Őstermelő

kislujo

2014. október 15., csütörtök 11:46

Válasz #6447 hozzászólásra Hello pocoknyúl! Nem is mondtam, érdekes felhasználónév!!?? :-))) A kompenzációs felár a mindenkori leadás összegének 7%-át teszi ki (élőállatnál), őstermelői igazolvány megléténél, hivatalos felvásárlási jegyet töltök ki. Szoktam feljönni a fórumra, ha aktuális keresel. Igen a súly minimum 2,5kg, tőlem is innen viszik. Felső határ 3,5kg, de ha egészséges NÖVENDÉK akkor elmegy felette is. Selejt felnőtt nyulat nem érdemes leadni, a vágóhíd jelenleg 200ft/kg-ot ad érte..inkább ússzon egyet a bográcsban.. :-)) Tápot tudok adni nem tudom milyen ár: 120ft/kg (40kg/zsák) Biharnagybajomban gyártják, ez gyógyszer nélküli, 16,7% fehérjével, emelt rosttartalommal (én nem etetek szálast). Gyógyszeres 130ft/kg, robenidin, cink-bacitracin.

gazsi 1

2014. október 15., csütörtök 11:43

Alvóbomba robbanthat a mezőgazdaságban! 2009.10.09. Nem építette be törvényjavaslatába a környezetvédelmi tárca a Magyar Agrárkamara felvetéseit, így a jogszabályt általános vitára alkalmatlannak minősítette az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. De mi is fenyegeti a több százezernyi ős- és kistermelőt, állattartót? Mi a helyzet a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíjjal a mezőgazdaságban? Erre hívja fel a figyelmet a köztestület közleményében. Kis túlzással, minden agrártermelőnek, legyen őstermelő, vagy éppen a legnagyobb társaság, csomagolási tevékenység esetén be kell jelentkeznie a termékdíj felhasználók körébe akkor is, ha csak bálamadzagot használ. A gond összetett: egyrészt 2004-ig visszamenő hatású a jogszabály, másrészt hatalmas – sokszor teljesíthetetlen – adminisztrációs és anyagi terhet ró a gazdálkodókra – derült ki a Magyar Agrárkamara nyár eleje óta tartó egyeztetése során. Emiatt a köztestület számos ponton változtatásokat ajánlott a készülő új törvénybe, de ezek nem kerültek figyelembe vételre. A köztestület javaslata az adminisztrációs terhek csökkentésére és az agrártermelők jelentős körében, egyszerűsített eljárásban megfizethető, átalánytípusú díjfizetésre irányult. A módosító javaslatok nélkül október 6-án, kedden a parlament mezőgazdasági bizottsága nem találta általános vitára alkalmasnak az új szabályozást, míg a parlament környezetvédelmi bizottsága igen. De mi is a mai helyzet termékdíj ügyben? A mezőgazdasági vállalkozások sem mentesülnek attól, hogy az általuk használt csomagolóanyagok után környezetvédelmi termékdíjat fizessenek, illetve a vámhatóságnál regisztráltassák magukat. A csomagolóanyagok felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni és azt évente kell jelenteni. Mivel a most alkalmazott rendszer 2003 óta él, most – az elévülési időt is figyelembe véve - 5 évre visszamenőleg kell adatokat szolgáltatni és – ha kell – termékdíjat fizetni. Termékdíj-fizetési kötelezettsége azoknak a gazdálkodóknak van, akik évente több mint 200 kg műanyagot, fémet, több mint 500 kg papírt vagy fát, több mint 800 kg üveget használnak ilyen célra. Miért is? A termékek csomagolása után, 2003. január 1. óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a termékeit belföldön előállítja, becsomagolja, aki termékeit az EU bármely tagállamából behozza, és azt forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja, aki a terméket importálja. Csomagolás valamennyi olyan termék, amelyet a termelő, a felhasználó, vagy a fogyasztó áruk befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használ, ideértve a saját használatot is. Fontos azonban elkülöníteni egymástól a termékdíj köteles csomagolást (amely mindig együtt jár valamilyen termékkel, vagy áruval) és az „üres” csomagolóeszközt, amely önmagában nem termékdíj köteles termék. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentés, bevallás és fizetési kötelezettség a mezőgazdaságban a csomagolást végzőnél jelentkezik, aki/amely lehet természetes személy, őstermelő, egyéni vállalkozó és társaság egyaránt. A termékdíjat a törvény értelmében a saját célra történő felhasználás (csomagolás) esetén is - néhány kivételtől eltekintve - meg kell fizetni. A termékdíj kötelezettségről pedig, 2010. január 1-től kizárólag elektronikus úton lehet eleget tenni. Vannak kivételek Csomagolás esetén a környezetvédelmi termékdíj alapja a csomagolás tömege. Összegét, a felhasznált csomagolóanyag mennyisége határozza meg. Termékdíj-mentességet az kaphat, aki kevés csomagolóanyagot használ: vagyis évente műanyag, vagy fém esetén a 200 kg-ot, papír vagy fa esetén az 500 kg-ot, üveg esetén a 800 kg-nál nem többet. A mentesség ténye nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Másik lehetőség a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett termékdíj-mentesség, ha a hasznosítást koordináló szervezet átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget, átvállalási szerződés megkötésével. A szerződést a koordináló szervezetnek be kell nyújtania a vámhatósághoz nyilvántartásba vétel céljából. A kötelezett az átvállalónak meghatározott mértékű hasznosítási díjat fizet. Az átvállalás viszont, nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Amennyiben az agrártermelő csomagolt termékét exportálja, vagy a közösségen belül értékesíti, nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. A megfizetett termékdíj visszaigényelhető, vagy téves bevallás és befizetés esetén önellenőrizhető. Termékdíj kedvezményt is lehet kérni: a termékdíj 75 százalékát kell megfizetni, amennyiben a csomagolás, vagy annak összetevője környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik. Mikor kell fizetni? A kötelezettség keletkezésének időpontja: - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás esetén az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja; - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján, vagy kicsomagoláskor a csomagolási hulladék keletkezésének napján; - Az importált termékdíj köteles csomagolás utáni termékdíj-fizetési kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás alkalmával, a vámalakiságok elvégzésekor, valamint az ezzel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámáru-nyilatkozat vagy, kérelem elfogadásának napján keletkezik. Az agrárágazatban különbséget kell viszont tenni, a tárolás és a csomagolás fogalma, folyamata között! Mindaddig, amíg a műanyag fólia, zsák, láda stb. csomagolóanyag a termény/termék technológiai kezelésére (kazal fedése, silótakarása, bála tárolása, a ládába rakott zöldség-gyümölcs hűtőházi, vagy egyéb tárolása) valósul meg, azt a folyamatot nem csomagolásnak, hanem tárolásnak kell tekinteni. Ez esetekben mindaddig tárolásról beszélünk, amíg az így tárolt termény/termék saját célú felhasználása, vagy értékesítése bekövetkezik. pl: bálaszalma Újrahasználat után is! A csomagolás jellegéből adódóan előfordul, hogy az agrártermelőnél használt raklap, láda, rekesz, több egymást követő évben is megőrzi funkcióját és a termelő azt több éven keresztül használja, illetve annak visszavételéről gondoskodik. A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása az újrahasználat. Alapfeltétele, hogy a csomagolóanyag be legyen jelentve a vámhatóságnál és nyilvántartsák azt. A bejelentés elmaradása szigorú szankciót von maga után, mert a bejelentés elmaradása esetén a termék minden forgatás alkalmával egyutasnak minősül, így azokhoz termékdíj fizetési kötelezettség kapcsolódik. A bejelentés visszamenőleg pótolható, azonban mulasztási bírság szabható ki. Kemény szankciók A termékdíj behajtása adók módjára történik. Meg nem fizetett termékdíj után, a termékdíj bírság a hiány (díj) 100%-a. késedelmes bejelentés, bevallás miatt mulasztási bírságot kell fizetni, melyet a vámhatóság határozatban állapít meg. Ugyanakkor szükséges, hogy azon mezőgazdasági termelők, akiknek elmúlt években a bonyolult szabályozás a figyelmét elkerülte, szankció mentesen végezhessék el az önellenőrzést

kyra

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #44 hozzászólásra A termékdíj elvével, mint környezetvédő egyetértek valóban lépéseket kell tenni, visszaszorítani a mértéktelen csomagolási hulladék kibocsátást. De ezt jó magyar szokás szerint megint ökör módon, teljesen lehetetlenül, a kicsik megsarcolásával akarják elvégezni. Kérdem én, nem az a legésszerűbb, ha az fizeti meg a termékdíjat, aki előállítja a csomagoló eszközt, amiből a hulladék lesz?? De! Csak egy gyárnak nagyobb lobby hatalma van, mint egy őstermelőnek, kisboltosnak, stb.....

robix

2014. október 15., csütörtök 11:43

válasz #45 hozzászólásra ť | kyra küldte be 2010-06-02 22:41:25-kor Válasz #44. hozzászólásra A termékdíj elvével, mint környezetvédő egyetértek valóban lépéseket kell tenni, visszaszorítani a mértéktelen csomagolási hulladék kibocsátást. De ezt jó magyar szokás szerint megint ökör módon, teljesen lehetetlenül, a kicsik megsarcolásával akarják elvégezni. Kérdem én, nem az a legésszerűbb, ha az fizeti meg a termékdíjat, aki előállítja a csomagoló eszközt, amiből a hulladék lesz?? De! Csak egy gyárnak nagyobb lobby hatalma van, mint egy őstermelőnek, kisboltosnak, stb.....

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:43

Felhívás ADR vizsgára /Tessék komolyan venni/ A 2012. január 1-én hatályba lépett 2011. évi CXXVIII. Törvény a katasztrófa védelméről, a végrehajtását előíró 219/2011. (X.20) kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, a 208/2011. (X.12) korm. Rendelet a katasztrófa védelmi bíróság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről, valamint az 51/2011. (XII. 21) BM rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban, az igazgatósági szolgáltatási díj fizetési hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról. A 7/2011. (III. 8) NFM rendelet előírásai szerint mezőgazdasági vegyszerek (növényvédőszerek, műtrágya) és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállítást végző járművezetőknek a szállításra előírt szabályokból vizsgát kell tenni. A sikeres vizsgáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. Az igazolást szabályozás szerint egyszer kell megszerezni, lejárati ideje nincs. Mikor kell mezőgazdasági vontató és lassú jármű valamint undort keltő anyagokat szállító jármű vezetéshez külön vizsgát tenni 2012. január 1 után - Az ADR, mint a veszélyes áruk szállítását szabályozó nemzetközi megállapodás 1995. év július 01-i életbe lépésével megszüntette gépkocsikon kívül más járművekre a vegyszerek kiszolgáltatását és tiltotta szállítását. - Ettől az időponttól mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel közúton ADR alá tartozó veszélyes áru nem volt szállítható, arra árut feladni nem lehetett. - A Földművelési Minisztérium (Vidékfejlesztési Minisztérium) kezdeményezésére az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium meghozta a többször módosított 7/2011.(III.8.) NFM rendeletet, amely szerint belföldön a fenti rendelet szerint lehetővé teszi a fenti járművekkel mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyag (gázolaj, fűtőolaj) szállítását. - A szállítási feltétel a továbbiakban a rendelet megjelenése után egy tanfolyam elvégzése és sikeres vizsga letétele. - Tanfolyami végzettséget igazoló irat hiányában a vegyszert forgalmazók az árut nem adhatják ki, mert büntetésük a legegyszerűbb esetben is a vállalkozás részére minimum 800.000.- Ft, a szabálytalanul szállító mezőgazdasági vontató és lassú jármű vezetőjét pedig hiányosságonként legalább 50.000.- Ft-re büntetik, ezért a bírság ennek a többszöröse is lehet. Undort keltő anyagok szállítása esetén ( istállótrágya, hígtrágya, szippantott kommunális hulladék, állati bőrök, csontok, elhullott állatok stb) szállítása csak külön, erre a célra tartott vizsga után lehetséges, ezen tanfolyamokat is tartjuk, amelyeket hatósági vizsgák követnek. Mezőgazdaságban használt mezőgazdasági vegyszerek és gázolaj szállításának lehetőségei: 1. Amikor semmilyen ADR előírást nem kell alkalmazni a szállításhoz: ˇ Magánszemélyként gyúlékony, folyékony anyagot (gázolaj, benzin) kiskereskedelmi csomagolásban, újratölthető tartályokban legfeljebb 240 litert, de 60 liternél nem nagyobb mennyiségben lehet szállítani edényenként. Az IBC, nagycsomagolások, tartályok nem tekinthetők kiskereskedelmi csomagolásnak. ˇ Vállalatok, (vállalkozások): fő tevékenységükkel kapcsolatos feladatok ellátásához (pl.: mérés, javítás, szivattyúzás, mély és magasépítési feladatok végzése, stb.) szükséges szállítások alkalmával csomagolóeszközönként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes árut. A szállítás során az ADR 1.1.3.6 bekezdésben foglaltak betartása kötelező. Így gázolajból max. 1000 liter, benzinből 333 liter a szállítható, a megfelelő szállítási feltételek betartása mellett, úgy, hogy az anyag kiszabadulása ne legyen lehetséges. ˇ EHHEZ SEMMILYEN TANFOLYAMOT NEM KELL VÉGEZNI! 2. Korlátozott mennyiséget meg nem haladó szállítás, amikor csak néhány ADR előírás betartása kötelező (kis mennyiségű ADR-es áru, 1.1.3.6 bekezdés): ˇ Mezőgazdasági vegyszer. Az áru kiadójának (feladó) kötelessége megállapítani az anyagok veszélyességi tulajdonságai alapján a szállítható mennyiséget, erre az anyagok ismerete nélkül pontos választ adni nem lehet. ˇ Ammónium-nitrát műtrágya esetén a szállítható mennyiség 1000 kg. ˇ Gázolaj (tüzelőolaj) 1000 liter, figyelembe véve az edényekben lévő maradékot is! Benzin 333 liter. Ehhez a szállításhoz egy oktatás hallgatása szükséges, amelyről az ADR szállítási biztonsági tanácsadó igazolást ad ki! 3. Mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel mezőgazdasági vegyszer, gázolaj szállítás: ˇ Tanfolyamot követően a Nemzeti Közlekedési Hatóság által tartott vizsga után a hallgató igazolványt kap, amely birtokában az alábbiakat szállíthatja: – mezőgazdasági vegyszer – ammónium-nitrát – gázolaj (fűtőolaj) – folyékony műtrágya – mezőgazdasági vegyszer és ammónium-nitrát műtrágya szállítható mennyisége nincs korlátozva, a pótkocsi terhelhetőségének határáig – gázolaj (fűtőolaj) és folyékony műtrágya legfeljebb 6500 liter tartályban – a tartályos pótkocsit az ADR szabályai szerint kell levizsgáztatni. ˇ ILYEN SZÁLLÍTÁS ESETÉN TANFOLYAM VÉGZÉSE ÉS HATÓSÁGI VIZSGA SZÜKSÉGES! Nem kell azonban a személyi jövedelemadó szerinti őstermelők részére ez a végzettség. 4. Az undort keltő anyagok szállításának lehetőségei: ˇ 1994-ig az ADR 6.2 osztályába tartozott, 1995-ben az ADR belföldi előírásai vonatkoznak rá. Legutóbbi változás a 2011. évi ADR változások következtében módosult a belföldi rendelkezés. ˇ Ide tartoznak: szerves trágya, hígtrágya, elhullott állatok, szőrök, bőrök, csontok, szippantott szennyvíz, kommunális hulladék, stb. ˇ Lényege, hogy a felsorolt anyagok szállítását lovas kocsis szállítást kivéve csak tanfolyam végzése, majd a Nemzeti Közlekedési Hatóság által megtartott vizsgát követően kiadott igazolvánnyal lehet végezni. A tanfolyamok iránt érdeklődni a megyei Agrár Kamaráknál kell.