóban nem lehet átadni.
Nem megoldás a szívességi előzetes megszüntetése sem, amit viszont mindenképp javaslok beírni a gazdaságátadási szerződésbe, hogy ezek a földek nem tartoznak az átadó gazdaságába (így nem vonatkozik rá a 3/4-es szabály sem).
Az AKG pályázatot is át kell adni, de ott sem lesz hézag, mivel a gazdaság átszállásának napján megszűnik az átadó részére biztosított szívességi földhasználat is.
Az átvevő AKG pályázata innentől már tulajdonosi földhasználaton alapszik majd.
Ami fontos: a biztonság kedvéért még aznap be kell jelenteni a földhivatalban a szívességi használat megszűnését.
Támogatások során a jogszerű földhasználat a fogalomtár alapján:
Jogszerű földhasználó: az 54/2023. (IX. 13.) AM rendelet (KAP Vhr.) 61. § (4) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő kedvezményezett.
A (4) bekezdés fenti több földhasználati igazolási módot is meghatároz, ezek alapján végbe tud menni a gazdaságátadás, hogy ne sérüljön a pályázat feltétel.
KAP AKG és ÖKO támogatás esetén felhívnám a figyelmet arra, hogy az átadás időpontjának meghatározása során fokozott körültekintéssel kell eljárni. A kötelezettségátadást megfelelő módon végezzék el.
22. Gazdaságátvételi pályázathoz: már beadott/jóváhagyott GÁ-i szerződésekkel rendelkezőknél nem logikus, hogy csak az első szakaszban nyújthatják be a pályázataikat, mert sok esetben hosszabb akár több éves együttműködési lejárta utána veszi csak át a gazdaságátvevő a gazdaságot. Vagy a lényeg, hogy csak jóváhagyott GÁ szerződés legyen és az mindegy mikor száll át az átvevőre?
A tervezetben a következő rész szerepel: „Ha a Gtv. 3. § (7)-(13) bekezdése szerint a gazdaság átszállása legkorábban 2025. január 1. napját követően, de legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásáig már megtörtént”
Az első szakasz a fenti esetekre vonatkozik, ahol már ténylegesen megtörtént a gazdaság átszállása.
A jóváhagyott szerződés alapfeltétel a gazdaságátvevő támogatás benyújtásához azonban amennyiben nem történt meg tényleges átszállás, úgy bármelyik nyitva álló szakaszban benyújthatja a kérelmet az átvevő.
23. Ha beadásra kerül a szándéknyilatkozat – de még kifizetési kérelmet nem nyújtott be sem az átadó, sem az átvevő – vissza lehet-e lépni a pályázattól?
A szándéknyilatkozat a támogatási kérelem mellékleteként benyújtásra kell, hogy kerüljön a gazdaságátadási együttműködés támogatás esetén. A kérelem visszavonható.
24. Az AKG/ÖKO programban résztvevőknél a kötelezettség a támogatás első évében (2025) nem adható át. Sikerült-e bármilyen megoldást találni, vagy várható-e, hogy a gazdaságátadás első két köréből ne legyenek kizárva azok a gazdálkodók, akik a környezeti/természetvédelmi szempontokat figyelembe véve plusz kötelezettséget vállalnak?
A programok miatti kötelezettség-átadás módja egyeztetés alatt van.
A gazdaságátadási együttműködési támogatásból nincs kizárva ettől függetlenül senki, mivel egyrészt itt szándéknyilatkozat benyújtása elegendő. A gazdaságátadási szerződésben kerül meghatározásra, az átszállás időpontja pedig egyénileg választható.
25. Lehet-e szaktanácsadó személyét változtani 5 éven belül? Például kiöregedés miatt...
A gazdaságátadási szaktanácsadóval, a Támogató Egységgel vagy a falugazdásszal történő együttműködést a gazdaságátadási szerződést jóváhagyó határozat véglegessé válásáig fenn kell tartani. Az együttműködés ennél korábbi megszűnése esetén a kedvezményezett 30 napon belül köteles újabb együttműködési megállapodást kötni.
26. ŐCSG esetén a tagok lehetnek közös gazdaságátadók, az ŐCSG-ben lévő földek összeadhatók a birtokméret-számításnál?
Az átadható területekről a jogi képviselővel szükséges egyeztetni. Amennyiben a gazdaságátadó tulajdonában és használatában lévő földekről van szó, akkor beleszámít a birtokméretbe, függetlenül attól, hogy esetlegesen nem ő nyújtotta be az egységes kérelmet.
A gazdaságátadási együttműködés támogatás esetén az átadni kívánt gazdaság tekintetében csak egy gazdaságátadó lehet kedvezményezett.
27. Az átadónak van ENAR kódja, állatai. Átvevőnek nincs. Az ENAR kódot, állatokat automatikusan megkapja, vagy új kódot kell kérnie? Ha igen, mikor? Földbérleti szerződések között vannak az átadó által szívességi használattal bérelt területek. Az átvevő a Ptk. szerint nem tudja ilyen formában bérelni. Új szerződést kell kötnie az általános szabályok szerint? (kifüggesztés, stb.) Esetleg minden szerződést újra kell kötni?
ENAR kérdéssel kapcsolatban javasolt felkeresni az alábbi elérhetőségeket:
https://portal.nebih.gov.hu/enar
ENAR ügyfélszolgálat
Postázási cím: Nébih-ENAR, 1537 Budapest, Pf. 397.
Központi telefonszám: 06-1-336-9050
E-mail: enarufsz@nebih.gov.hu
A haszonbérleti szerződések esetén a gazdaságátadó helyébe automatikusan a gazdaságátvevő lép. Ha az átvevő és a szívességi földhasználatban adó között is megvan a szívességi földhasználat követelménye a közeli hozzátartozói viszony, akkor maradhat az. Ha ez nem teljesül, akkor még a gazdaságátadási szerződés előtt át kell alakítani haszonbérleti szerződéssé.
28. Szeretném megkérdezni, hogy a gazdaság átadója meddig maradhat az ŐCSG-ben tag az árbevétel elszámolása szempontjából, nyugdíjasként maradhat-e tag és lehet-e továbbra is árbevétele, illetve a gazdaság átvevőjének kötelezően főállású őstermelővé és az ŐCSG vezetőjévé kell-e válnia, tehát nem végezhet más jövedelemszerző tevékenységet?
A gazdaságátadási szerződés megkötését követően a gazdaságátadó az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó – az átadott gazdaságot érintő – új tevékenységet nem kezdhet, tehát nem végezhet mezőgazdasági termelőtevékenységet, így ŐCSG-ben tag sem lehet. Árbevétele a szerződésben meghatározott tevékenység után nem keletkezhet az átadás időpontját követően. Alkalmazottként tevékenykedhet a gazdaságban.
Nem szükséges főállású őstermelővé válni, a felhívások egyike sem ír elő ilyen kötelezettséget a gazdaságátvevő vonatkozásában.
29. A gazdaságátadó átadja a tulajdonában/használatában lévő, az Egységes kérelemben szereplő területeket. Hogyan kell eljárni azokkal a területekkel, amik másnál voltak eddig haszonbérben? Ezeket a területeket is át kell adni? Ha át akarja adni a gazdálkodó, akkor hova számítandó?
Az átadható területekkel kapcsolatban egyeztetni szükséges a gazdaságátadási szerződést elkészítő jogi képviselővel.
Amennyiben átadható a terület, a gazdaságátadási együttműködési támogatás 8. mellékletében található táblázat megfelelő sorai töltendők.
30. A gazdaságátvevőnél mit jelent pontosan a megfelelő szakmai végzettség?
A szempont értékelése során figyelembe vehető végzettségeket a mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettségekről 504/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet és az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről szóló 34/2018. (XII. 3.) AM rendelet tartalmazza.
Felhívjuk figyelmét, hogy a szempontnak való megfelelést a képzettségi nyilvántartás alapján a Kincstár állapítja meg.
31. Ha gazdaságátadónak vannak földvásárlási hitelei, ezeket is át kell vállalnia az átvevőnek ?
Igen, amennyiben a gazdálkodónak bármelyik bank irányában kötelezettségei vannak, úgy egy háromoldalú nyilatkozat csatolása szükséges a gazdaságátadási szerződéshez. Maga a hitelek is átszállnák az átvevő részére.
32. A gazdaság átadója kérheti későbbi időpontban, például 5 év múlva a támogatást, vagy egyáltalán nem kéri, erre van-e lehetőség?
A gazdaság átadója támogatási kérelmet ad be, akkor a TK egyben az igényelhető támogatás 25%-ára vonatkozó kifizetési kérelemnek is minősül. Tehát a támogatási okirat véglegessé válásával egyidejűleg kerül kifizetésre a támogatási összeg első részlete (25 %-a). A fennmaradó részek kifizetése kapcsán pedig a gazdaságátadási szerződés és annak jóváhagyó határozata, valamint a művelet fizikai befejezésének időpontja számít. Tehát, ha indul a pályázaton, akkor mindenképpen figyelembe kell ezt venni.
Természetesen megteheti, hogy nem kér támogatást, abban az esetben, akkor nem kell indulni a pályázaton és nem kell támogatási kérelmet beadni, hanem csak a pályázattól függetlenül elkészíteni egy gazdaságátadási szerződést
Az Agrárminisztérium válaszai a felmerült kérdésekre
1. 2024 május végén jelent meg a KAP-RD21-RD22-1-24 földhasználat-váltást elősegítő beruházások és azok fenntartása pályázati felhívás tervezete társadalmi egyeztetésre. Természetesen tudom, hogy a társadalmasítást követően többszöri egyeztetést igényelt a tervezet, mivel a felhívás céljait tekintve a lehető legteljesebb harmonizációra törekszik a kormányzat a többi területalapú zöldtámogatással. A minisztérium által kiadott korábbi támogatási menetrend szerint már régen meg kellett volna jelennie a kiírásnak. Mikor várható, hogy ténylegesen kiírásra kerül a pályázati felhívás?
A korábban tervezett „Földhasználat-váltást illetve az élőhelyek helyreállítását elősegítő nem termelő beruházások” pályázat végül nem kerül meghirdetésre. Helyette készül egy új felhívás „Természetközeli élőhelyek kialakítását elősegítő beruházások és azok fenntartása” címmel, amely többek között a gyepes, cserjés, fás sávok és vízvédelmi elemek létesítését támogatja. Ez az új pályázat várhatóan még az idei évben megjelenik.
2. A Fiatal Mezőgazdasági Termelők Támogatásánál az elérendő jövedelem előírásain terveznek-e változtatni? Az őstermelők szinte kivétel nélkül átalányadózásban vannak, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelőtevékenységükből származó bevételeik 10 %-a jövedelem és 90 %-a költség. Az alanyi adómentesség felső határa egy őstermelőre vetítve 2025-ben 3.489.6000 forint, ha ezzel az összeggel számolunk, akkor is az őstermelő éves jövedelme csak 3.489.600 forint lesz, ami nem éri el a garantált bérminimumot. Ahhoz, hogy egy őstermelő tudja teljesíteni a 4. év végére a jövedelmi előírásokat, kénytelen tételes költségelszámolásos adózási módot választani a 4. évre, ami sok esetben több millió forintos plusz adóterhet jelenthet a pályázónak. Ezért szeretnénk kérni, hogy az őstermelőknél mezőgazdasági árbevételhez kössék a vállalást, vagy hadd teljesíthesse egy ŐCSG együttesen a jövedelmi előírásokat. Az Agrárminisztériumnak is jeleztük az aggályainkat, választ azonban még nem kaptunk.
A kérdésben megfogalmazott felvetés a Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című felhívást érintően az Agrárminisztérium számára ismert a probléma, azonban ki kell emelni, hogy a jövedelmi elvárásokra vonatkozó elvek az Európai Bizottság által jóváhagyott KAP Stratégiai Tervben szerepelnek, ezért csak annak módosításával lehet azokon változtatni – erre jelenleg nincs reális esély. Az előírásokat minden fiatal gazdának egyénileg kell teljesítenie, akkor is, ha az érintettek ŐCSG-tagok. Egyébiránt a 2024. december elején társadalmi egyeztetésre bocsátott felhívástervezet is tartalmazta a jövedelemmel kapcsolatos kötelezettséget, melyre nézve semmilyen jelzés vagy kifogás akkor nem fogalmazódott meg.
3. Kérdésem lenne, hogy a 2024 őszén benyújtott ültetvény-korszerűsítési, ültetvénytelepítési pályázatok eredményét mikor várhatjuk?
Összesen 637 pályázat érkezett 55,6 milliárd Ft igénnyel. Az első döntések várhatóan augusztus második felében születnek meg.
4. Miért lehetséges, hogy a 2024-es támogatásokat még mindig nem kapták meg a gazdák pl. anyajuh, ökopályázat eredménye stb. Köszönöm előre is. Valamint a georeferált képek készítését hogyan tudnák kiváltani az idős, ilyen jellegű tudással, eszközzel nem rendelkező gazdák?
A termeléshez kötött anyajuhtartás jogcímen beadott 6690 támogatási kérelemnek több mint 95 százalékát már kifizették. A fennmaradó ügyek jogvitás esetek, melyek feldolgozása zajlik. A kifizetések heti ütemezésben történnek.
A georeferált képek célja, hogy a kérelmek gyorsabban feldolgozhatók és elbírálhatók legyenek. A megfelelő technikai tudással nem rendelkező gazdák számára a falugazdászok továbbra is segítséget nyújtanak. A visszajelzések szerint a rendszer egyre inkább felhasználóbarát, támogatva a gazdálkodók új adminisztratív eszközökhöz való alkalmazkodását.
5. Feldolgozás alatt maradt AKG-k mikor kerülnek elbírálásra?
Az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG) vonatkozásában már több mint 19.600 kérelmet jóváhagytak. Az utolsó, még zárható kérelmek július végéig mind lezárásra kerültek, ezen ügyfelek az okirataikat is megkapták. Ekkora kérelemszám esetében azonban természetes, hogy vannak olyan egyedi ügyek, amelyek vitásak, vagy esetleg jogorvoslattal érintettek. Többnyire már csak ezek nem kerültek lezárásra.
6. Ha kivezetésre kerül az eGN kötelező feltöltése, gondolom, gazdálkodási napló-vezetés marad, de mennyire lesz kötelező a naprakészség?
A gazdálkodási tevékenység dokumentálása tekintetében a naprakészség megkerülhetetlen. A gazdálkodási napló vezetése – meghatározott esetekben – így továbbra is kötelező marad. Például a növényvédelmi kezeléseket 24 órán belül rögzíteni kell. A trágyázási, vetési adatokat valamivel rugalmasabban, de szintén pontosan kell vezetni, különösen nitrátérzékeny területeken. Az ellenőrzések során nem elegendő az utólagos, visszamenőleges rögzítés, a dokumentációk hitelességét és időbeliségét igazolni kell.
7. Mit jelent pontosan az eGN kivezetése? Kell-e a jövőben, bármilyen naprakész nyilvántartást vezetni a gazdálkodóknak a földhasználatról, növénytermesztési és állattartási tevékenységükről elektronikus úton?
A cél alapvetően a gazdálkodói adminisztráció egyszerűsítése. A jövőben egyes ellenőrzésekhez elegendő az Egységes Kérelem beadásakor megadott adat, illetve az AKG esetében a papír alapú gazdálkodási napló, amit a helyszíni ellenőrnek kell bemutatni, de külön eGN-feltöltés nélkül. A gazdálkodóknak a jövőben is vezetniük kell a földhasználattal, vetésszerkezettel, trágyázással és növényvédelemmel kapcsolatos adatokat, akár papíralapon, akár elektronikus formában, ám mindenképp oly módon, hogy az ellenőrzésre alkalmas legyen. A növényvédelmi kezelések esetében továbbra is kötelező a naprakész, 24 órán belüli rögzítés. Hasonló módon az állattartóknak is szükséges bizonyos nyilvántartásokat vezetniük (például a trágyakezelésről vagy legeltetésről), különösen környezetvédelmi szempontból érzékeny területeken.
8. Valamint az eGN-felület marad-e, amit a Nébih vezet 2029-ig és a változó környezetnek megfelelően aktualizálva lesz-e majd?
Igen, a NÉBIH által működtetett eGN felület 2029-ig biztosan elérhető lesz, és folyamatosan frissül a jogszabályi változásokhoz igazodva. A használata önkéntes marad, kivéve, ahol a jogszabály továbbra is előírja a kötelező alkalmazást.
9. Ha kivezetik az eGN-t AKG és ÖKO esetén, akkor a többinél marad a kötelezettség? Tehát akkor majd kettő felületen kell dolgozni?
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) esetében már 2024-ben megszűnt a kötelező eGN-vezetés, mert bevezetésre került az EK-adatszolgáltatás lehetősége. Ugyanakkor vannak olyan kötelezettségek, mint például a nitrátérzékeny területeken történő gazdálkodás, vagy a növényvédőszer-használat bejelentése, amelyek esetében továbbra is elvárt az elektronikus, részletes nyilvántartás. Ezért valószínűsíthető, hogy párhuzamosan kell majd alkalmazni az EK adatszolgáltatást és az eGN-t is ott, ahol a jogszabály kifejezetten előírja azt.
10. Rovarölőszeres bejelentéseket továbbra is eGN-ben kell majd megtenni, vagy újra változtatják a 43/2010-est is?
A rovarölő szerek alkalmazásával kapcsolatos adatrögzítési kötelezettség jelenleg is érvényben van, és több jogszabály is érinti ezt a területet. A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet egyértelműen előírja, hogy minden növényvédő szeres kezelést, így a rovarölő szerek használatát is a munkavégzést követő 24 órán belül rögzíteni kell. Ez különösen azon gazdálkodókra vonatkozik, akik 10 hektárnál nagyobb területen, szántóföldi kultúrában dolgoznak. A közeljövőben nem várható olyan jogszabály-módosítás, amely ezt eltörölné, sőt, 2026-tól EU-s szinten is kötelező lesz az elektronikus nyilvántartás. Az EU-s előírások értelmében a növényvédőszer-használat egységes digitális nyilvántartása a fenntarthatóság és környezetvédelem egyik sarokköve lesz.
11. Gyümölcsültetvényre fúrt kút létesítésére és új öntözőrendszer telepítésére várható 2026 során nyíló pályázati lehetőség?
2024-ben két öntözésfejlesztési pályázat is indult. Az egyik a nagyobb, komplex projekteket, a másik a kisebb gazdálkodók kisebb léptékű öntözésfejlesztési beruházásait támogatja. Mindkét kiírás lehetőséget ad fúrt kút létesítésére és új öntözőrendszer telepítésére is. Ezekre 2025 őszén még lehet támogatási kérelmet benyújtani. A jövőbeni kiírás elérhetősége attól is függ majd, hogy a 2024-es programok eredményei és a költségvetési mozgástér mit tesz lehetővé.
12. Kisgazdaság 50 m-t meg nem haladó kútról fejlesztene öntözést. Ez 50 vagy 80 m-ig terjed? Ez elvileg vízjogi engedély-mentes. A pályázathoz mégis kell? Vagy elég egy bejelentés?
Ha a kút 50 méternél sekélyebb, akkor elhelyezkedéstől függően lehet bejelentés- vagy engedélyköteles. A pontos jogi státusz függ a terület kockázati besorolásától. A pályázat beadásához mindenképp kell mellékelni az engedélyt vagy a bejelentés megtörténtét igazoló dokumentumot. A pontos eljárásrendről a vízügyi hatóságnál vagy a falugazdász hálózatnál érdemes tájékozódni a benyújtás előtt.
Fiatal Gazda támogatással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok Dr. Weisz Miklóstól
1. Az 1. célterületben bármilyen üzleti terv megvalósítható? Nincsenek kikötések?
Az Üzleti tervnek összhangban kell lenni a pályázati felhívás céljaival.
A mellékletek között rendelkezésre áll egy részletes kitöltési útmutató.
2. A felhívásban úgy szerepel, hogy a végzettségi előírás legalább 2 év releváns mg. szakmai gyakorlattal kiváltható. ŐCSG esetében ezt hogyan kell igazolni? Megléte egyenértékű az aranykalászos bizonyítvánnyal?
A végzettségi előírás legalább 2 év releváns mezőgazdasági szakmai gyakorlattal kiváltható
a) mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó munkajogi, polgári jogi szerződéses vagy őstermelők családi gazdaságában vagy családi gazdaságban fennálló tagi jogviszony igazolásával,
b) gyakorlati tevékenység esetében a támogatási kérelem beadását megelőzően összesen – egybefüggően vagy megszakításokkal – legalább 730 foglalkoztatásban, teljes munkaidőben töltött napot vagy azzal legalább megegyező foglalkoztatásban töltött időt kell igazolni,
3. ŐCSG-ben a családanya nevén fut az állattartás, gyermeke pályázna a fiatal gazda támogatásra. Ez jelent-e problémát, ha állattartási célterületben kíván pályázni?
A pályázat beadásához szükséges 10-50 ezer euró STÉ üzemméret, ha pl. növénytermesztésből származik, attól függetlenül lehet az állattartási célterületet választani, mint fejlesztési célt.
4. Milyen állatok jöhetnek még szóba a szarvasmarhán kívül?
Támogatás kizárólag a következő állatfajok tartásához kapcsolódó műveletekhez nyújtható:
1.1 baromfifélék (házityúk, pulyka, kacsa, pézsmaréce, lúd, gyöngytyúk);
1.2 sertésfélék (házi sertés, vaddisznó);
1.3 szarvasmarhafélék (szarvasmarha és bivaly, ideértve a bölényt is);
1.4 juh- és kecskefélék;
1.5 lófélék (ló, szamár, öszvér),
1.6 nyúl, méh, húshasznosítású galamb, fürj, strucc, emu, fácán, fogoly, csincsilla.
5. A bálázó önállóan támogatható gépbeszerzésnek számít?
Igen, A) alcélterület: Állattartáshoz kapcsolódó fejlesztések esetén támogatható
6. A felhívásban szereplő „választható, önállóan nem támogatható tevékenységek” azt jelenti, hogy nem kötelező, de önmagában csak ezekre nem lehet pályázni?
Az ide sorolt tevékenységek önállóan nem, csak valamely önállóan támogatható tevékenységgel együttesen támogathatók
7. Az elvárások közt szerepel, hogy kötelező elérni a garantált bérminimum egy évre számított értékét. Ez bármelyik évben teljesíthető az 5 év alatt, csak az lenne a lényeg, hogy legkésőbb a 4. évben meglegyen?
A nyertes köteles legkésőbb a működtetési időszak 4. évében a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelme tekintetében elérni legalább az előző évi kötelező garantált bérminimum egy évre számított mértékét.
8. A 2. célterület esetén el kell érni a minimum 15 milliós költséget?
Igen, a mezőgazdasági üzemi beruházásnak el kell érni a legalább 15 millió Ft elszámolható költséget.
Gazdaságátadási együttműködési támogatásban egy kedvezményezett lehet, így amennyiben megfelelnek a pályázat feltételeinek mind a ketten, akkor két szerződést kell kötni. A pályázatot külön-külön kell benyújtani mind a két átadónak Fotó: Shutterstock
9. A költségeket bruttó vagy nettó értékben értelmezzük?
Attól függ, hogy a kérelmező jogosult-e ÁFA-levonásra vagy sem.
10. Ha az Egységes kérelmében nem volt állat a nevén, pályázhat-e pl. bálázóra? ŐCSG-ben állattartás is folyik.
Bármelyik alcélterület választható.
11. Csak olyan gép vásárolható, amit legfeljebb 3 éve gyártottak? (Felhívás 27.o)
Kizárólag olyan, elsőként a művelet keretében üzembe helyezett, a támogatási kérelem benyújtásának évétől számított legfeljebb három éve gyártott gépek, eszközök, technológiai berendezések beszerzése és beépítése támogatható, amely a támogatható tevékenység megvalósítását szolgálja.
12. Kérdésem a Fiatal Gazda 2017-2022 időszakra kiírt pályázat lezárásával kapcsolatos. A támogatói okiratot 2020 április 28-án kaptuk meg, és most már aktuális lenne a fennmaradó második részre benyújtani a kifizetési kérelmet. A kötelezően vállalt előírásokat teljesítettük, de az utolsó két évben az Államkincstár által is elismert vis maior helyzet miatt a pénzügyi előírásokat nem tudtuk teljesíteni. Kajszitermesztéssel foglalkozunk és most már a harmadik évben egymást követően közel 100%-os terméskiesésünk volt. Emiatt, a nem kötelezően vállalt fejlesztési, beruházási célkitűzéseket értelemszerűen nem tudtuk teljesíteni. Így is, minden évben jelentős veszteség ért bennünket. Az elbírálás esetén, ezekre, a nem kötelezően vállalt fejlesztési és beruházási célokra is vonatkozik-e a vis maior állapot ?
Célszerű lenne egyeztetni a MÁK-kal a konkrét pályázatról.
A vis maior bejelentéssel lehet kapni felmentést a vállalások teljesítése alól.
13. A Fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatása című felhíváshoz kapcsolódóan szükséges, hogy a mezőgazdasági termelő a pályázata benyújtásakor rendelkezzen 1 lezárt üzleti évvel vagy elegendő ha 2025. évben kezdte meg a tevékenységét?
Így írja a felhívás: „legfeljebb 5 éve alapított mezőgazdasági üzemet vezet”.
14. Fiatal mezőgazdasági termelőknél tervezik-e változtatni a Tartalmi értékelési szempontokat annak megfelelően, hogy szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó fiatal gazda is eséllyel pályázhasson a támogatásra? Jelen helyzetben csak a kertészettel és az állattartással foglalkozók érhetik el a támogatáshoz szükséges minimum pontszámot.
A korábbi felhívásokhoz hasonlóan a kertészettel és az állattartással foglalkozók preferáltak, de a minimum pontszámot a növénytermesztők is el tudják érni.
15. A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásánál az elérendő jövedelem előírásain terveznek-e változtatni ? Az őstermelők szinte kivétel nélkül átalányadózásban vannak, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termelőtevékenységükből származó bevételeik 10 % jövedelem és 90 % költség. Az alanyi adómentesség felső határa egy őstermelőre vetítve 2025-ben 3489600 forint – ha ezzel az összeggel számolunk, akkor is az őstermelő éves jövedelme csak 3489600 forint lesz, ami nem éri el a garantált bérminimumot. Ahhoz, hogy egy őstermelő tudja teljesíteni a 4. év végére a jövedelmi előírásokat, kénytelen tételes költségelszámolásos adózási módot választani a 4. évre, ami sok esetben több millió forintos plusz adóterhet jelenthet a pályázónak. Ezért szeretnénk kérni, hogy az őstermelőknél mezőgazdasági árbevételhez kössék a vállalást , vagy hadd teljesíthesse egy ŐCSG együttesen a jövedelmi előírásokat. Az Agrárminisztériumnak is jeleztük az aggályainkat, választ azonban még nem kaptunk.
Igen, ez egy fontos észrevétel. Erre a kötelezettségre nagyon kell figyelni.
16. Fiatal gazdánál változott, hogy őstermelőből egyéni vállalkozóvá kell válnia?
Őstermelő is lehet a pályázó.
17. Fiatal gazda csak főállásban lehet valaki?
Nem előírás a főállás.
18. A Fiatal gazda felhívás B) alcélterülete kapcsán merül fel az alábbi kérdés.
Támogatható-e a felhívás “építéssel járó” és/vagy “építéssel nem járó” tevékenységei között olyan innovatív kertészeti fejlesztés, amely vertikális elrendezésű, tápoldatos (hidropóniás) rendszerben történő termelést tesz lehetővé? A fejlesztés magában foglalja: a vertikális moduláris hidropóniás rendszer telepítését (beleértve tartálykorszerkezetet, víz- és tápanyagkörforgást, LED világítást, klíma/monitoring technológiát).
A pályázati dokumentum nem tartalmaz konkrét hivatkozást ilyen rendszerre, ugyanakkor:
A vertikális hidroponikus rendszer modern hajtatásnak tekinthető, amely üvegházi környezetben, környezetszabályozott technológiával működik.
A B) alcél rugalmas fejlesztésekre ad lehetőséget, építéssel járó létesítmény és gépbeszerzés egyaránt támogatott.
Kérem tisztelettel, hogy hivatalos állásfoglalásukat adják arra vonatkozóan, hogy fenti fejlesztés megfelel-e a B) alcélterület műszaki-szakmai elvárásainak, és így támogatható-e.
E kérdéssel kérjük, forduljanak a MÁK-hoz.
Indexkép: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
