Éghajlatkutatók már jó ideje kongatják a vészharangot: az évszakok szerkezete jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben, és ez a tendencia folytatódik. A jelenségre nemrég az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói is felhívták a figyelmet egy részletes elemzésükben, amelyből kiderül, hogy Magyarországon drasztikus eltolódások történtek az évszakok időtartamát és kezdetét illetően.



Növekvő tavasz és nyár, zsugorodó tél

A kutatás során az elmúlt 45 év adatait három, egyenként 18 éves időszakra bontva vizsgálták, a HungaroMet által létrehozott HuClim adatbázis alapján. A legmeglepőbb eredmény az volt, hogy míg a tél hossza a felére csökkent, addig a tavasz és a nyár egyaránt 25 nappal hosszabbodott. A tavasz már jóval korábban kezdődik, de a későn érkező hidegbetörések, mint amilyen az idei májusi is volt, továbbra is jellemzőek maradnak. Ez magyarázza a fagyosszentek időszakának továbbra is fontos szerepét a mezőgazdaságban.

Mi áll a háttérben?

A klímaváltozás egyik fő mozgatórugója a hőmérséklet-különbség csökkenése a sarkvidékek és a trópusok között. Ez a különbség korábban erősebb légköri áramlásokat eredményezett, de mostanra gyengült, így a polárfront gyakrabban tolódik délebbre, és hideg légtömegek áramlanak a Kárpát-medencébe. Ennek eredményeként tapasztaltunk többszöri hidegrekordot 2025 májusában is.

Németh Lajos: az időjárást globális kontextusban kell értelmezni

Németh Lajos meteorológus szerint az idei, hűvösebb tavasz nem feltétlenül cáfolja a globális felmelegedést. „Globálisan kell ezt a témát nézni, nem pedig egy adott régiót kiemelve. Az egész földet nézve egyértelmű a felmelegedés” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy szélsőséges időjárási események mindig is előfordultak a Kárpát-medencében.



Regionális különbségek az évszakok változásában

Az évszakok átalakulása területileg is eltérő. Az Északi-középhegységben például az év mindössze 9%-át teszi ki a tél, miközben itt a leghosszabb a tavasz. A nyár viszont az Észak-Dunántúlon vált a legelnyújtottabbá, ami a mezőgazdasági gyakorlatokat is új kihívások elé állíthatja.

Mi várható a jövőben?

A kutatók előrejelzése szerint a jövőben a 2024-es extrém meleg évhez hasonló évek válnak jellemzővé. Az idei tavasz inkább kivétel, mint szabály. Az évszakok tehát nem tűnnek el, de karakterük, hosszúságuk és időzítésük radikálisan átalakul – és ezzel együtt alkalmazkodásra kényszerítik az embereket és az agráriumot egyaránt.

Forrás: kemma.hu

Indexkép: illusztráció/Pixabay